Bemutatkozás

Kutatóközpontunk fő célja az innovatív és élenjáró mobilitási technológiák, intelligens közlekedési rendszerek feltérképezése, valamint optimális fejlesztési ütemtervek és javaslatok kidolgozása. Mobilitás Platformunk a hazai autonóm közlekedési ökoszisztéma megalapozásának és jövőbeni fejlesztésének, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai párbeszéd kezdeményezésének ad proaktív kutatói teret.

Kiemelt tevékenységeink közé tartoznak többek között az externáliák mérséklésével és hatásaival kapcsolatos kutatások, közúti közlekedésbiztonságot szolgáló intézkedések, valamint az intelligens közlekedési, illetve okos városi rendszerekkel kapcsolatos fejlesztési tervek kidolgozása.

Kutatócsoportunk aktívan foglalkozik az elektromobilitási és a smart grid eszközök üzemeltetési sajátosságainak vizsgálatával (energia és mobilitás menedzsment a mikromobilitási eszközöktől kezdve a komplex teher és személyszállítási rendszerekig); a célszerű és gazdaságos üzemeltetés, valamint az ellátó hálózatot is figyelembe vevő működés kérdéseivel.

Tevékenységeink

  • Mobilitás Platform, szakmai egyeztető fórum irányítása
  • Innovatív és egyéb mobilitási kutatási tevékenység
  • Szakminisztériumi képviselet és támogató tevékenység
  • Hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok építése, konferenciák szervezése

A projekt célja az összekapcsolt működésre képes autonóm járművek tesztelése és fejlesztése szempontjából releváns hálózati elemek feltérképezése a ZalaZone tesztpálya környezetében az iparági szereplők fejlesztési elképzelései és elvárásai alapján.
A zalaegerszegi próbapálya megépítésével a magas szinten vagy teljesen automatizált járművek technológiáinak közúti forgalomban történő teszteléséhez, részvételéhez, elterjedésükhöz, továbbá az ilyen járművekkel szembeni közbizalom és elfogadottság kialakításához elengedhetetlen a megfelelő felügyelet mellett történő közúti tesztek végrehajtása – a közlekedésbiztonság és a közbiztonság megőrzése mellett.

I. Önvezető és hálózatba kapcsolt járművek közúti tesztelésével
kapcsolatos igények feltárása és feldolgozása konkrét tesztesetekké 

 

A projektben létrejött 6 tesztútvonal kialakítása során a kritikus teszteseteknek megfelelő helyszínek lettek alapul véve.
A hálózaton a közúti tesztekkel és a tesztútvonalakkal mindenképpen érintendő útszakaszok, karakterisztikák:

  • a különleges/extrém geometriájú és/vagy állapotú szakaszok (szerpentinek, erős emelkedők, szűk ívek, szokatlan geometriájú csomópontok, stb.)
  • a különösen jó vagy különösen rossz állapotú szakaszok, illetve ezek hirtelen változásai;
  • a vizsgált közúthálózaton ritka elemek (vasúti keresztezések, nagyobb hidak, jelzőlámpás csomópontok, körforgalmak).

A tesztútvonalak hossza 48,77 és 106,29 km között változik. A főutak és mellékutak százalékos aránya a 98:2 aránytól a 18:82 arányig változik, míg a belterületi és külterületi szakaszok százalékos aránya a 19:81 aránytól a 31:69 arányig változik.
A tesztútvonalak elkészült adatbázisa az egyes tesztesetek kombinációi alapján is ajánl útvonalat a potenciális felhasználóknak, valamint az egyes útvonalak szakaszainak teljes manőverlistája alapján is válogathat a lehetőségek közül a tesztelő. Emellett nagyfelbontású térképi adatbázissá is továbbfejleszthetők az útvonalak, valamint a részletes geometriai adatok felmérésével pontos digitális itinerré szerkeszthetők. Térinformatikai adatbázisba rendezve az egyes szakaszokat, a későbbiekben interaktív térképes alkalmazásban is kereshetők és megjeleníthetők a tesztútvonalak.

(Mobilitás Platform – Járműipari munkacsoport)

A projekt célja meghatározni azt, hogy az önvezető és hálózatba kapcsolt járművek teszteléséhez, illetve az ilyen irányú fejlesztésekhez rövidtávon (1-3 éves időtávon belül) milyen technológiákat és milyen használati eseteket szükséges megvalósítani a magyar közúthálózaton. Ehhez egyrészt fel kell térképezni a nemzetközi trendeket, másrészt meg kell vizsgálni részletesen a már elkészült használati eseteket, számszerűsítve a várható költségeket és a tőlük remélt hasznokat, elsősorban az iparági szereplők fejlesztési elképzelései és elvárásai alapján.

Megvizsgálva az elvárt eredmények eléréséhez szükséges alapvető ismeretek körét, feltérképeztük a témában elérhető eddigi C-ITS felhasználói eseteket. Áttekintettük az Európai Unióban fellelhető pilot-projekteket, ismertetve a kiépítés alapvető céljait, paramétereit, az esetleg hozzáférhető tapasztalatokkal együtt. Ezek után a módszertani részben leírtakat az összegyűjtött ismeretek alapján alkalmazva megvizsgáltuk, hogy a magyarországi viszonyok ismeretében milyen C-ITS eszközöket és hogyan érdemes telepíteni a célok elérése érdekében. E telepítések költségeinek és hasznainak becsült aránya alapján az EU irányadó dokumentumaiban rögzített lehetőségek/szcenáriók közül vizsgáltuk a nemzetgazdaság számára leginkább költséghatékony megoldásokat.

A vizsgálatok eredményei alapján értékeltük a kapott eredményeket, majd ismertettük a témában releváns finanszírozási mechanizmusok működését és jelenlegi állását. ​

(Mobilitás Platform – Útinfrastruktúra munkacsoport)

II. Rövidtávú fejlesztési stratégia kidolgozása,
C-ITS use case-ek vizsgálata

 

III. Smart Road Stratégia

 

A projekt célja a hálózatba kapcsolt és önvezető járművek közlekedését támogató okos infrastruktúra alapjainak meghatározása, illetve roadmap kidolgozása az okos infrastruktúra ütemezett kialakítására, figyelembe véve a közúthálózat-fejlesztési terveket, feldolgozva a nemzetközi smart road projektek eredményeit, illetve a hazai megvalósítások eddigi tapasztalatait. A fejlesztési tervekkel összhangban ki kell jelölni egy stratégiát, hogy mely útszakaszokon, milyen szintű okos szolgáltatásokat kell kialakítani, figyelemmel a jármű és az infrastruktúra közötti kommunikációt megvalósító alapinfrastruktúra kiépítésére, és a közlekedési körülményeket jól leíró szenzorhálózat és adatbázisok létrehozására.

Megvizsgálva az elvárt eredmények eléréséhez szükséges alapvető ismereteket, munkánk során áttekintést adunk az okosutakról, definiáljuk a vizsgálat tárgyát, és javaslatot teszünk a kiépítettségük szerinti osztályozásukra az ISAD (Infrastructure Support Automated Driving) szintek szerint. Ezek után a jó gyakorlatokat mutatjuk be: öt európai példán keresztül igyekszünk érzékeltetni, hogy milyen kiépítés mellett milyen szolgáltatásokkal és eredményekkel számolhat az üzemeltető. A magyarországi járműipari fejlesztők véleményét, illetve az állami szereplők álláspontját is összegezzük, majd a magyarországi úthálózat-fejlesztések jelenlegi állását és terveit ismertetjük az elkészült és tervezett C-ITS vonatkozású infrastruktúrával együtt.

(Mobilitás Platform – Útinfrastruktúra munkacsoport)

A munka fő célja, hogy bemutassuk a térképezés történetét röviden, ismertessük a fontosabb kifejezéseket, mint méretarány, vetület és vonatkozási rendszer, szelvényezés, térképi tartalom (3. fejezet: A térkép meghatározása). Ezt követően a térképezéshez kötődő tudományterület, a térinformatika rendszereiről, módszeréről és a valóság modellezéssel történő leírásáról esik szó (4. fejezet: Modellalkotás a térinformatikában). Ebben a fejezetben a logikai és fizikai modellek bemutatása mellett a főbb funkciók (adatnyerés, adattárolás, elemzés és megjelenítés) is részletezésre kerülnek. A fejezet kitér tömören a fontosabb adatnyerési technológiákra is. A gondolatmenet folytatásaként (5. fejezet: A térinformatikai adatok jellemzése és csoportosítása) a rendszerekben tárolt geometriai és attribútum adatok, valamint a topológia lényege olvasható. Kitérünk az adatokról szóló ún. meta-adatokra, köztük a nagyon fontos adatminőségi jellemzőkre is. A térinformatikai rendszerekben alkalmazott tárolási elvekről és elterjedtebb megoldásokról szól a következő rész (6. fejezet: Térinformatikai adatformátumok és adattárolás). A fejezet bepillantást nyújt a vektoros és raszteres tárolási metódusok világába, valamint a gyakoribb technológiák részleteibe. A térképi adatbázisokban tárolt adathalmazok rendszerezéséről és a fontosabb kapcsolódó szabványokról lehet olvasni (7. fejezet: Térképi tartalom). Ugyanitt a járműves világ újragondolt térkép-megközelítései megtalálhatók: alapvetően egyre nagyobb dinamikus tartalom kerül be a térképi adatbázisba (EU LDM, Japán SIP ADUS és Kína CAICV modelljei). A tanulmány magja a térképeket leíró fizikai formátumok alapelveit, valamint néhány gyakoribb konkrét realizációját ismertetjük (8. fejezet: Fizikai térképformátumok az önvezetésben).

A formátumokban használt XML és Protobuf technikák alapvetései után az OpenDRIVE, az OpenCRG, az OpenSCENARIO, az NDS, a KIWI, továbbá az ADASIS v2 és v3 formátumok részletes bemutatása szerepel. Az ismertetések alapvetően a formátumokat dokumentáló szabványok feldolgozásával készültek. A legígéretesebb formátumnak az OpenDRIVE v1.4H változat látszik, ezért a tanulmány erre helyezi a hangsúlyt. A formátumok közötti átjárás érdekében kidolgozott csereformátumok szorosan ide kapcsolódnak (9. fejezet: Csereformátumok a fizikai formátumok konverziójára). A konvertálásra a legnagyobb potenciállal rendelkező, folyamatosan fejlesztett GDF formátum javasolt; ennek legfrissebb verziója, az 5.1-es, 2020-ban vált nyilvánossá.

IV. Fizikai térkép adatformátumok vizsgálata és tesztelése

 

A tanulmány célja, hogy a nemzetközi szabályozások, stratégiák és a technikai fejlődés várható ütemének, valamint a fejlesztői igények feltérképezésével, a nemzetközi legjobb gyakorlatok vizsgálatával javaslatot tegyen az automatizált és hálózatba kapcsolt járművek, automatizált és hálózatba kapcsolt funkciók hazai közúti tesztelésének jogi környezetének fejlesztésére, elsősorban rövid- és középtávon.

Az automatizált közlekedéshez hasonló, gyorsan fejlődő területen a szabályozási cél minden esetben az, hogy ne kerüljön sor túlszabályzásra, a garanciális szabályok megteremtése mellett alkalom legyen a technikai fejlődés, az igények folyamatos lekövetésére, az adott kérdések egyedi, rugalmas kezelésére, illetve a mérlegelési lehetőségek biztosítására. Ez alatt értjük az alacsonyabb szintű jogalkotókra vonatkozó mérlegelési lehetőség megteremtését, a hatósági és az iparági szereplők mérlegelését is egyes esetekben -, ugyanakkor a szabályozás megfelelően biztosítsa a biztonságot akár a jelenleginél jelentősen nagyobb számú teszt elvégzése esetében is.

A fejlesztési célú autonóm járművek (közúton történő) tesztelése tekintetében a szabályozást alapvetően három típusra lehet bontani:

1. tételesen meghatározott előírások/feltételek (például tesztvezetőkre vonatkozó feltételek, amelyek tételesen kerültek meghatározásra),

2. részben kógens megkötést tartalmazó előírások (például a tesztekkel kockázatkezelési stratégia kidolgozása, amelynél bár a kockázatkezelési stratégiát a járműfejlesztő alakíthatja ki, annak azonban autóipari szabványoknak kell megfelelnie),

3. illetve szabadon választott módon teljesíthető elvárások (például a vezetési rendszerek működését biztosító szoftver széles körű és jól dokumentált tesztelése, ahol a tesztelés módját a járműfejlesztő szabadon határozhatja meg).

Figyelemmel van egyrészt arra, hogy az új technológiák, megoldások fejlesztésénél, tesztelésénél nem minden esetben létezik szabvány vagy más tételes előírás,

V. Önvezető és hálózatba kapcsolt gépjárművekre vonatkozó jogi
szabályozás – Javaslattétel a magyar tesztkörnyezet fejlesztésére

 

másrészt a járműfejlesztőknek elemi érdekük a biztonságra való törekvés (mind fejlesztéseik, mind teszteléseik tekintetében), ennélfogva a szabályozásnak a lehetőségekhez mértén célszerű lehet még inkább a fent említett harmadik szabályozási típus irányába elmozdulnia. Megfontolandó továbbá átmeneti jelleggel bizonyos szabályok alóli további könnyítéseket is biztosítani a járműfejlesztőknek, hogy a fejlesztési időszakban a fejlesztéseknek sem időben, sem egyéb módon ne jelentse akadályát az olyan szabályozás, ami elsősorban már hosszú idő óta kiforrott technológiákkal szemben támasztanak. Ez az úgynevezett sandbox lehetőség más iparágban már ismert, így például az egyébként szigorúan szabályozott pénzügyi szektorban az új technológiákat képviselő vállalkozások átmeneti időre mentesülhetnek bizonyos előírások alól, máskülönben egyes új fejlesztések adott esetben nem vagy csak késedelmesen jelenhetnének meg.

(Jogi munkacsoport)

A Mobilitás Platform elkészített egy közlekedési adatplatform funkcionális terveit, ami az ilyen adatok gyűjtésére, kezelésére és elemzésére képes.
A közlekedési adatplatform, különböző projektek keretében, képes lesz biztosítani a közlekedéshez szükséges adatok rendelkezésre állását, az adatcsere informatikai lehetőségét a projektekhez kapcsolódó szervezetek és közlekedők számára.

VI. Önvezető és hálózatba kapcsolt gépjárművekre vonatkozó
jogi szabályozás – Javaslattétel a magyar tesztkörnyezet fejlesztésére

 

Az adatplatform feladatai:

  1. Adatok térinformatikai rendszerbe gyűjtése, adatfeldolgozási modellek és algoritmusok fejlesztése, amelyek hatékony, intelligens forgalomszervezést támogatnak.
  2. Az autonóm közlekedés előkészítésének és elterjedésének támogatása.
  3. Az erre szolgáló projektek keretében valós forgalomszervezési feladatok támogatása.
  4. Nemzeti és nemzetközi kooperatív, illetve autonóm közlekedési K+F projektekkel együttműködni.
  5. Tudományos együttműködésekben új módszerek, algoritmusok kifejlesztésének informatikai környezete.
  6. A kapcsolódó adatszolgáltatók közötti együttműködés szinergikus segítése.

A projekt létrehozta az adatközpont funkcionális koncepcióját és az architektúra logikai szintű tervét.
Az adatplatform támogatja az önvezető gépjárművek közlekedését és kutatás-fejlesztését, valamint a szabályozói tevékenységet. A különböző projektekben az egyes közlekedők adatokat oszthatnak meg a platformmal a helyzetükről és egyes érzékelőik állapotáról. A rendszer kapcsolódhat más közlekedési adatbázisokhoz.

(Adatmenedzsment munkacsoport)

Kutatóink

Hesz Mátyás
központvezető
Fütyü István
kutató
Dr. Sipos Tibor
kutató
Göntér Ábel
junior kutató