SZAVAZÁS
Ön szerint melyik alternatív erőforrás válik a legelterjedtebbé a személygépkocsiknál 2050-re?Hírek
2009. szeptember 16.
Az ózon világnapja - Környezetvédelmi kutatások a KTI-ben
Az esemény kapcsán a Föld felszínéhez közeli légrétegben is jelen lévő ózon szerepéről, a légszennyező anyagokról és a KTI-ben folyó, környezetvédelemmel összefüggő kutatásokról kérdeztük szakértő kollégáinkat.
Az ózonpajzs károsodását az 1970-es években észlelték először. A vizsgálatok során megállapították, hogy a magas légköri ózonréteg ritkulását elsősorban a klór-fluór-szénhidrogén vegyületek légköri feldúsulása okozza. Először Svédország tiltotta be az ilyen hajtógázzal működő aeroszol spray használatát, majd néhány évvel később, 1987. szeptember 16-án 46 ország aláírta a sztratoszférikus ózonréteg védelméről szóló Montreali Egyezményt. Azóta több mint 180 ország fogadta el a dokumentumot, amelyre hivatkozással az ENSZ Közgyűlése 1994-ben az „Ózonpajzs megőrzésének nemzetközi napjává" nyilvánította szeptember 16-át.
A Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozat főmunkatársa, Mészárosné Kis Ágnes véleménye szerint a troposzférában igen kis koncentrációban előforduló ózon természetes körülmények között nem károsítja a földfelszíni életet. Az ipar és a gépjárművek által kibocsátott égéstermékek, a nitrogén-oxidok és a reaktív szénhidrogének napfény hatására lejátszódó kémiai reakciójaként keletkező ózon talaj közeli dúsulása azonban már számos egészségkárosító hatás forrása. Ezek az égéstermékek tehát közvetett módon elősegítik az ózonképződést, ugyanakkor közvetlen környezeti károsodást is jelentenek. Részben a légszennyezés által okozott egészségkárosító hatásuk miatt, részben azáltal, hogy a légkörbe kerülő széndioxid és metán nagyban hozzájárulnak az üvegházhatás, a klímaváltozás kialakulásához.
A közlekedés által okozott légszennyezés kérdése két irányból kapcsolódik az Intézet kutatási tevékenységéhez - állapítja meg Dr. Merétei Tamás főmunkatárs. Egyfelől a jármű oldaláról, másfelől annak a civilizációs környezet aspektusából, amelyben és ahogyan az közlekedési eszközöket használjuk.
Jelenleg a világon üzemelő gépjárművek tüzelőanyagának 98-99 százaléka kőolaj bázisú, és az előrebecslések szerint századunk közepéig a kőolaj marad az elsődleges tüzelőanyag forrás. Fontos előre lépést jelenthet a széndioxid kibocsátást mérséklő hibridizáció, illetve a „Nulla emissziót" eredményező hidrogén üzem. Jelenleg azonban a kőolajszármazékok dominálnak, és az időszakonként szigorított emissziós előírások igyekeznek mérsékelni a károsanyag-kibocsátást. (A kipufogógáz-emisszió határértékeinek változásai)
Ezeknek a globális előírásoknak az adaptálása, a rájuk épülő hazai előírások kidolgozása képezi a tagozat tevékenységének egyik fontos területét. Minisztériumok, más hatóságok és időszakonként a piac szereplői is igénylik a járművizsgálatokat, a mérési eredményeket, ellenőrzési tevékenységünket. Kipufogó gáz utánkezelési módszereket dolgoztunk ki, számos tüzelőanyag-fogyasztáscsökkentő megoldást javasoltunk. Mindemellett számos EU feladat végrehajtásában partnerei vagyunk a hazai döntéshozóknak.
A tagozat minden évben elkészíti Magyarország közlekedési emisszió kataszterét, ami a legfontosabb légszennyező anyagok és a széndioxid kibocsátást mutatja alágazatonként, illetve a közúti közlekedésre vonatkozóan járműkategóriánként. Összekapcsolva a légszennyezettséget mérő állomások eredményeivel megállapítható: az elmúlt évtizedben a magyarországi nitrogénoxid kibocsátás jelentősen nem csökkent. A kétüteműek visszaszorulásával viszont jelentősen csökkent a szénhidrogén kibocsátás, és lényegében megszűnt az ólomszennyezés az ólmozott benzin forgalmazásának megszüntetésével. (A közúti közlekedés szennyezőanyag-kibocsátása Magyarországon)
Dr. Kovács Miklós tagozatvezetőt arról kérdeztük, hogy milyen további, az energiagazdálkodással, a klímaváltozással összefüggő feladatok jelentek meg a tagozat kutatási tevékenységében? Elmondta, hogy a fosszilis üzemanyagokat használó közlekedés károsanyag-kibocsátása mellett, a forgalom által keltett zajszennyezés vizsgálata kap egyre fontosabb szerepet az utóbbi néhány évben. Munkatársaink elkészítették a Ferihegyi repülőtér EU előírásoknak megfelelő légi zajtérképét, továbbá egyes nagy forgalmú közutak zajtérképét és a hozzájuk tartozó intézkedési terveket. Foglalkozunk az alternatív tüzelőanyagok kérdésével, de miután ez a téma világszerte élénk vitákat váltott ki, hazai megrendelőink körében is háttérbe szorult ez a terület. „Sláger" téma lett az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése. A Közlekedés Energiastratégiája elnevezésű projekt keretében munkatársaink részt vettek az üvegházhatású gáz-kibocsátás 2022-ig becsülhető trendjének kidolgozásában és ezen belül vizsgálták a 2015-ig tervezett közlekedés-fejlesztési projektek hatását. A Levegő Munkacsoporttal folytatott együttműködés keretében felmértük a közlekedési szektor által okozott externális hatások éves kárösszegét. Egyik kollégánk az Intézet Út- és Hídügyi tagozat szakembereit is bevonva, a klímaváltozás közlekedésre gyakorolt várható hatásait vizsgálja. A környezetkímélő közlekedési módok értékelése mellett javaslatokat is megfogalmaztunk Budapest és néhány vidéki nagyváros „Low emission zone" határainak kijelölésére. (A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér stratégiai zajtérképe)
Milyen szerepet játszhat a civilizációs környezet? Munkatársaink véleménye szerint számos jogi, közlekedéspolitikai és forgalomszervezési szabályozás segítheti a racionálisabb, környezettudatosabb globális közlekedési kultúra kialakulását. Jelenleg a világ lakosságának több mint fele városokban és városkörnyéki településen él. Néhány évtized múlva ez az arány még inkább a sűrűn lakott települések terjeszkedése felé tolódik. A tömegközlekedés szerepe szükségképpen felértékelődik, ami mindenképpen ésszerűbb energiahasznosítást, kevesebb károsanyag-kibocsátást, végeredményben mérsékeltebb ózonkoncentrációt eredményez.
