Fenntartható Közlekedés Kutatóközpont
Bemutatkozás
Kutatóközpontunkban azon dolgozunk, hogy megoldásokat találjunk az energiahatékony és karbonsemleges közlekedés megvalósítására, valamint a közlekedésből eredő zajterhelés mérséklésére.
Fő tevékenységeink közé tartoznak a közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi K+F+I feladatok és az ezekkel összefüggő nemzetközi kötelezettségekből adódó monitoring feladatok végrehajtása, a ÉKM (Építési és Közlekedési Minisztérium) részére tudományosan megalapozott döntéselőkészítő anyagok összeállítása és jogi szabályozások előkészítése.
Központunk végzi a műszaki állomások auditálását, és a járműfenntartói tevékenység vizsgálatát is, továbbá ellátja a muzeális járművek minősítését, és az ahhoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat.
Tevékenységeink
- A CNOSSOS-EU uniós zajszámítási módszer hazai adaptációja
- Stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítése
- Zajvédelmi működéstámogatás a Hungaroring versenypályán
- „Kerékpárral 7 határon át 2022.” programsorozat és pályázat teljeskörű lebonyolítása
- Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció
Károsanyag-kibocsátás mérési, csökkentési és meghibásodást, valamint befolyásolást feltáró technikák kidolgozása és elemzése - Alternatív üzemanyagok
- A hidrogén mint jármű hajtóanyag
- Muzeális minősítés
- Műszaki vizsgaállomások auditja
A CNOSSOS-EU projekt célja az Európai Bizottság 2015/996 bizottsági irányelvében (CNOSSOS-EU irányelv) kihirdetett új, stratégiai zajtérképek készítésére szolgáló számítási módszer szakmai adaptációjának megvalósítása. A projekt keretében elsőként felmérjük a hazai közúti és vasúti járműállományt és infrastruktúrát; egységes mérési metodikát, valamint országos mérési tervet dolgozunk ki a szükséges akusztikai paraméterek meghatározására. A projekt további részében a mérési tervben szereplő nagyszámú műszeres vizsgálat elvégzésére, a mérési eredmények feldolgozására és kiértékelésére kerül sor. A célunk egy olyan adatbázis összeállítása, aminek felhasználásával a közös uniós módszerrel készített zajtérképek jól tükrözik az érintett területekre jellemző zajterhelés mértékét.
I. A CNOSSOS-EU uniós zajszámítási módszer hazai adaptációja
II. Stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítése
Az ötévente ismétlődő projekt a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek kidolgozására irányul a nagyforgalmú közutak és vasutak vonatkozásában.
A zajtérképek az érintett közúti vagy vasúti szakaszra vonatkozó zajkibocsátás és a zajterjedés modellszámítással történő meghatározásán alapulnak, és az aktuális zajhelyzetet, a stratégiai küszöbértékek túllépésének mértékét, valamint a lakosság érintettségét mutatják be.
Az intézkedési tervek a stratégiai zajtérképezés eredményeként azonosított konfliktusok kezelése érdekében végrehajtandó stratégiai intézkedéseket tartalmazzák. A stratégiai zajtérképekkel és intézkedési tervekkel kapcsolatos további információk a http://elza.kti.hu/ weboldalon tekinthetők meg.
A közlekedésért felelős szaktárca 2015-ben indította el a „Kerékpárral 7 határon át” programsorozatát, amelynek célja a környezetbarát, egészséges és biztonságos kerékpáros közlekedési mód népszerűsítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a szomszédos országok (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) és azok magyarlakta térségeivel fenntartott kulturális, társadalmi és idegenforgalmi kapcsolatok erősítése.
A 2019-et követő Covid időszak miatt több év szünet következett, de 2022-ben folytatódott a programsorozat. A 2022. évi pályázatra 72 támogatási kérelem érkezett. A pályázattal elnyerhető maximális összeg 500.000 Ft volt, amely kisebb csoportok több napos túrájának, vagy több száz fős rendezvényeknek tudott jelentős támogatást nyújtani.
A pályázatokat elbíráló bizottság javaslata alapján 65 pályázó nyert. A támogatást igénylő civil egyesületek, közalapítványok, települési önkormányzatok, valamint települési önkormányzatok tulajdonában álló intézmények szerepeltek a szakmai közreműködők között. A végrehajtott programok egyik legjellemzőbb eredménye a külhoni magyarok és az anyaországiak közötti kapcsolatépítés, továbbá a kerékpározás, mint közlekedési mód, sport, és mint szabadidős tevékenység népszerűsítése.
III. „Kerékpárral 7 határon át 2022” programsorozat
és pályázat teljeskörű lebonyolítása
IV. Zajvédelmi működéstámogatás a Hungaroring versenypályán
Szakértőink közreműködésével valósult meg a Hungaroring versenypálya zajmonitor-rendszerének kiépítése. A rögzített adatok kiértékelését azóta is folyamatosan végezzük. A mérési eredményeink felhasználása lehetővé teszi a pálya üzemeltetője számára a pályahasználat zajvédelmi szempontú tervezését.
Szakértői tevékenységünk keretében meghatározzuk az üzemeltetés közben jelentkező kritikus zajforrásokat és azokat a szervezési megoldásokat, amelyek alkalmazása elősegíti a lakóterületeken jelentkező zajterhelés csökkenését. A meghozott zajvédelmi intézkedések hatékonyságának értékelése érdekében nyomon követjük a versenypálya zajkibocsátásának változását, és beazonosítjuk azokat a területeket, amelyeken további fejlesztéseket szükséges végrehajtani.
A program keretében a Kormányhivatalok szakemberei 5 napon keresztül Budapesten, Győrött, Szegeden és Debrecenben környezetvédelmi gépjármű-ellenőrző méréseket végeznek, naponta más-más helyszínen. A kezdeményezés lehetővé teszi a hazai gépkocsiállomány átlagos környezetvédelmi állapotának, illetve az állapot változásának rendszeres és folyamatos vizsgálatát, értékelését.
V. Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció
Annak érdekében, hogy az Akció valóban hatással legyen a teljes gépjárműállományra, a lényegesebb eredményeket publikáljuk. A program jellemzően nagy sajtónyilvánossággal is jár, így a lehetőség is adott az adatok közlésére. Ezen nyilvános adatok szemléletformáló hatással is lehetnek az egyes gépjármű-tulajdonosokra.
Az Akció másik fontos eszköze a figyelemfelhívás. Nagyon sok esetben a járművezető nem is tud arról, hogy a járművének valamilyen, a környezetvédelmi paraméterekre hatással lévő meghibásodása van.
A vizsgálatokkal a gépjárművezetők is megbizonyosodhatnak járművük állapotáról, kibocsátási paramétereiről, továbbá tudomást szerezhetnek az esetleges meghibásodásokról.
Az elmúlt évek eredményei alapján kijelenthető, hogy a személygépjármű-állomány 20 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Az eddigi tapasztalatok alapján a személygépjármű-állomány bizonyul a legrosszabb állapotúnak.
A teljes járműállomány környezetvédelmi paramétereinek folyamatos figyelése indokolt, mivel a gépkocsik műszaki állapotának javításában jelentős szennyezés-csökkentési potenciál rejlik.
A gépjárműtechnika az elmúlt időszakban hatalmas fejlődésen ment keresztül, amely komplex, nehezen javítható műszaki megoldások sokaságát hozta magával. A járműtechnika mellett az ellenőrzésére hivatott műszereknek és eljárásoknak is követniük kell a fejlődés folyamatát.
Ez az EU-ból használtan behozott autók darabszáma évek óta azonos szinten van az új autók forgalomba helyezésével. A legnagyobb számban az EURO 4-es és 5-ös környezetvédelmi besorolású járművek kerülnek behozatalra, amelyek már korszerű rendszereket tartalmaznak, de előéletük és károsanyag kibocsátásuk aktuális állapota többnyire ismeretlen.
A projekt célja olyan új gyors mérési eljárások, technológiák kidolgozása, amelyek képesek a járművek károsanyag-kibocsátását mérni, és feltárni az esetleges befolyásolást (manipulációt).
A munka keretében a részecskekibocsátást csökkenteni hivatott, ún. ciklonszűrő technológia is fejlesztésre, ellenőrzésre kerül. Emellett a katalizátorok hatékonyságának ellenőrzésére új mérési eljárás kerül kidolgozásra, amely hőkamerák képeinek vizsgálatain alapszik.
A projekt részét képezi egy új, a jármű CO2 kibocsátását mérni képes lézeres mérőműszer fejlesztése és vizsgálata.
A projekt a Közlekedéstudományi Intézet, az Energotest Kft. és a Szegedi Tudományegyetem hármasának együttműködésével valósul meg.
VI. Károsanyag-kibocsátás mérési, csökkentési és meghibásodást,
valamint befolyásolást feltáró technikák kidolgozása és elemzése
Az (EU) 2019/631 rendelet a személygépjárművek és a könnyű haszonjárművek CO2 kibocsátását úgy szabályozta, hogy csak a „csővégi” emissziót vette figyelembe. Ezt fokozta még a Bizottság Fit for 55 csomagja 2021 nyarán, amivel a személygépjármű és könnyű haszonjármű-fejlesztést gyakorlatilag csak az elektromobilitás területére korlátozta.
VII. Alternatív üzemanyagok
A kutatás célja a különböző meghajtási módok tényleges CO2 kibocsátásának meghatározása/összehasonlítása volt a hajtóanyag előállítástól a keréken megjelenő munkáig. A teljes képhez a járműgyártás és újrahasznosítás/ártalmatlanítás során keletkező kibocsátást is célszerű figyelembe venni. Erre vonatkozóan az utóbbi időben már vannak bizonyos adatok. A teljes életciklus-elemzés ma már lehetséges, és vannak is ilyen tanulmányok. Ahol lehetséges volt, megadtunk ilyen adatokat is.
A téma keretében az alternatív meghajtásokat elektromos áram segítségével előállított szintetikus üzemanyagok, valamint a hidrogén környezeti hatását vizsgáltuk az üzemanyag előállítástól a gépjárműben történő felhasználás teljes láncának figyelembe vételével.
Elsősorban irodalmi adatokat felhasználva megvizsgáltuk a különböző alternatív hajtóanyagok hatását az energiafelhasználásra, a CO2 kibocsátásra és a légszennyező anyagok változására vonatkozóan. A különböző hajtásmódok alkalmazásánál alapvető kérdés az energia hasznosításának hatásfoka. Ez közvetlenül befolyásolja az alkalmazás költségét, és közvetetten a CO2 kibocsátást. A legjobb hatásfok az elektromos áram közvetlen felhasználása esetén adódik.
Az eredmények azt mutatják, hogy az elektromos járművek gyors elterjedése az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelésre való átállással együtt, de csak azzal, hatékony lehet a közúti közlekedés gyors CO2-mentesítésében.
A kutatás keretében vizsgáltuk a hidrogén közlekedési célú felhasználási lehetőségét. A jövő egyik alternatív hajtóanyaga a hidrogén lehet. Nagyarányú elterjedése – elsősorban az ár miatt – nem várható, de bizonyos területeken van létjogosultsága.
A hidrogén felhasználása a gépjárművekben kétféle módon lehetséges. Egyik a hagyományoshoz hasonló belsőégésű motorban, mint gáznemű tüzelőanyag. Ennél a felhasználásnál több olyan műszaki probléma is van, aminek a megoldása nem érett a sorozatgyártásra, és a gyártók 1-2 kivételtől eltekintve leálltak a fejlesztéssel. Ilyen motorok elterjedése nem várható.
A másik ígéretes felhasználási mód a tüzelőanyag cella. Az elmúlt években a tüzelőanyag-cellák jelentősen fejlődtek, sorozatgyártásra alkalmasak. Az áruk azonban még mindig rendkívül nagy. Az árcsökkenés a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben nehezen prognosztizálható. A hatásfokuk az elektromos áram közvetlen felhasználásához viszonyítva jóval kisebb.
A hidrogén alkalmazásának kulcskérdése az előállítása. Csak az un. zöld hidrogén használatának van értelme, ami azt jelenti, hogy az előállítása nem jár CO2 kibocsátással.
Ez a gyakorlatban a vízbontás útján lehetséges, amihez csak zöld áramot használunk. Jelenleg a hidrogén előállítása döntően földgázból történik, ami jelentős CO2 kibocsátással jár. Amíg nincs kevés CO2 kibocsátást okozó áramtermelés, addig nincs értelme a hidrogén közlekedési felhasználásának. A jövő egyértelműen a zöld hidrogén felé mutat, de az ipari léptékű, nagymértékű termelés még távolabb van.
VIII. A hidrogén mint jármű hajtóanyag
IX. Muzeális minősítés
A műszaki kulturális örökség, a járművek történetének megőrzése fontos feladat. A muzeális járművek nem csak technikatörténeti érdekességek, hanem szemet gyönyörködtető, sokak számára élményt nyújtó szabadidős elfoglaltság tárgyát képező alkotások is.
Annak érdekében, hogy a korhűen megőrzött jármű emlékek bizonyíthatóan gyártáskori állapotuknak és kinézetüknek feleljenek meg, muzeális minősítési folyamaton kell átesniük.
A 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet értelmében a Kormány a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-t jelölte ki a muzeális minősítő rendszer működtetésére, és a muzeális nyilvántartás vezetésére.
A feladatok részletes meghatározása az 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben történt. A KTI feladata a muzeális minősítés szabályzatának összeállítása, rendszeres felülvizsgálata, illetve a muzeális járműszakértők képzése, vizsgáztatása, nyilvántartása, majd továbbképzése, a képzés tananyagának összeállítása.
További feladat a muzeális járműnyilvántartó-rendszer működtetése, muzeális járműtípus-leírások összeállítása és közzététele. A minősítési folyamat felügyeletét ugyanakkor a közlekedési hatóság végzi, a KTI közreműködésével.
X. Műszaki vizsgaállomások auditja
A gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/45/EU irányelv előírásokat és tagállami kötelezettségeket tartalmaz a gépjármű műszaki vizsgálóállomások engedélyezésére és felügyeletére vonatkozóan is.
Szükséges követelményként merült fel a hatósági eljárások egyszerűsítése, az ügyintézési folyamatokat érintő korszerűsítés, szervezeti és hatásköri racionalizálás, bürokráciacsökkentés, magas színvonalú közszolgáltatások biztosítása is, így független szakértőként a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kapott jogszabályi kijelölést a közúti járművek műszaki megvizsgálásával foglalkozó vizsgasorok auditálására.
A KTI kialakította az egységes módszertant, amelyet az 25/2021. (VI. 16.) ITM rendelet, valamint az az alapján kiadásra került auditálási szabályzat tartalmaz. Leírta a feladat ellátását és pontosította az auditálás módszertanát.
A megalakult auditori csoport végzi a műszaki állomások auditálását, illetve az ezzel közvetlenül összefüggő járműfenntartói tevékenység vizsgálatát, előzetes és helyszíni ellenőrzés formájában.
Kutatóink
