Archív hírek
2005. április 07.
A KTI szerepe a logisztikai központok hálózatának fejlesztésében, különös tekintettel az agráriumra
"Megoldások a gabonapiaci intervenciós célú logisztika terén" címmel tartott sajtótájékoztatót Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára.
A sajtótájékoztatón részt vett Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnöke, Dr. Berényi János a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat tagozatvezetője, Herdovics Mihály, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos munkatársa, valamint Simai Patrik a Lenon Kft. értékesítési igazgatója.
A Közlekedéstudományi Intézet részéről elhangzottak rövid összefoglalója olvasható az alábbiakban.
A KTI szerepe a logisztikai központok hálózatának fejlesztésében, különös tekintettel az agráriumra
A logisztikai szolgáltató központok létesítésének prekoncepcióját az 1991-93-ban végzett széles körű kutatás alapozta meg.
A tanulmányt a Közlekedéstudományi Intézet készítette, a Budapesti Műszaki Egyetem bevonásával és német kutatók közreműködésével. A kutatás eredményeként elkészült a magyar logisztikai szolgáltató központok hálózatának terve.A magyar logisztikai szolgáltató központok országos hálózata komplex igény kielégítésének szellemébe került tervezésre, melynek következtében
- a központok a vasúti-közúti kombiterminálokra, kikötőkre épülnek,
- itt találkoznak a nemzetközi közlekedési folyosók,
- itt vannak a fontosabb tranzit-, export és import áruáramlatok.
Tömegáruknál a termék versenyképességét döntően befolyásolhatja a logisztikai, szállítási költség és tipikusan ilyenek az agrártermékek nagy része. Az agrár logisztika fejlesztése - illesztése a magyar logisztikai központok hálózati rendszerébe - nem csak az agrár ágazat, hanem Magyarország versenyképességének emelését is jelenti.
Az országos logisztikai szolgáltató központok hálózatának jelenlegi helyzetét értékelve megállapítható, hogy a korábbi lassú fejlődés 2002-2003 években felgyorsult, és Budapest körzetében a Soroksáron létesített BILK, a Csepeli Szabadkikötő, a nagytétényi Harbor Park; Debrecenben a DELOG, Székesfehérváron a LOGISZTÁR - igaz részbeni kiépítés mellett - eredményesen működik. Ezek a központok vegyes forgalomra épülnek, mezőgazdasági profiljuk nincs kiemelve.
Tekintettel a központok kedvező adottságaira, meglévő szolgáltatásaira, világosan látszik, hogy vannak olyan központok, mint pld. Baja, Szeged, Szolnok, Záhony; amelyek esetében viszonylag olcsón és gyorsan kifejleszthető az agrár profil. Megoldási lehetőséget adhat olyan meglévő vagy könnyen kifejleszthető kikötő - pl. Mohács, Almásfüzitő - ahol az adottságok rendelkezésre állnak a vízi szállításhoz, amely lehetőséget ad a közúti forgalom víziútra terelésére. E szállítási mód a környezetszennyezés csökkentése mellett igen csak fontos, tekintettel arra, hogy az alacsonyabb szállítási díj külföldön versenyképesebbé teszi mezőgazdaság áruinkat.
A fentiekből következik, hogy az agráriumot kiszolgáló logisztikát célszerű azokra a helyekre összpontosítani, ahol már megfelelően kialakított logisztikai szolgáltatások vannak, a közlekedésföldrajzi elhelyezkedése is kedvező, és emellett még intermodális szállítási kapacitások is felkínálhatóak. Erre alkalmassá tehetők a kifejlesztés alatt álló magyar logisztikai központok hálózata, ami egyrészt az országot lefedő 13 országos jelentőségű központból, valamint az ezekhez kapcsolódó kisebb szatellit központokból állnak.
A központrendszer hierarchikus felépítése azt jelenti, hogy a magyar logisztikai hálózat szolgáltatásait európai, országos, regionális szinten tudja biztosítani, és ezen belül az igényeknek megfelelően lehet nemcsak az ipar, a szolgáltatás, hanem az agrárium igényeit is kielégíteni.
Egy, az agrárium igényeknek megfelelő módon kialakított agrár logisztikai szolgáltató központ
- ellátja a vonzáskörzete mezőgazdasági termékeinek gyűjtő, feldolgozó, tároló, kezelő és a mezőgazdasági termelést szervező, segítő feladatait,
- biztosítja a mezőgazdasági termékek tranzit forgalmában a közútról - hajóra, vasútra átrakási lehetőségeket, tároló funkciókat, különböző hatósági feladatokat,
- mezőgazdasági termékek esetében - vízi szállítás kedvező árfekvése következtében - az alacsony szállítási költség segítené a nemzetközi értékesítést, úgy, hogy a raktárkészleteiből történő közvetlen diszponálással kiküszöbölhetőek lennének nagyobb időigényéből adódó hátrányok.
A logisztikai szolgáltató központok hálózati koncepciójának kidolgozás mellett, a központok előtervét, megvalósíthatósági vizsgálatait többségében a KTI készítette. E terület fejlesztésén - részben a Minisztérium, részben külső megbízásból- ma is folyamatosan dolgozik. Ismerve az anyagi lehetőségek korlátait, figyelve az ország gazdasági és mezőgazdasági problémáit, tekintettel a terület elmaradottságára, a munkahelyteremtést, a térségfejlesztést, a kombináltszállítást, stb. egy jól előkészített program estében az EU is támogatja.
Az Intézet eddigi ezirányú tevékenységét a közeljövőben a magyar gazdaság jelentős ágazatának, a mezőgazdaság és a hozzá szorosan kötődő élelmiszeripar igényeinek megfelelően bővíteni szükséges. Ennek keretében foglalkozni kell:
- az adott térség mezőgazdasági termelésének helyzete feltárásával,
- a szállítási infrastruktúra (jelenlegi és bővíthető) adottságaival,
- a logisztikai szolgáltató központ agrár funkciói, szerkezeti felépítése célszerű kialakításával, működési feltételeinek és várható hatásainak meghatározásával,
- új innovatív szállítási, raktározási technológiák kifejlesztésével és adaptálásával,
- új szervezési és irányítási modellek bevezetésével.
