Archív hírek
2009. december 21.
Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció 2009
Amint már híreink között is szerepelt, az idei Európai Mobilitási Hét rendezvényeivel egy időben, szeptember 21-25. között hajtotta végre a KTI Zöld Autó Központja 2009. évi Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akcióját.
A KHEM, KVM és az NKH együttműködésével, támogatásával megrendezett program céljáról, eredményeiről beszélgettünk Dr. Paár Istvánnal a Zöld Autó Központ vezetőjével.
Az akció címe egyértelműen utal a „zöldautós" elkötelezettségre, a 2009-es jelzés meg már valamiféle történeti távlatot is sejtet. Mikor és milyen céllal kezdődött ez a rendezvény?
Először 1988-ban rendeztük meg az akciót. A közlekedési és környezetvédelmi tárcával közösen határoztuk meg a célokat, nevezetesen, hogy felhívjuk a lakosság és az autós társadalom figyelmét az elhanyagolt járműpark okozta környezetszennyezési problémákra. Nem sokkal később vitathatatlanná vált a gépjárművek megfelelő állapotát biztosító rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat fontossága, és az országos „zöld kártya" rendszer egyik első bázisaként a KTI-ben is megvalósult a Zöld Autó Központ. A rendszer ma is működik. Minden mérési adat bekerül egy központi számítógépbe, ezáltal nyomon követhető járművek teljes előélete. Mindemellett a Zöld Autó Központ a környezetbarát üzemeltetés egyik hazai bázisának is tekinthető. Az autókat készen kapjuk, a konstrukciós jellemzők és a műszaki-környezetvédelmi lehetőségek adottak. De hogy miképpen élünk a lehetőségekkel, hogyan üzemeltethetők környezetbarát, energiatakarékos módon a járművek, például milyen gumit tegyünk az autóra, és egyáltalán hogyan csökkenthetőek minimálisra az üzemeltetési költségek - ebben azért vannak lehetőségei az országnak, a polgároknak. És természetesen ehhez a környezetbarát üzemeltetési rendszerhez kapcsoljuk évente a Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akciót. Részben a járműállomány környezetszennyezési állapotának rendszeres ellenőrzése céljából, részben pedig kihasználandó a rendezvényeken megjelenő média környezettudatosságot sugalmazó nyilvánosságát. Korábban gyakran a közlekedési vagy a környezetvédelmi miniszter tartott sajtótájékoztatót, igazi helyi média-eseménynek számított a rendezvény. A helybeliek számon tartották, volt, aki csak azért ment el a helyszínre, hogy megmérjék az autóját. Cikkeket jelentettünk meg, a sajtó is figyelemmel kísérte az eseményt, egyszóval fontos, hasznos és figyelemfelkeltő volt az akció. Az idén szerényebb keretek között történtek az események.
Mivel magyarázható a változás?
Két évtizede rendezzük ezt az akciót, korábban alapvetően a figyelemfelkeltő jelleg volt a domináns. Egy ez évi kormányzati döntésnek megfelelően a zöld-kártya rendszer beépül a hatósági műszaki vizsgába. A változtatás kapcsán tett, a szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzésről szóló ígérethez híven 2009-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szakemberei az Akció keretében végzett mérések minden részletében az előírásoknak megfelelő szigorral jártak el, ha szükséges volt szankcionáltak. A változás előtti utolsó év tehát bázis évnek számít a zöld-kártya rendszer történetében, az idei mérési eredményeket pedig bázis-statisztikaként kezeljük majd a következő években. Az adatokból egyértelműen kitűnik majd, hogy az új rendszer beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.
Technikailag hogyan zajlik az akció?
Négy nagyvárosban, Budapesten, Debrecenben, Győrben és Szegeden naponta változó helyszíneken az NKH regionális igazgatóságának szakemberei és a közlekedés rendészet munkatársai 12 mérőautóval hajtják végre az ellenőrzéseket. Alkalmanként egy-egy mérési pont előtt távemisszió-mérő készülék segítségével előszűrést végeznek a kollégák. Az „emissziós radar" észleli a szennyező anyag jelenlétét az elhaladó jármű által kibocsátott égéstermékekben. A mérési ponton a közlekedés rendészet előzetes adminisztratív közúti ellenőrzést végez, majd az NKH szakemberei az előírásoknak megfelelően ellenőrzik a járművek környezetvédelmi állapotát. Az akció idején az autósok ajándékot is kapnak; az idén fogyasztásszámoló toló-kalkulátort és egy erre az alkalomra készített gumiabroncsnyomás-ellenőrző tollat. Naponta 30-35 ellenőrzést végeztek egy-egy mérőautóval, az akció ideje alatt összesen 1850 mérés történt. Az eredményeket azután a KTI Zöld Autó Központjában dolgoztuk fel, és ugyancsak itt történt az adatok értékelése is.
Milyen következtetések vonhatók le a mérési eredményekből?
Az akció idején naponta megjelentek a mérések eredményei a KTI honlapján. Ezekből készült az összesítő, amelyet „A vizsgált gépkocsik átlagos megfelelése 1997-2009" címmel mutatunk be a galériában. Az adatok és a mellékelt ábrák is jól szemléltetik, hogy a kilencvenes évek végén megvizsgált benzin-üzemű járműveknek csak 72 százaléka felelt meg az emissziós előírásoknak. 2005-től jelentős javulás következett be, 2009-ben a megfelelés mértéke elérte a 93 százalékot. A dízel-üzemű járműveknél lényegesebb rosszabb helyzetet mutattak az első évek mérési eredményei. Volt olyan év (1999), amikor a vizsgált dízeles állomány alig több mint egyharmada teljesítette az emissziós előírásokat. 2001-től azonban fokozatosan javult a dízel-üzemű járművek környezetszennyezési állapota, az utóbbi 5 évben már 90 százalék körüli a megfelelés.
Kilencven-kilencvenhárom százalékos megfelelés és folyamatos javulás, vagyis egyre jobb minőségű az állomány. Merre tovább?
Sok javulás már nem várható. Ez persze önmagában nem a zöld-kártyának köszönhető. Köztudott, javult a hazai állomány életkora, folyamatosan nő az újabb konstrukciók részaránya, amelyeknél lényegesen kisebb a károsanyag-kibocsátás. A jövőben ezt a szintet kell megtartani, esetleg hatékonyabb, olcsóbb eszközökkel. De még az autógyáraknak is lesz ehhez néhány szavuk. Ahogy elvették a kisebb cégektől az alvázkezelést - egy-két évtizeddel ezelőtt egész iparág élt meg ebből - úgy igaz lesz ez hamarosan a zöld-kártyára, illetve a környezetvédelmi berendezésekre is. Talán egy évtizedre sincs szükség, és az autógyárak „elveszik" a zöld-kártyát (és talán mást, például a fékvizsgálatokat is) a hatóságoktól. Maguk fognak olyan rendszereket kialakítani, amelyek folyamatosan figyelik saját állapotukat, az aktuális szennyezőanyag-kibocsátást. Rendellenesség esetén jeleznek és beavatkozás hiányában egy idő múlva akár le is tiltják a jármű rendeltetésszerű működését. Egy évtized múlva a széria felszerelés részeként tartjuk majd számon ezeket az eszközöket, és mire az állomány 10-15 év alatt döntő hányadában lecserélődik, a műszaki vizsgán már feleslegessé válik az emisszióra vonatkozó kérdést feltenni.



