Közlekedésbiztonsági cikkek
2010. október 01.
A jövő közúti ellenőrző rendszere A FAIR és ASSET-Road projektek
FAIR és ASSET: két egymást követő közúti közlekedésbiztonsági projekt. Közös bennük, hogy mindkettő korszerű, integrált közúti ellenőrző rendszerek (állomások) kifejlesztésére irányul, s mindkét projekt elnyerte az Európai Bizottság elvi és anyagi támogatását. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mennyiben térnek el a FAIR és az ASSET által kínált megoldások a korábban és a jelenleg alkalmazott technológiáktól?
A napjainkig alkalmazott forgalomellenőrző technikai eszközök jellegzetessége, hogy azok általában csak egy-egy feladat végrehajtására alkalmasak (sebességmérésre, jármű tényleges tömegének vagy tengelyterhelésének mérésére stb.), alkalmazásuk önállóan, s nem pedig egységes rendszert képezve történik, továbbá automatizáltságuk szintje jellemzően alacsony. A jövő márpedig a hatékonyabb, gazdaságosabb automatizált és integrált ellenőrző rendszerek irányába mutat. Erre utalnak a közösségi elvárások és a szakértői elemzések egyaránt.
A FAIR és az ASSET projektek - egymást követő időrendi sorrendben - olyan közúti ellenőrző rendszerek kifejlesztését tűzte ki célul, mely a fenti igényeket teljesíti, a legmodernebb technológiák alkalmazásával.
1. EU Project 'FAIR'
A FAIR a maga nemében úttörőnek tekinthető a közösségi projektek sorában, de a magyar rendőrség történetében is egyfajta mérföldkőnek számít. A FAIR volt ugyanis az első európai uniós project, amelyben a rendőrség - azon belül az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya - részt vett. A 2005-2006. évekre kiterjedő közlekedésbiztonsági project új típusú közúti ellenőrző rendszerek kifejlesztésére irányult.
A projektről röviden
A „FAIR" megnevezés egy mozaikszó, a „Fully Automatic Integrated Road Control" (magyarul: Teljesen Automatizált Integrált Közúti Ellenőrzés) kezdőbetűiből adódik.
A project előzménye, hogy az Európai Bizottság 2003. október 21-én a közúti közlekedésbiztonság javításával kapcsolatban egy ajánlást adott ki, melyben ösztönözte új technológiák - különösen az automatizált, többcélú, integrált közúti ellenőrző rendszerek - kifejlesztését és azok gyakorlatban történő alkalmazását.
A Bizottság anyagi támogatásáról biztosította az új rendszerek megalkotását, a tervezett költségvetés legfeljebb felét pályázat útján lehetett elnyerni.
A FAIR a kiírásnak megfelelően alapvetően az Európai Bizottság által szorgalmazott technikai megoldások kifejlesztését tűzte ki céljaként. Mindemellett a projekt elemezte és értékelte azokat a biztonságpolitikai kulcskérdéseket, amelyek Európa közúti közlekedésbiztonságára hatást gyakoroltak, továbbá felmérte az aktuálisan elérhető és alkalmazható legmodernebb technológiákat, melyek a közúti forgalom felügyeletére alkalmasak.
A FAIR Project 2005. január 1-jétől 2006. június 30-áig tartott, a másfél éves időszakot a munka ütemezésének megfelelően féléves periódusokra osztották. A rendőrség mindhárom periódus munkálataiban érdekelve volt.
A project teljes költsége 596 000 euró volt, mely 50%-át az EU Bizottság az ún. „Támogatási Szerződés"-ben leírtaknak megfelelően térített meg.
A FAIR-ben elismert, nagy tapasztalatokkal rendelkező, többségében EU projektekben jártas cégek és intézmények mellett három rendőri szerv vett részt.
A FAIR Project résztvevői
- DLR - Németországi Légiközlekedési és Űrkutatási Központ - mint projektvezető
- ROC Rigobert Opitz Consulting & Engineering (Németország)
- EFKON Rt. (Ausztria)
- VTT Technical Research Centre of Finland (Finnország)
- IMEX-BIS Kft. (Lengyelország)
- PFA - Münsteri Rendőri Vezetőképző Akadémia (Németország)
- Felső-Bajor Tartományi Rendőrség (Németország)
- Magyar Köztársaság Rendőrsége
A magyar részvételt erősítette, hogy hazánk eltérő sajátosságainak képviselete révén (infrastruktúra, jogszabályi környezet, közlekedésbiztonsági helyzet, rendőrség szerepe stb.) „színesebbé" vált a projekt, továbbá a hasonló adottságokkal rendelkező, 2004-ben csatlakozott EU tagállamokat is képviselve teljesebb kép alakulhatott ki a jövőbeni alkalmazási lehetőségek és korlátok feltérképezése szempontjából.
A FAIR ellenőrző rendszer működési elve
A FAIR projekt által kifejlesztett ellenőrző rendszer lényege két pontban foglalható össze:
- különböző jellegű automata ellenőrzések végrehajtása egy behatárolt útszakaszon,
- a koncentrált ellenőrzések az ún. „Staffel control" elve alapján történnek.
A FAIR az automata ellenőrző rendszer vonatkozásában az ún. „Staffel control" elvét fejlesztette ki. A „Staffel control" lényege, hogy a közúti forgalom felügyelete nem egy konkrét helyszínen (mérési keresztmetszetben), hanem hosszabb, legalább 2-3 km-es útszakaszon valósul meg.
Az eltérő jellegű, más-más célra irányuló ellenőrzések végrehajtása már természetszerűleg hosszabb útszakaszt igényel, ugyanakkor a rendszer további előnye, hogy a járművezetői magatartás megfigyelésére, s ezáltal a jogkövetés kikényszerítésére hoszszabb távon kerül sor.
A tervek szerint az ellenőrzés alá vont útszakasz elején és végén egyaránt egy-egy „közlekedési híd", azaz korszerű forgalomellenőrző készülékekkel felszerelt kapu áll. Közvetlenül az ellenőrző kapuk előtt, az útburkolatba különböző érzékelők (detektorok és hurkok) kerülnek beépítésre. Az első közlekedési híd előtti útszakaszon a rendszer megméri az érkező járművek pillanatnyi sebességét, tengelyterhelését és az automata WIM („Weight-in-Motion") érzékelők által a tényleges össztömegét. A különböző technikai eszközökkel felszerelt kapuhoz érve (Reference site 1) automata rendszámfelismerő által megtörténik a gépjármű azonosítása, majd osztályozása (motorkerékpár, személygépkocsi, tehergépkocsi stb.), ezt követően további ellenőrzések végrehajtására kerülhet sor. A FAIR rendszere egyidejűleg számos közúti ellenőrzés egyidejű végrehajtását teszi lehetővé.
A már említetteken túl ellenőrzésre kerülhet a követési távolságra, az előzésre, vagy a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok megtartása (utóbbi a tehergépjárműveknél), de a rendszer az útdíj (autópályadíj) megfizetésének ellenőrzésére is alkalmas.
Tovább folytatva a sort: még az első kapura szerelt, nagyfelbontású képet biztosító videokamerák által lehetőség van az utaskabin, ill. vezetőfülke megfigyelésére (itt a biztonsági öv, valamint a mobiltelefon használat ellenőrizhető), a hatósági jelzés alapján a gépjármű körözési nyilvántartásban való ellenőrzésére, míg több, egymással összeköttetésben álló ellenőrző állomás esetében a vezetési és pihenőidő megtartása is kontrollálható. A két kapurendszer közötti több kilométeres útszakaszon a járművezetők további magatartásának folyamatos felügyeletére kerülhet sor az ún. „ügyfélkövető megfigyelő rendszer" alkalmazásával.
Az ügyfélkövető rendszer („Tracking and tracing system") lényege, hogy az út mentén egymástól meghatározott távolságra oszlopokat helyeznek el, melyeken egymással öszszeköttetésben, „képi átfedésben" lévő kamerák találhatók.
A rendszer megfelelő számítástechnikai támogatással alkalmas arra, hogy a felügyelet alá vont teljes útszakaszon minden egyes járművet külön-külön végigkövessen. Ezáltal a követési távolságot be nem tartó, a szabálytalanul előző, a leállósávon közlekedő, a sávok között „szlalomozó", valamint a bizonytalanul haladó járművek vezetői (utóbbi oka lehet pl. a fáradtság, a szeszesital vagy a drogfogyasztás) egyértelműen kiszűrhetők. (Megjegyzés: A folyamatos felügyelet megvalósítására elvileg más lehetőség is kínálkozik. Példaként említhető a légi megfigyelés, speciális léghajók és fotóeszközök alkalmazásával, de a projekt résztvevői ezt a javaslatot a kiemelkedően magas költségek miatt elvetették.)
Az ügyfélkövető rendszerrel megfigyelt szakasz végén egy újabb ellenőrző kapu áll (Reference site 2), mely által az első kapuhoz hasonló ellenőrzések hajthatók végre. Itt az ún. thermo-kamerák alkalmazása által bizonyos műszaki hiányosságok felderítése történhet meg (kopott fékek, hibás futóművek, lapos gumiabroncsok stb.). Amennyiben a két kaput ún. „section control" ellenőrzésre alkalmas szoftverrel is ellátják, abban az esetben útszakaszra vonatkozó, azaz szekvenciális sebességmérés (átlagsebesség mérés) is alkalmazható. A 2. számú ellenőrző kaput követően a szabályszegő járműnek a közelben lévő parkoló, ill. pihenőhelyre történő kivezetése elektronikus előjelző tábla segítségével történik.
A jelzőtáblán a gépjármű hatósági jelzése mellett a szabályszegés jellege is kiírásra kerül. A parkolóhelyen - immár az ellenőrző hatóságok munkatársai által - megtörténhet a járművezető azonosítása, az okmányok, valamint a vezetési alkalmasság ellenőrzése, továbbá bizonyos ellenőrzési módok (pl. tengelyterhelés, járműtömeg) esetleges megismétlése.
A FAIR ellenőrző rendszer előnyei és eredményei
A FAIR projekt által kínált megoldás vitathatatlan előnye, hogy az ismert legkorszerűbb technikai eszközök igénybe vételével törekszik a automatizált és integrált közúti ellenőrző rendszerek létrehozására. Mindez összhangban van a közösségi elvekkel és elvárásokkal, melyek alapján a jövőben az Európai Unióban a közúti ellenőrzések végrehajtásában a „rendőri jelenlétet nem igénylő" technikai ellenőrzéseknek a jelenleginél jóval nagyobb szerepet szánnak.
A FAIR projektnek a futamidő végére három „eredményt" kellett felmutatnia.
- Első eredményként egy nemzetközi konferencia (International Workshop) megtartására került sor, melynek Budapesten, a rendőrség Teve utcai székháza adott otthont. A konferencián a projekt résztvevőin és közlekedésbiztonsági szakértőkön kívül az Európai Bizottság, valamint a TISPOL (European Traffic Police Network) képviselői is részt vettek.
- A projekt második „eredménye" annak a jelentésnek az elkészítése volt, mely a FAIR projekt lényegét, az előzőekben ismertetett ellenőrző rendszer leírását, valamint a tapasztalatok összesített értékelését tartalmazta.
- A harmadik „eredmény" keretében a projekt résztvevői javaslatot tett két lehetséges teszthely kijelölésére. Az egyik ellenőrzési helyszín Németországban, a Salzburg és München közötti A8-as autópályán, a másik pedig Finnországban lett kijelölve.
- A FAIR projekt 2006. június 30-án teljesítette küldetését. A projektről készült értékelő jelentést az Európai Unió Bizottsága elfogadta.
A FAIR által kidolgozott ellenőrző rendszer elvét az ASSET projekt fejlesztette tovább.
Az „ASSET-Road" projekt
Az ASSET-Road (Advanced Safety and Driver Support for Essential Road Transport) projekt a FAIR projektre épülve, gyakorlatilag annak folytatásaként jött létre, az elméleti eredmények gyakorlati megvalósítása, az eszközök tesztelése és piaci előkészítése céljából.
A projekt főbb céljai között említhető meg a közúti közlekedésbiztonság javítása, a közúti közlekedés hatékonyságának növelése, továbbá az infrastruktúra és a környezet védelme közlekedésautomatizálási fejlesztések integrált felhasználásával, valamint modern érzékelők, feldolgozóegységek, kommunikációs megoldások és kiértékelő alkalmazások segítségével. Az ASSET-Road projekt az Európai Unió FP7 Hetedik Kutatásfejlesztési Keretprogramjában kerül megvalósításra, 2008. júliusában indult és 2011. végén fejeződik be.
A projekt teljes költségvetése 8 120 000 euró, ebből a támogatás összege: 6 150 000 euró. A konzorciumot főként európai közlekedéstudományi kutatóintézetek, egyetemek, ipari cégek, kis- és közepes vállalatok, valamint államigazgatási szervek alkotják. Hazánkat a Clarity Consulting Kft. képviseli a projektben.
A projekt célkitűzései számos területre terjednek ki:
- Tudásbázis és járművezető-támogató rendszerek.
- Jármű műszaki állapotának figyelemmel kísérése nagysebességű mozgó súly mérésére alkalmas berendezés (Weight-in-Motion, WIM) és hőkamera segítségével.
- Nyomonkövetés és azonosítás fejlett videó-technológia segítségével.
- Fejlett Ember Gép Interfész (Human Machine Interface) és járművezetőt támogató rendszer kialakítása.
- Továbbfejlesztett infrastruktúra-modellezési és életciklus optimalizálási rendszerek.
- A szenzorokból érkező információk összesítését elvégző eszköz kifejlesztése, amely képes értelmezni és analizálni a különböző érzékelők által továbbított jármű- és infrastruktúra adatokat.
- Integrált forgalomirányítás és járművezetői támogatás lehetővé tétele.
- Biztonságos kommunikációs és azonosítási technológiák adaptálása.
- Teszt-autópályaszakaszok kiépítése a rendszer funkcionalitásának ellenőrzésére.
- Európai automatizált közlekedésfelügyeleti és irányítási rendszer bevezetésének elméleti alapvetése.
Terjedelmi korlátok miatt a következőkben csak a projekt fókuszában levő fejlesztések kerülnek ismertetésre - azok is vázlatos formában.
A projekt fontosabb termékei
Automatizált, nagypontosságú súlymérés menet közben
Az útburkolatba beépített eszköz (High Speed Weight-in-Motion) nagy pontossággal képes megállapítani az áthaladó járművek össz-, valamint tengelyenkénti súlyát. A rendszám és járműtípus-felismerő rendszerrel integrálva automatizáltan végezhető a túlsúlyos gépkocsik felismerése, forgalomból való kiállítása, ill. a jogsértők szankcionálása.
Video kontroll
A háromdimenziós kamerákhoz kapcsolódó szoftver (Tracking and tracing) képes a megfigyelt területen mozgó járművek pályáját követni és előre jelezni, valamint bizonyos szabálysértéseket automatikusan felismerni (mint például a követési távolság, az előzési- magasság-, vagy sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok megsértése).
Tekintettel arra, hogy a rendszer képes az egyes gépkocsikat folyamatosan nyomon követni, csak a szabálysértő járművek adatait (típus, rendszám) szükséges rögzíteni a szakasz végén, ellentétben a jelenleg alkalmazott szekvenciális sebességmérési rendszerekkel, ahol már a belépéskor minden áthaladó jármű adatának tárolása szükséges.
Műszaki állapot ellenőrzése
Egy speciális infravörös kamera, illetve a kapcsolódó célszoftver a műszaki hibás féktárcsák vagy fékpofák és csapágyak, valamint a nem megfelelő nyomású gumiabroncsok kiszűrésére alkalmas. A rendszer a fokozott hőtermelés miatt automatikusan felismeri a nem megfelelően működő alkatrészeket.
Gumiabroncs barázdamérés
Az eszköz az áthaladó gépjárművek gumiabroncsának barázdamélységét képes megmérni egy lézernyaláb alkalmazásával, ezáltal a jelentős közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő járművek automatikusan kiszűrhetők a forgalomból.
Biztonsági öv viselése
A kamerák képei alapján szoftveres elemzéssel automatikusan eldönthető, hogy a gépjárművezető használja-e a biztonsági övet.
Gyakorlati tesztek
Az Asset Road projekt keretében fix és mobil ellenőrző állomások tesztelésére is sor kerül.
Fix állomás
A fenti eszközök és alkalmazások tesztelésére Németországban integrált közlekedésbiztonsági állomás került kialakításra, a Salzburg és München közötti A8 autópálya mellett, Rosenheim magasságában. A 2,4 kilométer hosszú tesztszakaszba épített érzékelők és a kapcsolódó automatizált feldolgozást végző rendszerek számos célt szolgálnak.
A 2010. május 6-án átadott állomás éles, üzemi tesztelését a közúti ellenőrzéseket végző bajor autópálya rendőrség személyzete végzi a normál napi intézkedések keretében a projekt 2011 decemberéig tartó befejezéséig. Az egyes alkalmazásokat az addig kapott teszteredmények függvényében fogják kereskedelmi forgalomba bocsájtani, a jelenlegi tesztszakaszon véglegesíteni, illetve további helyszíneken beépíteni.
Mobil állomások
A mobil közlekedésbiztonsági eszközök alkalmazhatóságának tesztelése Finnországban történik, valós forgalmi körülmények között. Jelenleg a rendszer egy kisebb utánfutóra van szerelve, a végleges eszközt azonban egy gépkocsiba is beilleszthető méretben fogják megvalósítani.
Az eszköz az alábbi adatokat képes gyűjteni, feldolgozni és továbbítani:
- gépjármű sebessége
- két gépjármű közötti távolság
- gépjármű magassága
- biztonsági öv viselése (első üléseken)
- útkondíciók
- pozícióadatok
- hatósági jelzés
Ezen kívül lehetőség van a menet közbeni súlymérés megvalósítására is, a High Speed Weight-in-Motion alkalmazásával.
Az eszköz és a kapcsolódó alkalmazások képesek több, egy időben történő szabálytalanság észlelésére és rögzítésére. Az adatokat nem a telepítés helyszínén, hanem a Helsinkiben található központban rögzítik, továbbításuk egy speciális nyelven (TransportML), az ábrán látható módon történik.
Az ASSET-Road projekt eredményeinek Magyarországi felhasználása
Szabályozás
Az eszközök felhasználása kapcsán valószínűleg számos szabályozási kérdés merül fel (pl.: adatvédelem), melyeket az esetleges hazai felhasználás előtt fel kell mérni, illetve amennyiben szükséges és lehetséges, a megfelelő változtatásokat véghez kell vinni.
Finanszírozás
Az eszközök bekerülési költsége miatt célszerű a jelenlegi és az automatizált modell üzleti, gazdaságossági számításait elvégezni egy döntési folyamat részeként, az összes tényező (munkaerő költsége és biztonsága, ellenőrzés teljes körűsége, hatékonyság, infrastruktúra és környezet védelme, balesetek költsége stb.) figyelembe vételével.
Magyarországi ASSET-Road konferencia
A tervek szerint az ASSET-Road konzorcium 2011 májusában Budapesten tartja az éves gyűlését, amelyet egy szakmai konferencia követ. Ennek keretében a fejlesztők az érdeklődőknek bemutatják a projekt fejlesztéseit és a tesztfázis eredményeit, illetve lehetőség nyílik az eszközök és alkalmazások részletesebb megismerésére.
Befejezés
A FAIR és az ASSET-Road projektek által kifejlesztett közúti ellenőrző rendszereknek számos előnyük van.
Az automatizált és integrált ellenőrzés összehasonlíthatatlanul hatékonyabb a hagyományos közúti ellenőrzéseknél, mert a közúti forgalom teljes egészét (gyakorlatilag 100%-át) képes ellenőrzés alá vonni.
A rendszer gazdaságosságát jelzi, hogy a költség-hatékonysági számítások alapján az egy ellenőrzésre jutó fajlagos költségek igen alacsonyak. Az automatizált és integrált ellenőrzések - hosszabb útszakaszon állandó felügyeletet biztosítva - a jogkövető járművezetői magatartást kedvezően befolyásolják, a bírságokból származó bevételek növekednek, s a közúti balesetek számának visszaszorítása által csökkennek a nemzetgazdaságot érintő károk.
A kínált ellenőrző rendszerek további előnye, hogy alkalmazásuk során az ellenőrző személyek testi épsége a járművek megállításakor nem kerül veszélybe, továbbá a beavatkozás által a forgalom áramlásában drasztikus változás (pl. vészfékezés) nem történik.
Végezetül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a hatásukat hoszszabb útszakaszokon kifejtő automata ellenőrző rendszerek társadalmi elfogadottsága a tapasztalatok szerint kimagasló.
A FAIR és az ASSET projektek főbb megállapításai - azok elfogadása és alkalmazása esetén - jelentős hatást gyakorolhatnak az elkövetkező évek és évtizedek közlekedésbiztonsági koncepcióira, továbbá a közúti ellenőrzések gyakorlatára. Az automatizált és integrált forgalomfelügyelet egy nagyszerű és reális megoldás lehet a jövő közúti ellenőrző rendszerére.
Gégény István, ORFK-OBB (FAIR projekt) - Stautz János, Clarity Consulting (ASSET-Road projekt)



