Kedvezmények K+F-re
A KTI kiemelkedően közhasznú társasági formája lehetővé teszi tisztelt Partnereink számára, hogy az innovációs járulékfizetési kötelezettségeiket csökkentsék, amennyiben Intézetünk kutatás-fejlesztési szolgáltatásait igénybe veszik. A költségcsökkentés mellett olyan valós értéket kapnak, amely közvetlenül elősegítheti Társaságuk innovációs törekvéseinek valóra váltását, versenyképességük erősítését.
A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. - amely 2004 közepétől működik közhasznú társaságként és 2008 óta kiemelkedően közhasznú nonprofit társaságként - meghatározó a magyar közlekedési kutatás-fejlesztés, mérés-vizsgálat, tanácsadás területén. A közhasznúság szem előtt tartásával, a vevőorientáltság és a minőség iránti elkötelezettség tudományos igényességgel párosul. Az intézet szakmai erőssége a komplexitás, a korszerű és nagy időtávú adatbázisok és a piaci igényekhez igazodó ár. A KTI kiemelkedően közhasznú társasági formája lehetővé teszi tisztelt Partnereink számára, hogy az innovációs járulékfizetési kötelezettségeiket csökkentsék, amennyiben Intézetünk kutatás-fejlesztési szolgáltatásait igénybe veszik. A költségcsökkentés mellett olyan valós értéket kapnak, amely közvetlenül elősegítheti Társaságuk innovációs törekvéseinek valóra váltását, versenyképességük erősítését.
Mint bizonyára Ön is tudja, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény előírása szerint a kötelezően kifizetendő innovációs járulék éves bruttó összegéből a gazdasági társaságok - a törvényben meghatározott mértékig - levonhatják a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és az 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott közhasznú kutató szervezetektől - így a kiemelkedően közhasznú KTI Nonprofit Kft.-től - megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költségét.
Tisztelettel javasoljuk, hogy az innovációs járulékbefizetés előtt, a kölcsönös előnyök alapján mérlegelje a törvényi szabályozásból adódó finanszírozási és együttműködési lehetőségeket. Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére bármilyen kutatási-fejlesztési elképzelésével kapcsolatban.
Tájékoztató a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény előírásairól és a járulék számításával kapcsolatos teendőkről
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap elkülönített állami pénzalap.
Létrehozásának célja: a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozása.
Az Alap forrásai:
- a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék;
- az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;
- az Alap - tárgyévet megelőző - pénzmaradványa;
- önkéntes befizetések, adományok;
- nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;
- visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései;
- egyéb bevételek.
Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre
Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli - az Atv. 3. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis
- a közkereseti társaságot,
- a betéti társaságot,
- a részvénytársaságot,
- a korlátolt felelősségű társaságot és
- a közös vállalatot.
A szabályozás alapján nem járulék-kötelezett:
- a nem gazdasági társaság, vagyis amely gazdálkodó nem a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létesült; így például a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet;
- az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint (bevételi nyilvántartást) vezető betéti társaság, közkereseti társaság;
- a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint az üzleti év első napján kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság (A 2007. január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a 2005. évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges.);
- a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága;
- a Magyar Nemzeti Bank, az ÁPV Zrt. és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.
Az innovációs járulék alapja és mértéke
Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel.
E szerint a járulék alapja az alábbi módon számítandó:
nettó árbevétel
- eladott áruk beszerzési értéke
- közvetített szolgáltatások értéke
- anyagköltség
Adóalap (vetítési alap)
Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.
Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege. A járulék mértéke 0,3 százalék.
Az innovációs járulék-, valamint járulékelőleg-kötelezettség megállapítása, megfizetése és bevallása
Az innovációs járulék-kötelezettség megállapításához a kötelezettnek ki kell számítania a járulék éves nettó összegét, amely a járulék éves bruttó összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegének a különbözete.
A járulék éves nettó összegének megállapításához a járulék éves bruttó összegéből levonható:
- a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége,
- a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége,
- a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.
A levonható költségeket, - bármely előző esetben - csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével.
Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le.
A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; a járulékelőlegek összegét be kell vallani.
Az előlegfizetési időszakok háromhavonkénti időtartamot jelentenek.
A járulékelőlegeket egységesen, minden adóévi negyedévet - minden harmadik hónapot - követő hó 20. napjáig kell megfizetni.
A járulékelőlegek bevallása eltérő módon történik az üzleti évben első ízben kötelezetté váló, a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett, valamint az átalakulással létrejött jogutód társaság esetében.
1. A 2007. évben először kötelezetté váló társaság előleg bevallása
Az üzleti évben első ízben kötelezetté váló adózók esetében - ideértve az Atv. hatálya alá (ismételten) visszakerülő adózókat is - az eljárás menete a következő:
- az üzleti év első és a második negyedévére vonatkozóan a járulékelőleg a járulék várható éves nettó összegének időarányos (1/4 - 1/4-ed) része. Az első két negyedévre vonatkozó előleg bevallási kötelezettséget az adott negyedévet követő hó 20. napjáig (általános esetben 2007. április 20-ig és 2007. július 20-ig) a 0701 számú bevallás benyújtásával teljesíti a kötelezett.
- az üzleti év második negyedévét követő 12 hónapos (négy negyedéves) időszakra vonatkozóan a járulékelőleg az üzleti évet megelőző év adatai alapján számított járulék éves nettó összegének egynegyede. Amennyiben a megelőző év időtartama 12 hónapnál rövidebb volt, úgy az előleg megállapításához az adatokat évesíteni szükséges. Erre a négy negyedévre vonatkozóan az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (általános esetben 2007. május 31-ig) a 0749 számú bevallás benyújtásával kell az előleg bevallást teljesíteni.
2. Folyamatosan működő társaság járulék/járulékelőleg bevallása
A járulékfizetési kötelezettség folyamatos fennállása esetén a járulékelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
illetve minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján évesített összege.
A járulékelőleg bevallását a kötelezettnek az éves járulékbevallással egyidejűleg, a 07490 számú bevallás keretében kell teljesítenie. A járulékbevallás határideje az adóévet követő adóév 5. hónapjának utolsó napja (általános esetben 2008. május 31.). Az adózók a tényleges járulékfizetési kötelezettség és az annak teljesítésére befizetett járulékelőlegek különbözetét ezen időpontig kötelesek megfizetni, illetve - többletfizetés esetén - ettől a naptól jogosultak visszaigényelni.
Az előlegeket a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos (általános esetben 2008. július 1-je és 2009. június 30-a közötti) időszakra kell bevallani. Az éves szinten számított járulékelőleg egynegyedét a negyedévek harmadik hónapjaira vonatkozóan kell a bevallásban szerepeltetni. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre a kötelezett már vallott be járulékelőleget.
3. Jogutód társaság előleg bevallása
Az átalakulással létrejött jogutód társaság, amennyiben az üzleti év első napján - vagyis az átalakulás napját követő napon - járulékfizetésre kötelezett (besorolása alapján nem mikro-, vagy kisvállalkozás), köteles az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított járulékelőleget bevallani. A jogutód társaság e kötelezettségét a 07491 számú bevallás benyújtásával teljesíti.
A jogelőd(ök) által bevallott járulékelőleg hiányában - ha a jogelőd nem volt előleg fizetésére kötelezett, vagy ha az átalakulás megelőzi az előlegbevallási kötelezettség időpontját - a jogutódnak nincs bevallási kötelezettsége, akkor sem, ha egyébként járulékot kellene fizetnie.
A kötelezettnél - az átalakulás formájától függően - az innovációs járulékelőleg megállapítása a következő módon történik:
- Az egyik szervezeti formából másik szervezeti formába átalakuló adózónál a járulékelőleg összege azonos a jogelőd járulékelőlegével (egyező bevallás).
- Beolvadás és összeolvadás esetén a jogutód kötelezettségéhez hozzá kell adni a jogelődök kötelezettségeit, illetve a jogutód kötelezettsége a jogelődök kötelezettségeinek összege (összesített bevallás).
- Szétválás (különválás) esetén az adózók döntése szerinti megosztásban kell a jogutódoknak a járulékelőleg-kötelezettséget bevallaniuk (megosztott bevallás).
- Kiválás esetén a kiváló társaságoknak kell a jogutódokra vonatkozó előírásokat alkalmaznia (megosztott bevallás). Kiválásnál a továbbműködő társaság jogutódnak is minősül.
A járulékelőlegeket a bevallás esedékességének időpontjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell - a bevallott összegben - megfizetni.
A megszűnő, illetve átalakulás során megszűnő társaságnak előleget nem kell bevallania, de járulék bevallási kötelezettségét teljesítenie kell. E kötelezettségnek a havi, illetve évközi bevallásra kötelezett adózók a 0701 számú, illetve az éves bevallásra kötelezett adózók a 0703 számú bevallás benyújtásával tesznek eleget.
Gondoljon a jövő évre, amihez már ez évben cselekednie kell!
