2010. december 04.

ORFK–OBB: „Felnőttkor” és középtávú program

No­vem­ber­ben volt 18 éve, hogy lét­re­hoz­ták az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bi­zott­sá­got. A „nagy­ko­rú­vá vált" ORFK-OBB kö­zép­tá­vú prog­ra­mot ké­szí­tett, mely a 2011-2013. évek pre­ven­tív fel­ada­ta­it tar­tal­maz­za.

2010. december 03.

A KRESZ tanulás legyen a közoktatás része (VI. rész) - Faktorelemzés a változócsoportokon

Az NKH által interneten a közelmúltban rendezett felmérés válaszadóinak 34,8 %-a úgy véli, hogy már az általános iskolai tanulmányok részeként be kell vezetni a közoktatási rendszerbe a KRESZ oktatását. A teljes minta 51,6%-a azt a véleményt vallja, hogy a KRESZ-oktatást középiskolai tananyagként kell integrálni a közoktatási programokba. Tanulságként leszűrhető, hogy a válaszadók hatalmas többsége, összesen 86,4% közoktatási keretek között zajló KRESZ oktatást és ismeretellenőrzést preferálna.

2010. december 02.

A KRESZ tanulás legyen a közoktatás része (V. rész) - Veszélyforrások az utakon

Az NKH által interneten a közelmúltban rendezett felmérés válaszadóinak 34,8 %-a úgy véli, hogy már az általános iskolai tanulmányok részeként be kell vezetni a közoktatási rendszerbe a KRESZ oktatását. A teljes minta 51,6%-a azt a véleményt vallja, hogy a KRESZ-oktatást középiskolai tananyagként kell integrálni a közoktatási programokba. Tanulságként leszűrhető, hogy a válaszadók hatalmas többsége, összesen 86,4% közoktatási keretek között zajló KRESZ oktatást és ismeretellenőrzést preferálna.

2010. december 01.

A KRESZ tanulás legyen a közoktatás része (IV. rész) - A közlekedést befolyásoló tényezők

Az NKH által interneten a közelmúltban rendezett felmérés válaszadóinak 34,8 %-a úgy véli, hogy már az általános iskolai tanulmányok részeként be kell vezetni a közoktatási rendszerbe a KRESZ oktatását. A teljes minta 51,6%-a azt a véleményt vallja, hogy a KRESZ-oktatást középiskolai tananyagként kell integrálni a közoktatási programokba. Tanulságként leszűrhető, hogy a válaszadók hatalmas többsége, összesen 86,4% közoktatási keretek között zajló KRESZ oktatást és ismeretellenőrzést preferálna.

2010. november 04.

A KRESZ tanulás legyen a közoktatás része (III. rész) - Szabálykövetés és szabálysértések az utakon

Az NKH által interneten a közelmúltban rendezett felmérés válaszadóinak 34,8 %-a úgy véli, hogy már az általános iskolai tanulmányok részeként be kell vezetni a közoktatási rendszerbe a KRESZ oktatását. A teljes minta 51,6%-a azt a véleményt vallja, hogy a KRESZ-oktatást középiskolai tananyagként kell integrálni a közoktatási programokba. Tanulságként leszűrhető, hogy a válaszadók hatalmas többsége, összesen 86,4% közoktatási keretek között zajló KRESZ oktatást és ismeretellenőrzést preferálna.

2010. november 03.

A KRESZ tanulás legyen a közoktatás része (II. rész) - A válaszadók közlekedési szabályokkal kapcsolatos attitűdjei

Az NKH által interneten a közelmúltban rendezett felmérés válaszadóinak 34,8 %-a úgy véli, hogy már az általános iskolai tanulmányok részeként be kell vezetni a közoktatási rendszerbe a KRESZ oktatását. A teljes minta 51,6%-a azt a véleményt vallja, hogy a KRESZ-oktatást középiskolai tananyagként kell integrálni a közoktatási programokba. Tanulságként leszűrhető, hogy a válaszadók hatalmas többsége, összesen 86,4% közoktatási keretek között zajló KRESZ oktatást és ismeretellenőrzést preferálna.

2010. november 02.

A KRESZ tanulás legyen a közoktatás része - NKH internetes felmérés (I. rész)

Az NKH által interneten a közelmúltban rendezett felmérés válaszadóinak 34,8 %-a úgy véli, hogy már az általános iskolai tanulmányok részeként be kell vezetni a közoktatási rendszerbe a KRESZ oktatását. A teljes minta 51,6%-a azt a véleményt vallja, hogy a KRESZ-oktatást középiskolai tananyagként kell integrálni a közoktatási programokba. Tanulságként leszűrhető, hogy a válaszadók hatalmas többsége, összesen 86,4% közoktatási keretek között zajló KRESZ oktatást és ismeretellenőrzést preferálna.

2010. október 01.

Se­géd­mo­to­ros ke­rék­pár­ok rend­szám­mal vagy rend­szám nél­kül?

A két­ke­re­kű jár­mű­vek iga­zán a re­ne­szán­szu­kat élik. Az el­múlt évek­ben a mo­tor­ke­rék­pár­ok és a ke­rék­pár­ok mel­lett a se­géd­mo­to­ros ke­rék­pár­ok je­len­tős tér­nye­ré­se is meg­fi­gyel­he­tő. A ko­ráb­ban fő­ként a fi­a­ta­lok - kü­lö­nö­sen a fér­fi­ak - ál­tal ked­velt jár­mű­ve­ket ma már a kö­zép­korosz­tály, to­váb­bá a szeb­bik nem tag­jai is gyak­ran vá­laszt­ják köz­le­ke­dé­sük esz­kö­zé­ül.

2010. október 01.

E-learning bevezetés - jogszabályi huzavona

A mű­sor el­ső ré­szé­ben a KRESZ-ok­ta­tás­sal fog­lal­ko­zunk, mi­u­tán az ha­ma­ro­san már a távok­ta­tás ke­re­tei kö­zött is meg­va­ló­sul­hat. Az új kor­mány meg­ala­ku­lá­sa után azon­ban várat­la­nul parkolópályára ke­rült az a le­he­tő­ség. Va­jon mi­ért kel­lett fél év­vel a leg­utób­bi ren­de­let­mó­do­sí­tás után új­ra vál­toz­tat­ni a ter­ve­ken? Ven­dé­günk Ipolyi-Keller Im­re ok­ta­tá­si szak­ér­tő.

2010. október 01.

A jövő közúti ellenőrző rendszere A FAIR és ASSET-Road projektek

FA­IR és ASSET: két egy­mást kö­ve­tő köz­úti köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi pro­jekt. Kö­zös ben­nük, hogy mind­ket­tő kor­sze­rű, in­teg­rált köz­úti el­len­őr­ző rend­sze­rek (ál­lo­má­sok) ki­fej­lesz­té­sé­re irá­nyul, s mind­két pro­jekt el­nyer­te az Eu­ró­pai Bi­zott­ság el­vi és anya­gi tá­mo­ga­tá­sát. Jog­gal ve­tőd­het fel a kér­dés, hogy men­­nyi­ben tér­nek el a FA­IR és az ASSET ál­tal kí­nált meg­ol­dá­sok a ko­ráb­ban és a je­len­leg al­kal­ma­zott tech­no­ló­gi­ák­tól?
A nap­ja­in­kig al­kal­ma­zott for­ga­lom­el­len­őr­ző tech­ni­kai esz­kö­zök jel­leg­ze­tes­sé­ge, hogy azok ál­ta­lá­ban csak egy-egy fel­adat vég­re­haj­tá­sá­ra al­kal­ma­sak (se­bes­ség­mé­rés­re, jár­mű tény­le­ges tö­me­gé­nek vagy ten­gely­ter­he­lé­sé­nek mé­ré­sé­re stb.), al­kal­ma­zá­suk önál­ló­an, s nem pe­dig egy­sé­ges rend­szert ké­pez­ve tör­té­nik, to­váb­bá au­to­ma­ti­zált­sá­guk szint­je jel­lem­ző­en ala­csony. A jö­vő már­pe­dig a ha­té­ko­nyabb, gaz­da­sá­go­sabb au­to­ma­ti­zált és in­teg­rált el­len­őr­ző rend­sze­rek irá­nyá­ba mu­tat. Er­re utal­nak a kö­zös­sé­gi elvá­rá­sok és a szak­ér­tői elem­zé­sek egy­aránt.
A FA­IR és az ASSET pro­jek­tek - egy­mást kö­ve­tő idő­ren­di sor­rend­ben - olyan köz­úti el­len­őr­ző rend­sze­rek ki­fej­lesz­té­sét tűz­te ki cé­lul, mely a fen­ti igé­nye­ket tel­je­sí­ti, a leg­mo­der­nebb tech­no­ló­gi­ák al­kal­ma­zá­sá­val.

 

2010. szeptember 01.

A gyermekbalesetek alakulása Magyarországon 2005–2009 között

A gyer­me­kek köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi hely­ze­té­ről ál­ta­lá­ban

 

2010. szeptember 01.

CIECA igaz­ga­tó ta­ná­csi ér­te­kez­let - Mün­chen, 2010. au­gusz­tus 24.

A CIECA (Nem­zet­kö­zi Gép­jár­mű­ve­ze­tői Vizs­ga­bi­zott­ság) Ál­lan­dó Hi­va­ta­lá­nak (Bureau Permanente) so­ros ve­ze­tő­sé­gi ülé­sé­re Mün­chen­ben ke­rült sor au­gusz­tus utol­só nap­ja­i­ban, amely­nek ez­út­tal a TÜV SÜD adott ott­hont a vál­la­lat westendstrassei szék­he­lyén.

2010. szeptember 01.

Motoros szakmai napot tartott az NKH a hungaroringi Motorosakadémián

A Nem­ze­ti Köz­le­ke­dé­si Ha­tó­ság mint­egy tíz mo­to­ros vizs­ga­biz­to­sa, ok­ta­tó­ja vett részt azon a szak­mai na­pon, ame­lyet a Hungaroringen ta­lál­ha­tó Motorosakadémia to­vább­kép­ző köz­pont, ok­ta­tó ter­mé­ben, és egye­dül­ál­ló, hat­ezer négy­zet­mé­te­res gya­kor­ló pá­lyá­ján ren­dez­tek meg jú­ni­us 17-én.

2010. augusztus 02.

A for­gal­mi rend fe­lül­vizs­gá­lat mód­szer­ta­ná­nak to­vább­fej­lesz­té­se

A Köz­le­ke­dés­tu­do­má­nyi In­té­zet Köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi és For­ga­lom­tech­ni­kai Ta­go­za­tá­nak fő te­vé­keny­sé­gei kö­zé tar­toz­nak a köz­le­ke­dé­sért fe­le­lős mi­nisz­té­ri­um ré­szé­re vég­zett ku­ta­tá­si-fej­lesz­té­si mun­kák. Te­kint­ve, hogy a köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­ra fej­lesz­té­sé­ért, va­la­mint mű­sza­ki ál­la­po­tá­nak kar­ban­tar­tá­sá­ért a köz­le­ke­dé­si tár­ca fe­le­lős, a mi­nisz­té­ri­um ál­tal ke­zelt köz­út­há­ló­zat biz­ton­sá­gát ja­ví­tó ku­ta­tás-fej­lesz­té­si fel­ada­tok ta­go­za­tunk te­vé­keny­sé­gi kö­ré­nek szer­ves ré­szét al­kot­ják.

2010. augusztus 02.

Az élet kamionok nélkül

Ha be­le­gon­do­lunk, volt olyan idő­szak, ta­lán né­hány év­ti­zed­del ez­előtt, ami­kor sok­szo­ro­san meg­ne­he­zí­tet­te az éle­tün­ket a ha­tal­mas te­her­au­tó- és ka­mi­on­for­ga­lom. Ma­nap­ság is tapasz­tal­hat­juk ezt a hét­köz­nap­okon, ami­kor még nincs ka­mi­on­stop. Hogy mi­lyen is az élet ka­mi­o­nok nél­kül, er­re Tomcsányi Ist­ván­tól, a Hungarokombi Kft. ügy­ve­ze­tő­jé­től vár­juk a választ.

2010. július 01.

Az Unióban már nem fenegyerekek - Magyarországon duplájára nõtt a kerékpárosok által okozott balesetek száma

Az Eu­ró­pai Unió az úgy­ne­ve­zett Fe­hér Könyv­ben ha­tá­roz­ta meg a tag­ál­lam­ok köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi cél­ki­tû­zé­se­it, töb­bek kö­zött a köz­úti bal­ese­ti sta­tisz­ti­kák ja­ví­tá­sát is, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a ha­lá­los bal­ese­tek ál­do­za­ta­i­nak szá­má­nak öt­ven szá­za­lé­kos csök­ken­té­sé­re. Úgy tû­nik, hogy a prog­ram rész­ben si­ke­res, hi­szen az elõ­ze­tes ada­tok sze­rint va­ló­ban be­kö­vet­ke­zett a drasz­ti­kus csök­ke­nés, bár en­nek mér­té­ke ke­vés lesz az öt­ven szá­za­lék el­éré­sé­hez. Ma­gyar­or­szág a kö­zös­sé­gi­tõl el­té­rõ nem­ze­ti sa­já­tos­sá­gok és le­he­tõ­sé­gek mi­att mind­ös­­sze har­minc szá­za­lé­kot vál­lalt. A vál­la­lást - úgy tû­nik - si­ke­rül tel­je­sí­te­nünk, egy do­log­ban azon­ban - a ke­rék­pá­ros­ok köz­le­ke­dé­sé­nek biz­ton­sá­gá­ban - je­len­tõs a le­ma­ra­dá­sunk. Az el­múlt öt utób­bi év­ben saj­nos nö­ve­ke­dett a ke­rék­pá­ros­ok ál­tal oko­zott bal­es­tek szá­ma. Az EU-ban me­rõ­ben más a hely­zet, er­rõl kér­dez­tük Gégény Ist­vánt az ORFK-Országos Balesetmegelõzési Bi­zott­sá­gá­nak szak­ér­tõ­jét.

2010. július 01.

Csak be­csa­tol­va biz­ton­sá­gos III. rész

A nyi­tott au­tók­ba sze­relt biz­ton­sá­gi he­ve­dert és az úgy­ne­ve­zett egy­sze­rû, két­pon­tos csí­põ­övet az 1800-as évek vé­gén és az 1900-as évek ele­jén kezd­ték el hasz­nál­ni. A csí­põ­övet (más né­ven ölövet) a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni évek­ben elõ­ször a re­pü­lõ­gé­pe­ken, majd ezt kö­ve­tõ­en a gép­ko­csik­ban is al­kal­maz­ták.

2010. július 01.

A kerékpáros közlekedés biztonsága

A ke­rék­pár vi­lág­szer­te egy­re na­gyobb sze­re­pet ját­szik a köz­úti köz­leke­dés­ben. A Tá­vol-Ke­le­ten, va­la­mint a fej­lõ­dõ or­szá­gok je­len­tõs ré­szé­ben a köz­le­ke­dést ke­rék­pár nél­kül el­kép­zel­ni nem le­het - er­rõl árul­kod­nak azok a kép­anyag­ok, me­lyek a ke­rék­pár­ok szá­za­i­tól, ill. ez­re­i­tõl zsú­folt bel­vá­ro­si uta­kat áb­rá­zol­ják -, de a ke­rék­pá­ro­zás nép­sze­rû­sé­ge Eu­ró­pá­ban is tö­ret­len.

2010. július 01.

Magyarország közúti közlekedésbiztonságának alakulása 2010 elsõ félévében

A rend­õr­ség elõ­ze­tes bal­ese­ti sta­tisz­ti­kai ada­tai 2010 el­sõ fél­év­ében ked­ve­zõ vál­to­zá­so­kat mu­tat­nak. A sze­mély­sé­rü­lé­ses köz­úti bal­ese­tek, a bal­eset­ben meg­halt sze­mé­lyek, va­la­mint az it­tas jár­mû­ve­ze­té­sek szá­ma egy­aránt csök­kent.

2010. július 01.

A hazai közúti biztonság helyzete a kutató szemével

Né­hány ha­zai és nem­zet­kö­zi idõ­sor

2010. június 01.

Egy szusszanásnyi levegõ se hiányozzon!

A köz­úti jár­mû­vek fo­gyasz­tá­sát, me­net­sta­bi­li­tá­sát je­len­tõ­sen be­fo­lyá­sol­ja, ala­kít­ja a gu­mi­ab­roncs­ok ál­la­po­ta, a ben­nük lé­võ le­ve­gõ­nyomás. Vall­juk be, ke­vés gon­dot for­dí­tunk az ab­ron­csok­ra, pe­dig a biz­ton­sá­gos au­tó­zás egyik leg­fon­to­sabb fel­té­te­le, hogy min­den rend­ben le­gyen ve­lük.

2010. június 01.

Honnan fúj az a szél? Mikor segítség, mikor menetellenállás?

A gaz­da­sá­gos ve­ze­tés egyik fon­tos alap­fel­té­te­le a jár­mû moz­gá­sá­ra ha­tó el­len­ál­lás­ok op­ti­má­lis ki­vé­dé­se, töb­bek kö­zött a lég­el­len­ál­lás fi­gye­lem­be vé­te­le. Egé­szen ad­dig, míg nem vol­tak gyors jár­mû­vek, el­kép­zel­he­tet­len­nek tar­tot­ták, hogy va­la­ha is be­fo­lyá­sol­ja a szél a szá­raz­föl­di köz­le­ke­dést, bár ha ak­kor va­la­ki meg­kér­de­zi a ten­ge­ré­sze­ket, hogy mi­lye­nek is azok az üvöl­tõ sze­lek a Horn fok­nál, bi­zony más­képp áll­tak vol­na eh­hez a kér­dés­hez.

2010. június 01.

Eco-driving – brit mintára

Az Egye­sült Ki­rály­ság­ban év­rõl-év­re meg­ren­de­zik a „ma­zo­chis­ta" jár­mû­ve­ze­tõk két­na­pos „mpg-marathonját" (Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Brit Nemzetközösség tagállamaiban a gépjárművek tüzelőanyag-átlagfogyasztását „mérföld per gallonban" mérik, ennek a rövidítése az mpg. Mi a l/100 km-re átszámított értékeket adjuk meg a könnyebb eligazodás érdekében.), amely egy­részt jó „edzé­si" le­he­tõ­sé­get nyújt az „ön­sa­nyar­ga­tó" gép­ko­csi­ve­ze­tõk­nek, más­részt al­kal­mas le­het kü­lön­fé­le jár­mû­tí­pu­sok (mo­del­lek) gaz­da­sá­gos­sá­gi mu­ta­tó­i­nak ös­­sze­ha­son­lí­tá­sá­ra. Az „MPG-Marathon 2009" ese­mé­nyé­rõl most Sue Ba­ker tol­lá­ból szá­mo­lunk be; az írás brit „test­vér­la­punk", a Dri­ving Magazine 2009. no­vem­ber/de­cem­be­ri szá­má­nak 18-20. ol­da­la­in je­lent meg.

2010. június 01.

Csak becsatolva biztonságos II. rész - A biztonsági öv fejlődése

A biz­ton­sá­gi öv, a váll­he­ve­der ma­gas­ság­ál­lí­tó­ja, az öv­fe­szí­tõ, az öv­erõ-ha­tá­ro­ló vagy sza­bá­lyo­zó és a lég­zsák ma már a leg­több gép­ko­csi széria­felszerelése. Ezek kö­zül a leg­fon­to­sabb a biz­ton­sá­gi öv, mert az el­sõd­leges élet­men­tõ vé­del­met ez nyújt­ja. Vész­fé­ke­zés­kor vagy üt­kö­zés­kor a gép­ko­csi hir­te­len meg­áll, és az uta­sok nagy erõ­vel elõ­re­vá­gód­nak. A biz­ton­sá­gi öv ezt hi­va­tott meg­aka­dá­lyoz­ni az­ál­tal, hogy az em­be­ri tes­tet a ko­csi­szek­rény­hez rög­zí­ti, és így az együtt las­sul a gép­ko­csi­val.

2010. június 01.

Forgalomcsillapítás vagy pénzbevétel?

Most zöldzónának hívják, de a becsületes neve dugódíj. A közlekedési szakma megosztott annak megítélésében, hogy a nagyobb városok belsõ területének forgalmi terhelését az EU néhány városában már bevezetett dugódíj hivatott csökkenteni. Egyelõre csak néhány nagyváros, Oslo, Stockholm és London élt a lehetõséggel, igaz más-más okból, az európai nagyvárosok zöme viszont nem ebben látja a jövõt, a gépkocsik motorjának környezetvédelmi besorolásához köti a behajtás lehetõségét. Dr. Berényi Jánost a Közlekedéstudományi Intézet tudományos tanácsadóját kérdeztük.

 

2010. június 01.

EU Közlekedésbiztonság 2009 - eredmények meglepetésekkel

Az el­múlt év­ben to­vább ja­vult a köz­úti köz­le­ke­dés­biz­ton­ság az Eu­ró­pai Unió tag­ál­la­ma­i­ban. A leg­job­ban tel­je­sí­tõ or­szá­gok so­rá­ban azon­ban je­len­tõs vál­to­zá­sok tör­tén­tek.

2010. június 01.

Magyarország közlekedésbiztonsági helyzetének 2009. évi alakulása – végleges adatokkal

Idei elsõ lapszámunkban hazánk közúti közlekedésbiztonságának elmúlt évi alakulását az akkor ismert elõzetes adatok birtokában ismertettük. A cikk közzététele óta eltelt idõszakban megjelent a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója, mely a személysérüléses közúti balesetek elmúlt évi alakulását immár a végleges, azaz hivatalos adatok birtokában mutatja be. A balesetet követõ 24 órás helyzetnek megfelelõ elõzetes, és a baleset utáni 30 napos állapotokat tükrözõ végleges adatok között jelentõs eltérés nincs. Tekintettel azonban arra, hogy a hazai és nemzetközi összehasonlításokra, hiteles elemzések elvégzésére, valamint egyéb tudományos munkálatokra kizárólag a végleges adatok alkalmasak, ezért Magyarország közúti közlekedésbiztonságának 2009. évi alakulását a hivatalos statisztikai adatai tükrében is indokoltnak tartjuk bemutatni.

2010. június 01.

Kevesebb a baleset, de több a konfliktus az utakon

A huszonnegyedik órában vagyunk! Kezdõdjék az oktatás!
A társadalom morális helyzete tükrözõdik a közutakon is. Igaz örvendetesen csökkent a balesetek száma, viszont ha lehet, még több a konfliktushelyzet, sokszor egy-egy kisebb kellemetlenség miatt elszabadulnak az indulatok. Egyre többen kerékpároznak, ami már nem csak sport, hanem közlekedési eszköz is. Generációk nõttek fel a közlekedésre való nevelés nélkül. Berta Tamást a Közlekedéstudományi Intézet munkatársát kérdeztük a jelenségek okairól.

 

2010. május 02.

A vezetõi engedély megszerzésének sajátosságai Queensland államban

Ren­ge­teg ta­nul­ság­gal szol­gál­hat, ha két kü­lön­bö­zõ ál­lam vagy nem­zet kép­zé­si rend­sze­rét vet­jük ös­­sze. Az el­té­rõ mód­sze­rek, sza­bá­lyok, il­let­ve a kü­lön­bö­zõ gya­kor­la­tok mö­gött meg­hú­zó­dó el­mé­le­tek igen ser­ken­tõ­leg hat­hat­nak egy­más­ra, és köl­csö­nö­sen se­gít­he­tik a szak­em­be­re­ket a mód­sze­rek fi­no­mí­tá­sá­ban, il­let­ve az egye­te­mes cél, a köz­le­ke­dés­biz­ton­ság ja­ví­tá­sá­ban.

2010. május 02.

Úthibákból eredõ balesetek

A fizikai jelenségek az életünk részei, és vannak esetek, amikor elõnyt és vannak, amikor hátrányt jelentenek. A közlekedésben sok esetben fordul elõ, hogy az elõnyöket ki kell használni, a hátrányokat pedig lehetõség szerint kiküszöbölni.

2010. május 02.

A KRESZ története

A köz­úti köz­le­ke­dés nem lé­tez­het sza­bá­lyok nél­kül. Idõn­ként ma­gunk is ta­pasz­tal­hat­juk, mi tör­té­nik ak­kor, ha egy for­gal­mas út­ke­resz­te­zõ­dés­ben a for­ga­lom­irá­nyí­tó fény­jel­zõ ké­szü­lé­kek meg­hi­bá­sod­nak, de azt is el­kép­zel­het­jük, mi­lyen ered­mén­­nyel tör­tén­ne a bal­ese­ti, ill. a kár­fe­le­lõs­ség meg­ál­la­pí­tá­sa köz­le­ke­dé­si elõ­írá­sok hi­á­nyá­ban. Ha­zánk­ban a köz­úti köz­le­ke­dés sza­bá­lyai több, mint egy év­szá­za­dos múlt­ra te­kin­te­nek vissza. A cikk­ben a ma­gyar KRESZ tör­té­ne­ti át­te­kin­té­sé­rõl ol­vas­hat­nak.

2010. május 02.

Célkeresztben az iskolabuszok

A 2009 ta­va­szán a KHEM-ben (az ÖkM-mel és a PM-mel egyez­tet­ve) meg­szü­le­tett dön­tés alap­ján to­vább­ra is a ko­ráb­bi fel­té­te­lek­kel köz­le­ked­het­nek a gyer­me­ke­ket köz­ok­ta­tá­si in­téz­mény­be szál­lí­tó bu­szok, ha az ön­kor­mány­zat­ok a busz­tár­sa­ság­gal kö­tött szer­zõ­dé­sü­ket meg­vál­toz­tat­va az „is­ko­la­busz szol­gál­ta­tás" meg­ne­ve­zést „kü­lön cé­lú me­net­rend sze­rin­ti", „szer­zõ­dé­ses" vagy „kü­lön­já­ra­ti sze­mély­szál­lí­tás" meg­ne­ve­zés­re cse­ré­lik.

2010. május 02.

Gyorsítson gyorsabban!

Az olaj­vál­ság ide­jén je­len­tek meg az el­sõ, az üzem­anyag fo­gyasz­tás csök­ken­té­sé­re buz­dí­tó rek­lá­mok. A „Gyor­sít­son las­sab­ban" pla­kát ar­ra buz­dí­tott, hogy hí­mes to­jás­ként bán­junk a mo­tor tel­je­sít­mé­nyé­nek ki­hasz­ná­lá­sá­val, a gáz­pe­dál nyo­má­sá­val. A cél ne­mes, az ered­mény azon­ban igen­csak ké­tes volt, be­le­rög­zõ­dött so­kak tu­da­tá­ba, sok év­re, épp el­len­ke­zõ ha­tást vál­tott ki, nö­vel­te, nö­ve­li a tor­ló­dá­so­kat, a fo­gyasz­tást még ma is.

2010. május 02.

A „C” és a „D” kategóriás hivatásos gépkocsivezetõk új rendszerűeurópai uniós alap- és tovább­képzési képesítése

A „C" és a „D" ka­te­gó­ri­ás hi­va­tá­sos gép­ko­csi­ve­ze­tõk­nek - for­dí­tott sor­rend­ben ­- 2008, ill. 2009. szep­tem­ber 10-től új, egy­sé­ges rend­sze­rû szak­tan­fo­lya­mi alap- és to­vább­kép­zé­si ké­pe­sí­tés­ben kell ré­sze­sül­ni­ük a 2003/59/EK di­rek­tí­va irány­mu­ta­tá­sa­i­nak a szel­le­mé­ben. Ez ha­zánk­ban az át­la­gos­nál ke­ve­sebb ne­héz­sé­get oko­zott, mert szak­tan­fo­lya­mi ké­pe­sí­tés ná­lunk ko­ráb­ban is lé­te­zett. A fõ prob­lé­mát a tan- és vizs­ga­anyag meg­újí­tá­sa je­len­tet­te, to­váb­bá az a kö­rül­mény, hogy a to­vább­kép­zé­sen va­ló rész­vé­tel most kö­te­le­zõ lett, és azt a köz­le­ke­dé­si ha­tó­ság­nak va­la­mi­kép­pen nyo­mon is kell kö­vet­nie.

2010. május 02.

Sokan kétkednek, de már nem utópia a nulla emisszió

Tavasszal a genfi autószalonon már szinte valamennyi autógyártó jelentkezett hibrid, vagy teljesen elektromos hajtású autóval. Jó néhány nagyváros, köztük Barcelona és London is kedvezményekkel segíti az ilyen autót vásárlókat. A sorozatgyártás egy-két év múlva több márkánál elkezdõdik, megjelennek a magyar közutakon is. Hogy mennyire fogadó kész mindezekre a hatóság, ezt kérdeztük Mikulás Róberttõl a Nemzeti Közlekedési Hatóság Stratégiai fõigazgatóságának munkatársától.

2010. május 02.

Új utakon a gépjármûvezetõ-képzés

Interjú Ipolyi-Keller Imrével

2010. április 01.

Kerékpározás Európában - Több kerékpáros, nagyobb biztonság

A készülõfélben levõ 2011-2020-as Európai Közlekedésbiztonsági Akcióprogram nyilvá­nos konzultációjához kapcsolódóan készítette el az Európai Kerékpárosok Szövetsége (European Cyclists' Federation, a továbbiakban ECF) azt az összeállítását, amelyben átfogó jelleggel kívánja a kerékpározás közlekedésbiztonságával kapcsolatos kérdésekre és tudnivalókra felhívni a figyelmet. A modern mobilitási lánc egyik alapelemének számító környezetbarát jármû használatában hatalmas lehetõségek rejlenek, mégis, amíg a kerékpárral való közlekedés az emberek tudatában veszélyes közlekedési formaként él, és esetenként az indokoltnál valóban több kockázattal is jár, a környezeti és egészségügyi elõnyök kihasználatlanok maradnak. A nemzetközi kerékpáros szervezet célja, hogy rámutasson az egyik legfontosabb alapelvre - hogy minél több a kerékpáros a városok utcáin, annál nagyobb biztonságban vannak. Emellett számos javaslatot is tesz arra vonatkozóan, hogy az európai törvénykezés milyen eszközökkel javíthatna radikálisan a sérülékeny közlekedõk biztonságán.

2010. április 01.

Nem torpant meg a javulás, tavaly további 18%-kal kevesebben haltak meg az utakon

A közlekedésbiztonság nem pusztán társadalmi ügy, nem csak a statisztika miatt fontos, hanem a család, az egyén szempontjából is. Bár örvendetesen javult az utóbbi években a helyzet, korántsem lehetünk elégedettek. Évszakváltás van, máskor is, de ilyenkor különösen nagy körültekintésre, türelemre van szükségünk, míg a szervezetünk átáll a megváltozott idõjárási körülményekre. Gégény Istvánt, az Országos Balesetmegelõzési Bizottság szakértõjét kérdeztük.

2010. április 01.

Sikeres uniós program a fiatalokért (Module Close To)

Bár feleannyian halnak meg az utakon, lazítani nincs idõ.
Míg néhány évvel ezelõtt majd kétezer halálos áldozatot követelt évenként a közlekedés, addig tavaly ez a szám jóval ezer alá csökkent. Sok tényezõ kedvezõ összhatása miatt javult radikálisan ez a statisztika. A szakemberek egyelõre még elemzik az adatokat, de évek óta most elõször optimisták. Ipolyi-Keller Imre a Nemzeti Közlekedési Hatóság jármûvezetõ-képzési szakértõje szerint a csökkenés komoly eredmény, hiszen az 1964-es szintre esett vissza a közúti balesetben meghaltak száma, pedig akkor nagyságrendekkel kevesebb jármû vett részt a forgalomban.

 

2010. április 01.

A legújabb közúti közlekedésbiztonsági stratégiák Magyarországon - Közlekedésbiztonság és forgalomtechnika

A cikk el­sõ fe­jez­te rész­le­tes át­te­kin­tést ad a ma­gyar­or­szá­gi köz­úti köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi hely­zet­rõl. Nem csu­pán ha­zai ada­to­kat és idõ­sorokat ele­mez, ha­nem nem­zet­kö­zi ös­­sze­ha­son­lí­tás és köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi tejesítménymutatók se­gít­sé­gé­vel mu­tat­ja be a leg­fon­to­sabb vál­to­zá­so­kat. A sze­mély­sé­rü­lé­ses köz­úti bal­ese­tek és ál­do­za­ta­ik szá­má­ban mu­tat­ko­zó sok­éves rom­ló irány­zat után 2008-ban iga­zi „át­tö­rés­re" ke­rült sor Ma­gyar­or­szá­gon. A köz­úti bal­eset kö­vet­kez­té­ben meg­hal­tak szá­ma sok év­ti­zed után új­ra ki­sebb volt ezer­nél. Az ezt elõ­idé­zõ követ­ke­ze­tes és ös­­sze­han­golt in­téz­ke­dé­sek rö­vid be­mu­ta­tá­sa után a má­so­dik fe­je­zet a leg­újabb há­rom­éves köz­úti biz­ton­sá­gi ak­ció­prog­ram fõ cél­ját, fel­épí­té­sét rész­le­te­zi.

2010. április 01.

A gépjármûvezetõ-képzés fejlesztését célzó hatósági elképzelések szakmabeli támogatottságának felmérése, elemzése

Részletek a Közlekedéstudományi Intézet felmérésébõl

2010. április 01.

A KTI szondáztatta a szakmát a gépjármûvezetõ-képzés helyzetérõl

Az NKH megbízásából készített felmérés szerint csak abban egységesek az oktatásban résztvevõk, hogy változtatni kell.

2010. március 01.

Jármûvezetõi kompetencia- és alkalmasságvizsgálatok – pszichológiai és reakciótesztek Európában és más kontinensen

Köz­le­ke­dé­si szak­em­be­rek és ku­ta­tó­in­té­ze­tek már a XX. sz. ele­jén, még az au­tó­zás „hõs­ko­rá­nak" idõ­sza­ká­ban meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a biz­ton­sá­gos jár­mû­ve­ze­tés­hez meg­ha­tá­ro­zott kom­pe­ten­ci­ák szük­sé­ge­sek, ame­lyek­kel nem min­den em­ber ren­del­ke­zik ab ovo, te­hát a szü­le­té­sé­tõl fog­va, de ezek kö­zött a kom­pe­ten­ci­ák kö­zött van­nak olya­nok, ame­lyek cél­zott gya­kor­lás­sal fej­leszt­he­tõ­ek. Nos, a le­xi­ká­lis tu­dás át­adá­sa he­lyett pon­to­san ilyen dol­gok­kal kel­le­ne a mai mo­dern, kor­sze­rû gép­jár­mû­ve­ze­tõ-kép­zés­nek fog­lal­koz­nia, és a jár­mû­ve­ze­tõi vizs­gá­nak a szük­sé­ges kom­pe­ten­ci­ák meg­lét­ének a vizs­gá­la­tá­ra irá­nyul­nia. Auszt­rál pszi­cho­ló­gu­sok en­nél is to­vább men­nek, és kö­ve­te­lik, hogy a fi­a­tal jár­mû­ve­ze­tõk „érett­sé­gét" az el­sõ ve­ze­tõi en­ge­dély­hez ju­tás elõtt pszi­cho­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok­kal el­len­õriz­zék. Az Au­tó­ve­ze­tõ szer­kesz­tõ­je Urbán-Frendl Il­di­kó igaz­ga­tó as­­szony meg­hí­vá­sá­ra az NKH Pálya­al­kal­mas­ság Vizs­gá­la­ti Igaz­ga­tó­sá­gá­ra lá­to­ga­tott és az ot­ta­ni szak­em­be­rek­kel kon­zultált.

2010. március 01.

IRU-CIECA közös szeminárium

A hivatásos autóbusz- és tehergépkocsi-vezetõk új rendszerû európai uniós alap- és továbbképzésének eddigi nemzetközi tapasztalatairól. Brüsszel, 2010. január 28.

A hivatásos autóbusz- és tehergépkocsi-vezetõk új rendszerû alap- és továbbképzési képesítési rendszerei rendre 2008, majd 2009. szeptember 9-ei hatállyal kerültek bevezetésre az Európai Unió tagállamaiban; a követelményekhez közelítõ képzési rendszer megalapozására éppen a Nemzeti Közlekedési Hatóság kapott az Európai Bizottság által finanszírozott megbízást a Máltai Köztársaságban.

2010. március 01.

Az Európai Unió közlekedéspolitikájának eredményei a 21. században

Az EU Közös Közlekedéspolitikája megvalósulásának 2000 és 2008 közötti értékelése, valamint az európai közlekedési szektor fejlõdésének és szerkezetének elemzése a politika hosszú távú alakulásának tükrében

 

2010. március 01.

Az Európai Unió Közös közlekedéspolitikájának környezeti eredményei 2000 és 2008 között

Az 1992-es Fe­hér Könyv a KKP egyik kulcs­fon­tos­sá­gú cél­já­nak a köz­le­ke­dé­si ere­de­tû károsanyag- és szen­­nye­zõ­anyag-ki­bo­csá­tá­sok csök­ken­té­sét tûz­te ki. Az Amsz­ter­da­mi meg­ál­la­po­dást kö­ve­tõ­en a kör­nye­zet­vé­del­mi kö­ve­tel­mé­nyek a ké­sõb­bi kö­zös­sé­gi po­li­ti­kák és te­vé­keny­sé­gek kö­te­le­zõ mun­ka­ré­szé­vé vál­tak.

 

2010. március 01.

Technikai eszközök a gyalogos átkelõhelyek biztonságának javítására

A gépjármûforgalom és a gyalogosok, kerékpárosok pályáinak metszéspontjai mindig is kritikus pontjai voltak a közlekedésbiztonságnak. A nem jól megtervezett vagy nem eléggé kiépített átkelõhelyek számtalan esetben vezettek és vezetnek a mai napig is balesetekhez. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a szerencsétlenségek zebrával és közlekedési lámpával felszerelt átkelési ponton következnek be, továbbá a felelõsség kérdése is sok esetben megoszlik. Hol a vezetõ figyelmetlensége, hol pedig a gyalogos nem megfelelõ helyzetfelismerése vezet tragédiához, ami az egyszerû hanyagságán túl egyéb okokra is, a fizikai képességek korlátoltságára, mozgáskorlátozottságra, életkorból fakadó hátrányos helyzetre stb. vezethetõ vissza. A jelen összeállításban egy hazai, illetve nyugati kitekintés keretében néhány olyan technikai megoldás kerül ismertetésre, amelyekkel az imént említett szempontok is figyelembe vehetõk.

2010. március 01.

A „B” jármûkategóriás képzés-vizsgáztatás mai európai uniós trendjeirõl

A kö­zel­múlt­ban egy kis bel­sõ, rész­ben nem­zet­kö­zi vo­nat­ko­zá­sú „pro­jekt" ke­re­té­ben kör­be­néz­tünk az Eu­ró­pai Unió né­hány tag­ál­la­má­ban a gép­jár­mû­ve­ze­tõ-kép­zés, vizs­gáz­ta­tás új trend­je­it il­le­tõ­en, és ha már ezt meg­tet­tük, ta­pasz­ta­la­ta­in­kat az ol­va­sók­kal is meg­oszt­juk. Mi­vel né­hány or­szág kép­zés­re, vizs­gáz­ta­tás­ra vo­nat­ko­zó dí­ja­it is si­ke­rült meg­sze­rez­nünk, bár ezek az ada­tok egy­más­sal nem konformok, a tel­jes­ség igé­nye nél­kül szin­tén közzé-tesszük. Rö­vid ki­te­kin­té­sünk most csak a „B" ka­te­gó­ri­ás kép­zést-vizs­gáz­ta­tást érin­tet­te.

2010. március 01.

Vezetői engedélyek, valamint a hivatásos gépjárművezetők szaktanfolyami képesítése - pillantás az EU jogalkotói műhelyébe

Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság fo­lya­ma­tos fi­gyel­met for­dít a „C" és a „D" ka­te­gó­ri­ás gép­ko­csi­ve­ze­tõk új rend­sze­rû alap- és to­vább­kép­zé­si ké­pe­sí­té­si rend­sze­ré­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, ill. most már a mû­kö­dé­sé­re az egyes tag­ál­lam­ok­ban.

2010. február 01.

Felmérés az általános iskolások közlekedésbiztonsági tudásáról (II. rész)

Ku­ta­tás a Nem­ze­ti Köz­le­ke­dé­si Ha­tó­ság ré­szé­re az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek biz­ton­sá­gos köz­le­ke­dés­re ne­ve­lé­sé­nek ja­ví­tá­sa cél­já­ból.

2010. február 01.

Felmérés az általános iskolások közlekedésbiztonsági tudásáról (I. rész)

Ku­ta­tás a Nem­ze­ti Köz­le­ke­dé­si Ha­tó­ság ré­szé­re az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek biz­ton­sá­gos köz­le­ke­dés­re ne­ve­lé­sé­nek ja­ví­tá­sa cél­já­ból.

2010. február 01.

Elszabaduló energiák: böllérkés az anyósülésben!

Tél van, a disznóölések klasszikus idõszakát éljük. A disznótor sok helyütt jelentõs családi eseménynek, egyfajta kisebb ünnepségnek számít, ahol csak a „sértettnek" nincs oka ünnepelni. Esetünkben azonban a disznótor csaknem eggyel több áldozatot követelt.

2010. február 01.

A biztonsági öv fél évszázada

Nemrégiben ünnepelte ötven éves jubileumát az úgynevezett "három pontos" biztonsági öv. A Föld legelterjedtebb és legfontosabb biztonsági fejlesztésének tartott "V" alakú biztonsági öv a becslések szerint napjainkig több mint egymillió ember életét mentette meg.A biztonsági öv egy viszonylag egyszerû találmány, amely vitathatatlanul mindennapjaink részévé vált. Amikor beülünk a személygépkocsiba, automatikusan nyúlunk a biztonsági öv után, és nem is sejtjük, hogy az életünket, testi épségünket védõ eszköznek milyen kalandos története van.

 

2010. február 01.

Csak becsatolva biztonságos I. rész

A biz­ton­sá­gi öv a gép­ko­csi leg­fon­to­sabb utasbiztonságot szol­gá­ló al­kat­ré­sze. A gép­jár­mû bel­se­jé­ben a meg­fe­le­lõ­en szi­lárd be­kö­té­si pon­tok­hoz erõ­sít­he­tõ. A ren­del­te­té­se, hogy csök­kent­se vagy el­há­rít­sa a jár­mû bel­se­jé­ben a sé­rü­lé­se­ket, ös­­sze­üt­kö­zés, hir­te­len las­su­lás vagy a jár­mû fel­bo­ru­lá­sa ese­tén.

2010. február 01.

Újabb gondolatok Prof. Holló Péter kutató professzor közlekedésbiztonsági témájú tanulmányához

Foly­tat­va Prof. Hol­ló Pé­ter­nek az Au­tó­ve­ze­tõ 2009/4. szá­má­ban meg­je­lent írá­sá­ban ki­fej­tett gon­do­la­to­kat, új­ra ki­tér­nék a tév­esz­mék­re.

2010. február 01.

Egy európai közúti ellenõrzés tapasztalatai: 18 másodpercenként értek tetten egy-egy ittas jármûvezetõt!

A TISPOL legutóbbi európai akciója az ittasan, vagy drog hatása alatt jármûvet vezetõk ellen irányult. A Karácsony elõtt végrehajtott kampány mérlege: egyetlen hét alatt 32 497 ittas sofõr, míg 861 fõ kábítószer hatása alatt vezette jármûvét.

2010. február 01.

Tovább javult a közlekedésbiztonság 2009-ben - egy újabb „rekordesztendõ”?

Ismertté váltak a 2009. évi előzetes közlekedésbiztonsági adatok. Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek száma 7,12%-kal, a balesetben meghalt személyek száma csaknem 18%-kal csökkent.

2010. január 03.

Bevetésre kész az elektronika

Az „elekt­ro­ni­kus ve­ze­té­si kar­ton" fej­lesz­tői nem tét­len­ked­tek az el­múlt két év­ben. Az esz­kö­zö­ket tesz­te­lő-hasz­ná­ló au­tós­is­ko­lák szá­ma is fo­lya­ma­to­san nö­vek­szik, ám egy­ér­tel­mû ha­tó­sá­gi tá­mo­ga­tás hí­ján a rend­szer di­na­mi­kus tér­hó­dí­tá­sá­ról alig­ha be­szél­he­tünk. Lát­vá­nyos ja­vu­lást mu­tat­nak vi­szont a bal­ese­ti sta­tisz­ti­kák. Köz­le­ke­dés­biz­ton­sá­gi szak­em­be­rek­tõl tud­juk, hogy az ob­jek­tív fe­le­lõs­ség el­vé­nek al­kal­ma­zá­sa, a köz­igaz­ga­tá­si bír­ság, a „zé­ró to­le­ran­cia", az el­len­õr­zé­sek szi­go­ro­dá­sa és az erõ­tel­jes kam­pá­nyok ve­zet­tek a ked­ve­zõbb ten­den­ci­ák ki­ala­ku­lá­sá­hoz.

2010. január 03.

Közlekedési szövetségek

Mi­nél több az au­tó az uta­kon, il­let­ve mi­nél na­gyobb a köz­le­ked­ni vá­gyók szá­ma, an­nál na­gyobb ki­hí­vást je­lent az ál­lam­igaz­ga­tás szá­má­ra a köz­le­ke­dés rend­sze­ré­nek mû­köd­te­té­se. Kü­lö­nö­sen igaz ez a kö­zös­sé­gi köz­le­ke­dés ese­té­ben; mi­u­tán pe­dig a köz­le­ke­dés nem csu­pán a hely­vál­toz­ta­tást szol­gál­ja, ha­nem alap­ve­tõ sze­re­pet ját­szik a gaz­da­ság­ban, a tár­sa­dal­mi fo­lya­ma­tok­ban és a kör­nye­ze­tünk ál­la­po­tá­nak ala­ku­lá­sá­ban is, mû­kö­dõ­ké­pes­sé­ge min­den­ki szá­má­ra alap­ve­tõ ér­dek.

2010. január 03.

A jövõ közlekedésében kiemelt szempont a fenntarthatóság

A Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si és Tech­no­ló­gi­ai Hi­va­tal tá­mo­ga­tá­sá­val lét­re­jött ERTRAC Hun­ga­ry Nem­ze­ti Köz­úti Köz­le­ke­dé­si Plat­form a köz­úti közlekedé­si szek­tor érin­tett sze­rep­lõ­i­nek együtt­mû­kö­dé­sé­vel meg­fo­gal­maz­ta a ma­gyar köz­úti köz­le­ke­dés am­bi­ci­ó­zus, ugyan­ak­kor re­á­lis, 2030-ra ki­te­kin­tõ jö­võ­kép­ét. A jö­võ­kép egyik leg­fon­to­sabb meg­ál­la­pí­tá­sa, hogy a kor­sze­rû köz­le­ke­dé­si rend­szer­nek gaz­da­sá­gi, szo­ci­á­lis és kör­nye­zet­vé­del­mi szem­pont­ból egy­aránt fenn­tart­ha­tó­nak kell len­nie.

2010. január 03.

A közúti közlekedés szabályainak változása a forgalombiztonság és a környezetvédelem javulása érdekében

A 289/2009. (XII. 18.) Korm. ren­de­let mó­do­sí­tot­ta az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együt­tes ren­de­let, a KRESZ sza­bá­lya­it, amely mó­do­sí­tá­sok az ere­de­ti sza­bály szö­ve­gé­be be­épül­tek, így a mó­do­sí­tó ren­de­let a ha­tály­ba lé­pé­sét kö­ve­tõ na­pon - ér­te­lem­sze­rû­en - ha­tá­lyát is vesz­tet­te. Az új sza­bá­lyo­zás lé­nye­ge a köz­le­ke­dés­biz­ton­ság ja­ví­tá­sá­ra és a kör­nye­zet vé­del­mé­re össz­pon­to­sít, ezért a leg­több mó­do­sí­tás a ne­héz­gép­jár­mû­vek, a két­ke­re­kû­ek, a gya­lo­go­sok köz­le­ke­dé­sé­re, a kör­nye­zet vé­del­mé­nek a fo­ko­zá­sá­ra irá­nyul. Az aláb­bi írá­sunk­ban meg­pró­bál­juk a köz­le­ke­dé­si szak­em­ber, de nem a jog­al­ko­tó szem­szö­gé­bõl ér­tel­mez­ni a vál­to­zá­so­kat, ame­lyet azért is in­do­kolt­nak tar­tunk, mert az internetes por­tál­ok blogoló rova­ta­i­ban, és saj­nos sok elekt­ro­ni­kus mé­dia-köz­le­mény­ben is meg­le­he­tõ­sen sok „fél­re­ma­gya­rá­zás­ra", fél­re­ér­tel­me­zés­re buk­kan­tunk. Igyek­szünk ugyan­ak­kor rá­mu­tat­ni az új szabá­lyo­zás­ban még fel­lel­he­tõ, ál­ta­lunk vélt hi­á­nyos­sá­gok­ra is.