Tóth Árpád

1957–2019

Mikor dolgozott a KTI-ben?
1988–2019

Mikor választották örökös tagnak?
2020 (poszthumusz)

 „Tevékenysége az Intézeten kívüli szakmai körökben is ismert és elismert lett, eredményes kutatási tevékenységével, szakmai-közéleti munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a vasúti közlekedés népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez”

Tóth Árpád 1957. november 26-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának járműgépész szakán 1982-ben vasútüzemi szakterületen gépészmérnöki diplomát szerzett. Első munkahelyén, a Ganz Danubius Hajógyárban tervezőmérnökként dolgozott, majd 1988 nyarán lett a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa.

Szakismerete és rátermettsége eredményeként haladt előre a ranglétrán, a Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozat tudományos főmunkatársa, majd 2011-től tagozatvezetője lett. Végzettségének megfelelően elsősorban a vasúti közlekedéshez kapcsolódó feladatok megoldása területén szerzett szakmai érdemeket, és vált a terület meghatározó kutatójává. Neve, tevékenysége az Intézeten kívüli szakmai körökben is ismert és elismert lett, eredményes kutatási tevékenységével, szakmai-közéleti munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a vasúti közlekedés népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez.

A három évtizedes intézeti pályafutása alatt témafelelősként, együttműködő partnerként, kutatási egységvezetőként számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt. A közforgalmú személyszállítás hatékonyságának javítása érdekében irányította az utasok igényeit és szokásait felmérő országos vasúti utasszámlálást és kikérdezést. Kidolgozta az adatok értékelésének, bemutatásának módszereit, az általa kimunkált grafikus és szöveges eredménylapok szolgáltak a szaktárca nyilvános adatszolgáltatása alapjául. Jelentős elméleti megalapozó és vizsgálati munkával járult hozzá az országos vasúti és autóbusz-menetrendek összehangolásához, a párhuzamos szolgáltatások kiküszöböléséhez, az ideális vasúti hálózatnagyság meghatározásához, a térségi közlekedési szövetségek kialakításának megalapozásához, a mellékvonalak hasznosítási lehetőségeihez. A városi kötöttpályás közlekedés területén az általa irányított utasszámlálás segítségével értékelte a BKV a hév és a metró teljesítményeit. A vasúti építések és fejlesztések alapdokumentumaként alkalmazott Országos Vasúti Szabályzat teljes átalakítását vezette egy nagyszámú szakértői csapat élén. Nevéhez olyan projektekhez kapcsolhatók, mint az országos menetrend optimalizálása, valamint az autóbusz és vasút összehangolása a közforgalmú közlekedésben. Részt vett a MÁV reformjának munkálataiban, a GYSEV stratégiai továbbfejlesztésében, a Magyar Tudományos Akadémia vasúti mellékvonalak jövőjével foglalkozó ad hoc munkabizottságának tevékenységében.

A vasúti hagyományok és a műszaki örökség megőrzése érdekében kifejtett tevékenysége eredményeként a 2000-es években szinte egyedülálló fejlesztésként újraindulhatott a Szob–Nagybörzsöny erdei vasút Szob–Márianosztra közötti szakasza.

Jelentős szerepet vállalt az uniós vasútműszaki előírások hazai átvételében. Munkája meghatározó volt az uniós előírásként kötelezővé tett útvonalkönyvek megtervezésében és elkészítésében, hozzájárulva ezzel a mozdonyvezetők biztonságos munkavégzéséhez. Feladatai közé tartozott az EUREKA Logchain Polcorridor vasúti projekt magyarországi munkáinak irányítása. Tóth Árpád volt a Trans European Railway magyar adatszakértője, és a holland-magyar MATRA és számos egyéb nemzetközi együttműködési projekt hazai feladatainak irányítója.

Az utolsó években a KTI Tanúsítási Igazgatóságának munkájába kapcsolódott be, 2015-től a Vasúti Infrastruktúra Irodát vezette. Kialakította a tanúsításhoz szükséges szakembergárdát és a gördülékeny munkavégzéshez szükséges eljárásrendet. Számos akadálymentesítési feladat megoldása kapcsolható a nevéhez, ő ellenőrizte a vasúti gépészeti berendezések telepítéséhez szükséges nemzeti előírásoknak való megfelelőséget is.

Eredményes kutatási tevékenységével, szakmai-közéleti munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a hazai vasúti közlekedés fejélesztéséhez. Munkája elismeréseként 2011-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki, a KTI-ben 2006-ban az év kutatója volt.

2013-ig több cikluson át volt az intézeti üzemi tanács elnöke. Ebben a minőségében és csapatával, rendszeres önkéntes munka keretében is gondozta a KTI zánkai üdülőjét, ahol számos aktív és nyugdíjas munkatárs töltheti családjával éves pihenését. Személyében egy vidám, csupaszív, segítőkész embert ismerhettünk meg, akivel megbeszélhettük nemcsak szakmai problémáinkat, hanem az élet bármely területén felmerülő ügyes-bajos dolgainkat is. Vezetőként is a munkatársak érdekeit tartotta szem előtt, kiállt a kollégákért, az ajtaja nyitva állt bárki előtt.

2019. július 13-án tragikus hirtelenséggel hunyt el. A minket ért váratlan veszteséget nehéz szavakba önteni, hiányát minden pillanatban érezni fogjuk. Nem csak egy kiváló szakembertől kellett búcsút vennünk, hanem egy baráttól, akinek emléke örökké bennünk él. Tóth Árpád mindvégig kiemelkedő és eredményes szakmai és szervezőmunkájáért, az Intézet elismertségét három évtizeden át erősítő tevékenységéért a KTI poszthumusz örökös tagja lett.

Kövesdi István – Oszter Vilmos