Gyakori kérdések

A vizsgálóállomás a vizsgálati díjat (hatósági díjat) következőképpen számlázhatja ki:

1. verzió

Vizsgálati díj

A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állít ki az ügyfél (költségviselő) nevére. A számviteli bizonylat tartalmazza “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést. Számviteli bizonylat kiállítója az ITM.

A vizsgálóállomást megillető, a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti hatósági díj díjrészről a saját számlázási rendszeréből számlát állít ki. Ezen szerepelni kell a díjrészletre vonatkozóan “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölésnek.

Fontos:

A számviteli bizonylaton és a vizsgálóállomást megillető díjrészletet tartalmazó számlán lévő díjak összegének meg kell egyeznie „a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet” 1. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal. pl. M1 kategóriájú jármű „személygépkocsi” esetében 16.290 Ft.

Egyéb, a vizsgálóállomás által elvégzett szolgáltatások

  • külön számlát állítanak vagy
  • a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti díjrészt tartalmazó számlára írják le a szolgáltatás díját

ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti ÁFA-t tüntetik fel.

2. verzió

Vizsgálati díj

A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állítanak ki a vizsgálóállomás nevére. A számviteli bizonylat tartalmazza “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést. Számviteli bizonylat kiállítója az ITM.

A vizsgálóállomás a saját számlázási rendszer kiállított egy számlában szerepelteti a teljes, a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti, hatósági díjat, úgy hogy a számlán ennél a tételnél “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést alkalmazza.

Fontos:

A számlán lévő díjnak meg kell egyeznie „a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet” 1. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal.

Egyéb, a vizsgálóállomás által elvégzett szolgáltatások

  • külön számlát állítanak vagy
  • a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti teljes hatósági díjat tartalmazó számlára írják le a szolgáltatás díját

ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti ÁFA-t tüntetik fel.

A műszaki vizsga díja, mint szolgáltatási díj nem tartozik az az általános forgalmi adóról szóló

2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) hatálya alá (lásd (ÁFA tv. 7. §)

Így a vizsgálóállomás által kiadott számlán ennél a tételnél nem írható 0 %-os ÁFA!

A gyakorlatban számlán a műszaki vizsga díja „ÁKK” (áfa körön kívüli) szöveggel kerülhet számlázásra. Így helyes lehet: „ÁFA körön kívüli”, „ÁKK”, „ÁHK”, „ÁTK” megjelölés is.

A vállalkozás saját járművének vizsgáztatásakor a számla helyett belső elszámolású bizonylat készülhet.

A KTI auditáló szervezetként került kijelölésre. Így nem feladata a járműfenntartó létesítmények, vizsgáló állomások tervezésében, építésében, a vizsgasor kialakításában, a műszerek és berendezések elhelyezésében való előzetes szakértői közreműködés vagy véleményezés. Ezt a feladatot az építésügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. és jármű vizsgálatra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell, – a KTI-től és az engedélyező hatóságtól független – tervezővel, szakértővel elvégeztetni, természetesen figyelembe véve a megrendelő által a létesítményben elvégezni kívánt járműfenntartói feladatokat

Ez létesítménytervezői feladat. Ezért a KTI a vizsgálócsarnok elvárt hosszát sem állapítja meg, kizárólag az auditot kért vizsgálóállomás feltételeit vizsgálja.

Az audit meghatározott járműkategóriára és eljárásra szól, azért az eljárás során a vizsgálócsarnok méreteinek ellenőrzésekor csak az kerül vizsgálatra, hogy a meghatározott járműkategória esetén van-e olyan járműegyed illetve olyan járműegyedet mutattak be, amelyre vonatkozóan teljesül a jogszabály zárt térben való vizsgálatra vonatkozó feltétele.

A napi üzemeltetés, a műszaki vizsgálat során a vizsgálóállomás olyan jármű vizsgálatát nem végezheti el, amelyre vonatkozóan a jogszabályban előírt feltételeket nem tudja teljesíteni. Ezt a közlekedési hatóság ellenőrzi.

Hogyan lehet megfelelni 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.1.8. pontjában szereplő feltételnek?

„A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, illetve a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei – nyitott ajtók mellett, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is – elvégezhetők.

A probléma jellemzően a 3,5 t feletti járművek vizsgálatakor merülhet fel.

Például az N2, N3 és pótkocsijai vizsgálata során, amennyiben a szerelvény mindkét tagja vizsgázik, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt jármű egyedenként kell teljesíteni. Azaz ha pl. a pótkocsit vizsgáljuk, erre kell teljesülnie a követelménynek. A pótkocsi egyes részeinek vizsgálata során a vonó jármű már kilóghat a vizsgáló csarnokból, de közterületre ekkor sem!

Az audit során a KTI azt vizsgálja a bemutatott/ bemutatni kért jármű, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt teljesíti-e. Azoknál a vizsgálóállomásoknál, ahol 3,5t feletti járművet vizsgálnak minden esetben N3, O4, vagy M3 kategóriájú jármű bemutatását kérjük (több esetben szerelvényt is).

Az audit során a jegyzőkönyvben rögzíteni fogjuk, hogy a legutolsó (vagy legelső) telepített vizsgálóberendezés és a kijárati kapu (vagy bejárati kapu) közötti távolság miatt, a jogszabályi határértéket megközelítő hosszúsági méretű járműnél, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt nem minden esetben tudják teljesíteni. A jogszabályi követelményeknek való megfelelést azonban az audittól függetlenül a vizsgálóállomásnak jármű egyedenként kell vizsgálnia! Ez az ő felelőssége!

1.)  A vizsgálócsarnok megfelelő kialakításával a műszerek és berendezések jól megtervezett elhelyezésével.

Erre egy vizsgálóállomás hozzájárulásával az átépítés alatt lévő vizsgálócsarnok vázlatrajzát mutatjuk be:

Átalakítás előtti, nem megfelelő állapot:

Átalakítás utáni állapot:

2.)  A vizsgálati technológia megfelelő kialakításával. Azonban ennek technikai korlátai vannak.

Ezt egy megvalósult példán keresztül mutatjuk be.

Példa: A vizsgasor utolsó telepített vizsgáló berendezése a futómű mozgató pad (most a fényszóró ellenőrző berendezéstől eltekintünk). Ez 4,7 m-re van a kijárati kaputól. Egy vizsgált autóbusznál (hossz: 11,98 m, tengelytáv: 5,875 m) nem teljesíthető az a feltétel, hogy a teljes vizsgálat zárt térben történjen. A vizsgálócsarnok kijárata és a közterület határa között jelentős távolság van, amely alkalmas a járművek megfordulására is.

A vizsgálóállomás az ügyviteli és technológiai eljárásrendjében rögzítette, hogy amennyiben a jármű hosszmérete miatt a teljes jármű vizsgálata zárt térben követelmény nem teljesíthető, a jármű a hátsó tengely futómű mozgató padi vizsgálatára a vizsgasori haladási iránnyal szemben áll be.

Jogszabályi előírás nem zárja ki, hogy a vizsgasoron a vizsgálati pozíció elfoglalására előre-hátra menetet lehet alkalmazni vagy egyes vizsgálati pozíciókra való ráállás az általános haladási iránnyal szemben történik. Természetesen ez a megoldás a technológiai időt növeli. Ezért a vizsgálati technológiai idő meghatározásánál ezt korrekciós tényezőként alkalmazni kell.

Mérőeszköz (műszer) minősítése

A kalibráló szervezetek által kiadott kalibrálási bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat. Minősíteni csak a megrendelő kérésére lehet.

Mit tehet a vizsgálóállomás?

1.) A kalibrálási bizonyítványon minősítést is kér a kalibráló szervezettől.

2.) Kalibráláskor a vizsgálóállomás a kalibráló szervezettől minősítést nem kér.

Ebben az esetben a minősítésről a vizsgálóállomásnak kell gondoskodnia a mért adatok és a referencia (gyári adat, jogszabály, szabvány) figyelembevétele alapján. A kalibrálási jegyzőkönyvben szereplő adatok alapján történő minősítés mérésügyi kompetenciát,  ismereteket és a referencia adatok ismeretét igényli.

Vizsgálóállomás által elvégzett minősítés lehetséges módjai:

  • Vizsgálóállomás ügyviteli és technológiai eljárásrendjében szabályozza a kalibrálási jegyzőkönyv kiadását követő minősítési folyamatot,
  • gyári adat, referencia, jogszabály, szabvány előírásai, amelyhez képest a megfelelés megállapítható
  • a minősítést végző szakember megnevezése
  • a minősítés dokumentálásának módja
  • A vizsgálóállomás külső szakértőt (mérnök szakértőt) kér fel a kalibrálási jegyzőkönyv alapján a minősítés elvégzésére. A szakértő a kalibrálási jegyzőkönyvet záradékolja.

Ebben az esetben a vizsgálóállomás ügyviteli és technológiai eljárásrendjében szabályoznia kell, hogy a nem minősített kalibrálást követő minősítést külső szakértő végzi.

3.) 2022-ben végzett auditoknál alkalmazott átmeneti megoldás.

Az auditáló szervezet, a kalibráló szervezetek által megadott mérőeszköz (műszer) típuslista és a kalibráló szervezet nyilatkozata alapján, a kalibrálási jegyzőkönyv rendelkezésre állása esetén a minősítést megfelelőnek fogadja el.

A kalibráló szervezet a KTI-t az alábbiakról tájékoztatja:

Az általa kiadott kalibrálási jegyzőkönyveken szereplő mért adatok minden esetben a mérőeszköz (műszer) – az 1/1990. (IX.29) KHVM rendelet, a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet, az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet, a mérésügyi jogszabályok, a szabványok, valamint a gyártó által megadott adatok, mint referencia értékek alapján – megfelelőséget igazolják. A mérőeszköz, műszer alkalmas az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti műszaki vizsgálati technológia során végzett joghatással járó mérésre.

Megjegyzés:

A vizsgálóállomásnak az ügyviteli és technológiai eljárásrendjében ekkor is szabályoznia kell, hogy a 2022-ben elvégzett auditot követő időponttól kezdődően a kalibrálásnál a minősítés melyik módját alkalmazza.

Tájékoztatásul:

A Nemzeti Akkreditálási Testület NAR-18-VIII (2. kiadás, 2002. január) útmutatója szerint a „megrendelő írásos igénye esetén a laboratórium a kalibrációs bizonyítvány „Megjegyzés” rovatában minősítheti a mérőeszközt…”.

Ebben az esetben azonban egyértelműen és pontosan meg kell adni azt a referenciát (pl. gyári, vagy akár az ügyfél által előírt specifikációt, ill. annak megfelelő pontját vagy pontjait) is, amelyhez képest a megfelelés (vagy meg nem felelés) megállapítható. További előírás, hogy a kalibráló szervezet, laboratórium által kiadott bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat, a megfelelőség csak akkor tanúsítható, ha a mérési bizonytalanság elég kicsi a specifikációban megadott tűréshez képest. Ha pedig a mért érték és a mérési bizonytalanság összege a tűrésen kívülre, a mért érték és a bizonytalanság különbsége pedig a tűrésen belülre esik, akkor a laboratóriumnak nem szabad minősítenie, pusztán az adatokat (mért érték, mérési bizonytalanság) közölheti.

Kalibrálási időintervallum

Az auditálás országosan egységes eljárás, egységes követelmények alapján történik. A használt műszerek döntő többségénél a jogszabályok meghatározzák a két kalibrálás között eltelt időszakot.

Ugyanakkor vannak olyan mérőeszközök, műszerek, ahol a felhasználó határozhatja meg a kalibrálási időintervallumokat.

A kalibrálási időintervallumra, az egységes eljárás érdekében a kitöltési útmutatóban adtunk meg értékeket. Ezek a gyakorlathoz, igazított korábban már alkalmazott, elfogadható, általában 60 hónap, időintervallumok. Az egységes kalibrálási időintervallum biztosítja egyrészt az országos egységességet, másrészt a használat gyakoriságából adódóan elvárható kalibrálást, harmadrészt a vizsgálóállomások egyenlő „versenyhelyzetét”

Azon mérőeszközök és műszerek esetén, ahol a jogszabályokban kötelező kalibrálási időintervallum nincs megadva, a vizsgálóállomásnak két lehetőség van:

1.) A vizsgálóállomás a kitöltési útmutatóban feltüntetett kalibrálási időintervallumot alkalmazza.

Ekkor a vizsgálóállomás csatolja az ügyviteli és technológiai eljárásrendjéhez a kitöltési útmutatóban illetve a mintában lévő táblázatot. További teendő ezzel kapcsolatban nincs.

2.) A vizsgálóállomás saját maga határozza meg a kalibrálási időintervallumot.

Ekkor saját mérésügyi vagy ügyviteli és technológiai eljárásrendjében kell ezt szabályozni. A szabályozásban rendelkeznie kell, milyen paraméterek alapján és ki dönt a kalibrálási intervallum meghatározásáról a kalibrálási jegyzőkönyvön szereplő mérési adatok és a minősítés ismeretében.

Műszer/eszköz Kalibrálás/hitelesítés Kalibrálási időintervallumot előíró jogszabály
görgős fékerőmérő K: 6 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
lassulásmérő K: 12 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
lengéscsillapítás vizsgáló K: 6 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
légfék rendszereket és szerelvényeket vizsgáló berendezés K: 12 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
gumiabroncstöltő és ellenőrző H: 24 hónap, K: 12 Hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
kipufogógáz elemző H: 12 hónap; K: 6 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
dízel füstölésmérő K: 6 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
fordulatszámmérő benzin, illetve dízel motorokhoz K: 12 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
fényszóró beállító K: 6 hónap 1/1990. (IX.29) KHVM
mérőszalag Határidő nélküli, CE-jellel
tolómérő K: 60 hónap X
etalon gömbfej K: 60 hónap X
fénymérő K: 36 hónap X
fékfolyadék-forráspont ellenőrző T: tájékoztató mérésre X
Stopperóra K: 60 hónap X
zajmérő H: 24 hónap 5/1990. (IV.12.) KöHÉM
gumiabroncs bordázat mélységmérő K: 60 hónap X
szögsablon (15°-os) T: tájékoztató mérésre X
gázszivárgás vizsgáló T: tájékoztató mérésre X
menetíró készülék vizsgáló műszer K:12 hónap 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet

* ‘X’ -el jelölve azok a műszerek, ahol a kalibrálási időintervallumra nincs jogszabályi előírás

Kalibráló szervezetek

1/1990. (IX.29) KHVM rendelet 10. § (4) bekezdése „ A kalibrálást a feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiája szerint kell elvégezni, figyelembe véve a berendezés (műszer) gyártójának előírásait is.”

Ha a kalibrálást végző vállalkozás által elvégzett kalibrálás visszavezethető a feljogosított (akkreditált) laboratórium által elfogadott vagy a gyártó által előírt technológiára és ehhez a kalibráló szervezet dokumentáltan jogszerűen jutott hozzá, akkor a kalibrálási bizonyítvány elfogadható.

A kalibrálási jegyzőkönyv elfogadható:

  • A kalibrálást akkreditált laboratórium végzi.
  • A kalibrálást más metrológiai kompetenciával rendelkező kalibráló szervezet végzi és a kalibrálás visszavezethető
  • a feljogosított (akkreditált) laboratórium által elfogadott vagy a gyártó által előírt technológiára, és
  • a kalibráló szervezet az akkreditált laboratóriummal vagy a gyártóval a tevékenységre vonatkozó szerződéses kapcsolatban áll, és
  • a kalibrálási technológiához dokumentáltan jogszerűen jutott hozzá.

A feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiájára való visszavezethetőségnek a kalibrálási jegyzőkönyvből egyértelműen ki kell derülnie. Ez az audit értékelési szakaszaiban ellenőrzésre kerül.

Az akkreditált kalibráló laboratóriumok a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján megtalálhatók https://www.nah.gov.hu/hu/kategoriak/

A mérőeszköz vagy a mérőeszközhöz rendelt használati etalon és a kalibrálási bizonyítvány összerendelését minden esetben biztosítani kell. Ez úgy valósítható meg, ha a mérőeszközökön vagy az etalonon egyedi mérőeszköz azonosító van és ugyanez az azonosító megtalálható a kalibrálási bizonyítványon.

Abban az esetben, ha a mérőeszköz vagy a több egységből álló berendezés kijelzője nem tartalmaz gyári számot, egyedi mérőeszköz azonosítót, vagy az olyan helyen van, hogy az csak a mérőeszköz/műszer szétszerelésével tárható fel, a mérőeszközt a vizsgálóállomásnak vagy a kalibráló szervezetnek mérőeszköz azonosítóval el kell látni. A mérőeszköz azonosító készülhet beütéssel, gravírozással, vagy roncsolás nélkül el nem távolítható címkén lévő feliratozással.
A 2022-ben végzett auditok során, ha a mérőeszköz kalibrált, de mérőeszköz azonosító nincs a mérőeszközön, de a kalibrálási bizonyítványban szereplő mérőeszköz leírásból és a mérőeszközön található jelekből (gyártmány, típus kivitel, CE jel, szabványszám, termékszám stb.) megállapítható, hogy a kalibrálási bizonyítvány melyik mérőeszközre vonatkozik azt a KTI, mint auditáló szerv elfogadja. Ezt a hiányosságot a következő kalibrálásig vagy auditig (amelyik előbb bekövetkezik) pótolnia kell a vizsgálóállomásnak.

Az érintett, nem beépített mérőeszközök, amelyeknél ez az eljárás alkalmazható: etalon gömbfej, tolómérő, mélységmérő, stopper óra, fénymérő, fékfolyadék-forráspont ellenőrző, zajmérő, gumiabroncs bordázat mélységmérő, szögsablon vagy szögmérő, gázszivárgás vizsgáló

Az O1 és O2 pótkocsi vizsgálatánál is alapkövetelmény a jogszabályban meghatározott vizsgálati szempontok, valamint közlekedésbiztonsági és a munkavédelmi előírások maximális figyelembe vétele.

Ennek tükrében az O1 járműkategória esetében, amennyiben az adott vizsgálóállomáson biztosítottak az alsó vizsgálathoz szükséges technológiai és munkabiztonsági feltételek – az alsó vizsgálat biztonságos – akkor elvégezhető az O1 kategória vizsgálata.

Az O1 pótkocsi vonójárművel összekapcsolva biztonságosan vizsgálható aknából.

Azonban azoknál a vizsgálóállomásoknál, ahol csak emelőpad áll rendelkezésre, meg kell oldani a vizsgálat során az emelőpadon a jármű biztonságos rögzítését.

Emellett a vizsgasoron (az emelőpadon vagy a vizsgasor talajszintjén/padozatán) biztosítani kell a jármű tengelyének, tengelyeinek szükség szerinti emelését és a kerekek forgatását, mozgatását annak figyelembe vételével, hogy a futómű-mozgató pad O1 pótkocsik vizsgálatához nem előírt berendezés.

Tekintettel a járműkategóriára jellemző vizsgálati tömegre, – az ebből adódó csekély tengelyterhelésre – a mozgató pad az O1 kategóriájú jármű felfüggesztés és tengely vizsgálatára csak korlátozottan alkalmas. A felfüggesztés és tengely vizsgálatát javasolt kézi erővel és kézi működtetésű mechanikus eszközökkel elvégezni.

Az O2, O3, O4 pótkocsi vizsgálatához, figyelembe véve a 45/2014 EU irányelvet és az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. táblázatát (A műszaki vizsgálat elvégzése céljából minimálisan előírt berendezések) és ugyanezen melléklet 1.0.5 és 1.0.5.20. pontjait, vizsgálóakna szükséges.

Nem. A futómű-mozgató pad az O1 és O2 kategóriájú pótkocsik vizsgálatához nem előírt berendezés. A vizsgálat elvégzésének javasolt módját lásd az előző kérdésre adott válasznál. A vizsgálati módszer a vizsgáló aknán történő vizsgálat esetén is alkalmazható.

Nem.

A jótállás szabályozása az ügyviteli és technológiai eljárásrend kötelező tartalmi eleme.

Mivel a jótállás nem újkeletű dolog a javítóiparban, ezért a minta ügyviteli és technológiai eljárásrend VI. 1. pontjában csak a legfontosabb, a jótállási feltételekről szóló szabályozás minimális tartalmát foglaltuk össze, azzal a megjegyzéssel, hogy a jótállás szabályozása több forrásból beszerezhető.

A jótállás szabályozását az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján kell elkészíteni.

Jogszabály elérhető  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400249.kor

A jelenlegi szabályozás 2004-ben született, de ezt megelőzően a jótállást az 1976.évi tvr. felhatalmazása alapján a 16/1976 (IVI.4.) MT rendelet szabályozta. A 7001/1988. KM irányelv pedig már konkrétan a gépjárműjavító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozóan foglalta össze a vállalási szabályzatban szabályozandó kérdésköröket.

Ezért elképzelhető, hogy egyes javítók, vizsgálóállomások “vállalási szabályzat”-ban szabályozták a jótállást. Ha ez igy van, és ez tartalmazza a hatályos jogszabály kötelező tartalmi elemeit, akkor az elfogadható az audit során.

A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet szerint vizsgálóállomás csak járműfenntartó szervezetnél működhet. A vizsgálóállomásnak a jármű műszaki vizsgáztatást megelőzően már bejelentett járműjavítónak kell lennie, járműfenntartó tevékenységet kell folytatnia.

A járműfenntartó tevékenység az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szolgáltatási tevékenység.

A közlekedési hatóság vállalkozás számára a vizsgálóállomás engedélyt akkor adja ki, ha a telephely megfelel a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről (1/1990. (IX.29.) KHVM), továbbá a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló (5/1990. (IV.12.) KöHÉM) rendeletekben foglalt – feladat elvégzéséhez szükséges – személyi és tárgyi feltételeknek, amelyet az auditált státusz vagy az akkreditált státusz tanúsít.

A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. 16.) ITM rendelet szerint az auditálás tárgya gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti követelmények meglétének és megfelelőségének bizonyítása is.

A jogszabály szerint a vizsgálóállomásnak az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt gépjárműfenntartói tevékenységek közül legalább az alábbi járműszerelői tevékenységet végezni kell:

  • a járművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,
  • a járművek, járműfődarabok és részegységek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása.

Ha a vállalkozás alkalmazásában még részmunkaidőben sem áll a vizsgabiztoson kívül más, legalább autószerelő szakképesítéssel rendelkező munkatárs, akkor a járműfenntartói tevékenység és a jármű vizsgáztatás ugyanazon jármű tekintetében nem végezhető el, a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenség miatt.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 12/A. § (1/a) szerint:

„ A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:

a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,

Ebben az esetben az összeférhetetlenség-mentesség biztosítására az alábbi megoldások lehetségesek:

  1. eset: A jármű tulajdonosa csak műszaki vizsgát kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
  2. eset: A jármű tulajdonosa műszaki vizsgát megelőzően előzetes átvizsgálást kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
  3. eset: Az előzetes átvizsgálás hibát állapít meg és a vállalkozás a járművön beszabályozást és/vagy javítást végez. Ebben az esetben a vállalkozás a vizsgáztatást köteles megtagadni.
  4. eset: A vállalkozás javítást és/vagy beszabályozást végez egy járművön, ezt követően az üzemeltető műszaki vizsgát kér. A vállalkozás a járművet nem fogadhatja műszaki vizsgára.

A vizsgálóállomást jól látható módon a tevékenységre utaló felirattal (táblával) meg kell jelölni. A vizsgálóállomások megjelölése a fővárosi/megyei kormányhivatal által az engedélyben megadott módos és formában történik. Abban az esetben, ha az engedély nem tartalmazza a megjelölés módját és szövegét javasolt a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben szereplő tábla méret és szöveg használata.

Ennek megfelelően elfogadott:

“Közlekedési hatóság által engedélyezett műszaki vizsgáló állomás”

“Közúti jármű vizsgálóállomás

Közlekedési hatóság engedély száma:..”

illetve más a közlekedési hatósági engedélyben lévő szöveg, felírat is.

A táblát a telephely bejáratánál a cégnevet tartalmazó tábla közelében jól látható módon javasolt elhelyezni.

A jelölő táblán a címer elhelyezésével kapcsolatban vegyék figyelembe Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről 2011. évi CCII. törvény előírását.  (címer használathoz engedély kell)

A régi Nemzeti Közlekedési Hatóság által kijelölt vizsgálóállomás táblát le kell szerelni!

Sehová nem kell írnia! Az audit kérelem 3.1. pontjában „vizsgabiztosi engedély/határozat száma” helyett az úgynevezett „hivatali azonosító” megadása megfelelő. A vizsgabiztos a saját „hivatali azonosító”-ját a KÖKIR-ben megtalálja a saját profilja alatt – Portál » Felhasználói adatlap – itt meg tudja nézni a „képzési adatok” rovatban, ahol szerepel a képzés fajta, azaz „vizsgabiztos” és az „érvényessége:”

Azokban az esetekben, ahol az audit kérelem kitöltésekor érvényességi időnél 2031 volt beállítva a KÖKIR-ben (a COVID miatt), és időközben a vizsgabiztos részt vett a tanfolyamon, levizsgázott és ezt követően a “valós érvényesség” került a KÖKIR-be, ott sem kifogásoljuk, hogy a kérelemben megadott dátum és a helyszíni értékeléskor látott dátum eltér egymástól.

A „hivatali azonosító egy négyjegyű számból és a képzés szintjét jelző „A” vagy „S” betűből áll (pld: 1234A)

Vizsgabiztosi nyilvántartásban való szereplésének igazolására más okmányt benyújtani nem kell.