Gyakori kérdések

A vizsgálóállomás a vizsgálati díjat (hatósági díjat) következőképpen számlázhatja ki:

1. verzió

Vizsgálati díj

A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állít ki az ügyfél (költségviselő) nevére. A számviteli bizonylat tartalmazza “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést. Számviteli bizonylat kiállítója az ITM.

A vizsgálóállomást megillető, a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti hatósági díj díjrészről a saját számlázási rendszeréből számlát állít ki. Ezen szerepelni kell a díjrészletre vonatkozóan “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölésnek.

Fontos:

A számviteli bizonylaton és a vizsgálóállomást megillető díjrészletet tartalmazó számlán lévő díjak összegének meg kell egyeznie „a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet” 1. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal. pl. M1 kategóriájú jármű „személygépkocsi” esetében 16.290 Ft.

Egyéb, a vizsgálóállomás által elvégzett szolgáltatások

• külön számlát állítanak vagy
• a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti díjrészt tartalmazó számlára írják le a szolgáltatás díját

ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti ÁFA-t tüntetik fel.

2. verzió

Vizsgálati díj

A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állítanak ki a vizsgálóállomás nevére. A számviteli bizonylat tartalmazza “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést. Számviteli bizonylat kiállítója az ITM.

A vizsgálóállomás a saját számlázási rendszer kiállított egy számlában szerepelteti a teljes, a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti, hatósági díjat, úgy hogy a számlán ennél a tételnél “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést alkalmazza.

Fontos:

A számlán lévő díjnak meg kell egyeznie „a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet” 1. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal.

Egyéb, a vizsgálóállomás által elvégzett szolgáltatások

• külön számlát állítanak vagy
• a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti teljes hatósági díjat tartalmazó számlára írják le a szolgáltatás díját

ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti ÁFA-t tüntetik fel.

A műszaki vizsga díja, mint szolgáltatási díj nem tartozik az az általános forgalmi adóról szóló

2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) hatálya alá (lásd (ÁFA tv. 7. §)

Így a vizsgálóállomás által kiadott számlán ennél a tételnél nem írható 0 %-os ÁFA!

A gyakorlatban számlán a műszaki vizsga díja „ÁKK” (áfa körön kívüli) szöveggel kerülhet számlázásra. Így helyes lehet: „ÁFA körön kívüli”, „ÁKK”, „ÁHK”, „ÁTK” megjelölés is.

A KTI auditáló szervezetként került kijelölésre. Így nem feladata a járműfenntartó létesítmények, vizsgáló állomások tervezésében, építésében, a vizsgasor kialakításában, a műszerek és berendezések elhelyezésében való előzetes szakértői közreműködés vagy véleményezés. Ezt a feladatot az építésügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. és jármű vizsgálatra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell, – a KTI-től és az engedélyező hatóságtól független – tervezővel, szakértővel elvégeztetni, természetesen figyelembe véve a megrendelő által a létesítményben elvégezni kívánt járműfenntartói feladatokat

Ez létesítménytervezői feladat. Ezért a KTI a vizsgálócsarnok elvárt hosszát sem állapítja meg, kizárólag az auditot kért vizsgálóállomás feltételeit vizsgálja.

Az audit meghatározott járműkategóriára és eljárásra szól, azért az eljárás során a vizsgálócsarnok méreteinek ellenőrzésekor csak az kerül vizsgálatra, hogy a meghatározott járműkategória esetén van-e olyan járműegyed illetve olyan járműegyedet mutattak be, amelyre vonatkozóan teljesül a jogszabály zárt térben való vizsgálatra vonatkozó feltétele.

A napi üzemeltetés, a műszaki vizsgálat során a vizsgálóállomás olyan jármű vizsgálatát nem végezheti el, amelyre vonatkozóan a jogszabályban előírt feltételeket nem tudja teljesíteni. Ezt a közlekedési hatóság ellenőrzi.

Hogyan lehet megfelelni 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.1.8. pontjában szereplő feltételnek?

„A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, illetve a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei – nyitott ajtók mellett, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is – elvégezhetők.”

A probléma jellemzően a 3,5 t feletti járművek vizsgálatakor merülhet fel.

Például az N2, N3 és pótkocsijai vizsgálata során, amennyiben a szerelvény mindkét tagja vizsgázik, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt jármű egyedenként kell teljesíteni. Azaz ha pl. a pótkocsit vizsgáljuk, erre kell teljesülnie a követelménynek. A pótkocsi egyes részeinek vizsgálata során a vonó jármű már kilóghat a vizsgáló csarnokból, de közterületre ekkor sem!

Az audit során a KTI azt vizsgálja a bemutatott/ bemutatni kért jármű, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt teljesíti-e. Azoknál a vizsgálóállomásoknál, ahol 3,5t feletti járművet vizsgálnak minden esetben N3, O4, vagy M3 kategóriájú jármű bemutatását kérjük (több esetben szerelvényt is).

Az audit során a jegyzőkönyvben rögzíteni fogjuk, hogy a legutolsó (vagy legelső) telepített vizsgálóberendezés és a kijárati kapu (vagy bejárati kapu) közötti távolság miatt, a jogszabályi határértéket megközelítő hosszúsági méretű járműnél, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt nem minden esetben tudják teljesíteni. A jogszabályi követelményeknek való megfelelést azonban az audittól függetlenül a vizsgálóállomásnak jármű egyedenként kell vizsgálnia! Ez az ő felelőssége!

1.)  A vizsgálócsarnok megfelelő kialakításával a műszerek és berendezések jól megtervezett elhelyezésével.

Erre egy vizsgálóállomás hozzájárulásával az átépítés alatt lévő vizsgálócsarnok vázlatrajzát mutatjuk be:

Átalakítás előtti, nem megfelelő állapot:

2.)  A vizsgálati technológia megfelelő kialakításával. Azonban ennek technikai korlátai vannak.

Ezt egy megvalósult példán keresztül mutatjuk be.

Példa: A vizsgasor utolsó telepített vizsgáló berendezése a futómű mozgató pad (most a fényszóró ellenőrző berendezéstől eltekintünk). Ez 4,7 m-re van a kijárati kaputól. Egy vizsgált autóbusznál (hossz: 11,98 m, tengelytáv: 5,875 m) nem teljesíthető az a feltétel, hogy a teljes vizsgálat zárt térben történjen. A vizsgálócsarnok kijárata és a közterület határa között jelentős távolság van, amely alkalmas a járművek megfordulására is.

A vizsgálóállomás az ügyviteli és technológiai eljárásrendjében rögzítette, hogy amennyiben a jármű hosszmérete miatt a teljes jármű vizsgálata zárt térben követelmény nem teljesíthető, a jármű a hátsó tengely futómű mozgató padi vizsgálatára a vizsgasori haladási iránnyal szemben áll be.

Jogszabályi előírás nem zárja ki, hogy a vizsgasoron a vizsgálati pozíció elfoglalására előre-hátra menetet lehet alkalmazni vagy egyes vizsgálati pozíciókra való ráállás az általános haladási iránnyal szemben történik. Természetesen ez a megoldás a technológiai időt növeli. Ezért a vizsgálati technológiai idő meghatározásánál ezt korrekciós tényezőként alkalmazni kell.

Mérőeszköz (műszer) minősítése

A kalibráló szervezetek által kiadott kalibrálási bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat. Minősíteni csak a megrendelő kérésére lehet.

Mit tehet a vizsgálóállomás?

1.) A kalibrálási bizonyítványon minősítést is kér a kalibráló szervezettől.

2.) Kalibráláskor a vizsgálóállomás a kalibráló szervezettől minősítést nem kér.

Ebben az esetben a minősítésről a vizsgálóállomásnak kell gondoskodnia a mért adatok és a referencia (gyári adat, jogszabály, szabvány) figyelembevétele alapján. A kalibrálási jegyzőkönyvben szereplő adatok alapján történő minősítés mérésügyi kompetenciát,  ismereteket és a referencia adatok ismeretét igényli.

Vizsgálóállomás által elvégzett minősítés lehetséges módjai:

• Vizsgálóállomás ügyviteli és technológiai eljárásrendjében szabályozza a kalibrálási jegyzőkönyv kiadását követő minősítési folyamatot,
• gyári adat, referencia, jogszabály, szabvány előírásai, amelyhez képest a megfelelés megállapítható
• a minősítést végző szakember megnevezése
• a minősítés dokumentálásának módja

• A vizsgálóállomás külső szakértőt (mérnök szakértőt) kér fel a kalibrálási jegyzőkönyv alapján a minősítés elvégzésére. A szakértő a kalibrálási jegyzőkönyvet záradékolja.

Ebben az esetben a vizsgálóállomás ügyviteli és technológiai eljárásrendjében szabályoznia kell, hogy a nem minősített kalibrálást követő minősítést külső szakértő végzi.

3.) 2022-ben végzett auditoknál alkalmazott átmeneti megoldás.

Az auditáló szervezet, a kalibráló szervezetek által megadott mérőeszköz (műszer) típuslista és a kalibráló szervezet nyilatkozata alapján, a kalibrálási jegyzőkönyv rendelkezésre állása esetén a minősítést megfelelőnek fogadja el.

A kalibráló szervezet a KTI-t az alábbiakról tájékoztatja:

Az általa kiadott kalibrálási jegyzőkönyveken szereplő mért adatok minden esetben a mérőeszköz (műszer) – az 1/1990. (IX.29) KHVM rendelet, a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet, az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet, a mérésügyi jogszabályok, a szabványok, valamint a gyártó által megadott adatok, mint referencia értékek alapján – megfelelőséget igazolják. A mérőeszköz, műszer alkalmas az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti műszaki vizsgálati technológia során végzett joghatással járó mérésre.

Megjegyzés:

A vizsgálóállomásnak az ügyviteli és technológiai eljárásrendjében ekkor is szabályoznia kell, hogy a 2022-ben elvégzett auditot követő időponttól kezdődően a kalibrálásnál a minősítés melyik módját alkalmazza.

Tájékoztatásul:

A Nemzeti Akkreditálási Testület NAR-18-VIII (2. kiadás, 2002. január) útmutatója szerint a „megrendelő írásos igénye esetén a laboratórium a kalibrációs bizonyítvány „Megjegyzés” rovatában minősítheti a mérőeszközt…”.

Ebben az esetben azonban egyértelműen és pontosan meg kell adni azt a referenciát (pl. gyári, vagy akár az ügyfél által előírt specifikációt, ill. annak megfelelő pontját vagy pontjait) is, amelyhez képest a megfelelés (vagy meg nem felelés) megállapítható. További előírás, hogy a kalibráló szervezet, laboratórium által kiadott bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat, a megfelelőség csak akkor tanúsítható, ha a mérési bizonytalanság elég kicsi a specifikációban megadott tűréshez képest. Ha pedig a mért érték és a mérési bizonytalanság összege a tűrésen kívülre, a mért érték és a bizonytalanság különbsége pedig a tűrésen belülre esik, akkor a laboratóriumnak nem szabad minősítenie, pusztán az adatokat (mért érték, mérési bizonytalanság) közölheti.

Kalibrálási időintervallum

Az auditálás országosan egységes eljárás, egységes követelmények alapján történik. A használt műszerek döntő többségénél a jogszabályok meghatározzák a két kalibrálás között eltelt időszakot.

Ugyanakkor vannak olyan mérőeszközök, műszerek, ahol a felhasználó határozhatja meg a kalibrálási időintervallumokat.

A kalibrálási időintervallumra, az egységes eljárás érdekében a kitöltési útmutatóban adtunk meg értékeket. Ezek a gyakorlathoz, igazított korábban már alkalmazott, elfogadható, általában 60 hónap, időintervallumok. Az egységes kalibrálási időintervallum biztosítja egyrészt az országos egységességet, másrészt a használat gyakoriságából adódóan elvárható kalibrálást, harmadrészt a vizsgálóállomások egyenlő „versenyhelyzetét”

Azon mérőeszközök és műszerek esetén, ahol a jogszabályokban kötelező kalibrálási időintervallum nincs megadva, a vizsgálóállomásnak két lehetőség van:

1.) A vizsgálóállomás a kitöltési útmutatóban feltüntetett kalibrálási időintervallumot alkalmazza.

Ekkor a vizsgálóállomás csatolja az ügyviteli és technológiai eljárásrendjéhez a kitöltési útmutatóban illetve a mintában lévő táblázatot. További teendő ezzel kapcsolatban nincs.

2.) A vizsgálóállomás saját maga határozza meg a kalibrálási időintervallumot.

Ekkor saját mérésügyi vagy ügyviteli és technológiai eljárásrendjében kell ezt szabályozni. A szabályozásban rendelkeznie kell, milyen paraméterek alapján és ki dönt a kalibrálási intervallum meghatározásáról a kalibrálási jegyzőkönyvön szereplő mérési adatok és a minősítés ismeretében.

* ‘X’ -el jelölve azok a műszerek, ahol a kalibrálási időintervallumra nincs jogszabályi előírás

Kalibráló szervezetek

1/1990. (IX.29) KHVM rendelet 10. § (4) bekezdése „ A kalibrálást a feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiája szerint kell elvégezni, figyelembe véve a berendezés (műszer) gyártójának előírásait is.”

Ha a kalibrálást végző vállalkozás által elvégzett kalibrálás visszavezethető a feljogosított (akkreditált) laboratórium által elfogadott vagy a gyártó által előírt technológiára és ehhez a kalibráló szervezet dokumentáltan jogszerűen jutott hozzá, akkor a kalibrálási bizonyítvány elfogadható.

A kalibrálási jegyzőkönyv elfogadható:

• A kalibrálást akkreditált laboratórium végzi.
• A kalibrálást más metrológiai kompetenciával rendelkező kalibráló szervezet végzi és a kalibrálás visszavezethető
• a feljogosított (akkreditált) laboratórium által elfogadott vagy a gyártó által előírt technológiára, és
• a kalibráló szervezet az akkreditált laboratóriummal vagy a gyártóval a tevékenységre vonatkozó szerződéses kapcsolatban áll, és
• a kalibrálási technológiához dokumentáltan jogszerűen jutott hozzá.

A feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiájára való visszavezethetőségnek a kalibrálási jegyzőkönyvből egyértelműen ki kell derülnie. Ez az audit értékelési szakaszaiban ellenőrzésre kerül.

Az akkreditált kalibráló laboratóriumok a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján megtalálhatók https://www.nah.gov.hu/hu/kategoriak/

A mérőeszköz vagy a mérőeszközhöz rendelt használati etalon és a kalibrálási bizonyítvány összerendelését minden esetben biztosítani kell. Ez úgy valósítható meg, ha a mérőeszközökön vagy az etalonon egyedi mérőeszköz azonosító van és ugyanez az azonosító megtalálható a kalibrálási bizonyítványon.

Abban az esetben, ha a mérőeszköz vagy a több egységből álló berendezés kijelzője nem tartalmaz gyári számot, egyedi mérőeszköz azonosítót, vagy az olyan helyen van, hogy az csak a mérőeszköz/műszer szétszerelésével tárható fel, a mérőeszközt a vizsgálóállomásnak vagy a kalibráló szervezetnek mérőeszköz azonosítóval el kell látni. A mérőeszköz azonosító készülhet beütéssel, gravírozással, vagy roncsolás nélkül el nem távolítható címkén lévő feliratozással.
A 2022-ben végzett auditok során, ha a mérőeszköz kalibrált, de mérőeszköz azonosító nincs a mérőeszközön, de a kalibrálási bizonyítványban szereplő mérőeszköz leírásból és a mérőeszközön található jelekből (gyártmány, típus kivitel, CE jel, szabványszám, termékszám stb.) megállapítható, hogy a kalibrálási bizonyítvány melyik mérőeszközre vonatkozik azt a KTI, mint auditáló szerv elfogadja. Ezt a hiányosságot a következő kalibrálásig vagy auditig (amelyik előbb bekövetkezik) pótolnia kell a vizsgálóállomásnak.

Az érintett, nem beépített mérőeszközök, amelyeknél ez az eljárás alkalmazható: etalon gömbfej, tolómérő, mélységmérő, stopper óra, fénymérő, fékfolyadék-forráspont ellenőrző, zajmérő, gumiabroncs bordázat mélységmérő, szögsablon vagy szögmérő, gázszivárgás vizsgáló

Az O1 és O2 pótkocsi vizsgálatánál is alapkövetelmény a jogszabályban meghatározott vizsgálati szempontok, valamint közlekedésbiztonsági és a munkavédelmi előírások maximális figyelembe vétele.

Ennek tükrében az O1 járműkategória esetében, amennyiben az adott vizsgálóállomáson biztosítottak az alsó vizsgálathoz szükséges technológiai és munkabiztonsági feltételek – az alsó vizsgálat biztonságos – akkor elvégezhető az O1 kategória vizsgálata.

Az O1 pótkocsi vonójárművel összekapcsolva biztonságosan vizsgálható aknából.

Azonban azoknál a vizsgálóállomásoknál, ahol csak emelőpad áll rendelkezésre, meg kell oldani a vizsgálat során az emelőpadon a jármű biztonságos rögzítését.

Emellett a vizsgasoron (az emelőpadon vagy a vizsgasor talajszintjén/padozatán) biztosítani kell a jármű tengelyének, tengelyeinek szükség szerinti emelését és a kerekek forgatását, mozgatását annak figyelembe vételével, hogy a futómű-mozgató pad O1 pótkocsik vizsgálatához nem előírt berendezés.

Tekintettel a járműkategóriára jellemző vizsgálati tömegre, – az ebből adódó csekély tengelyterhelésre – a mozgató pad az O1 kategóriájú jármű felfüggesztés és tengely vizsgálatára csak korlátozottan alkalmas. A felfüggesztés és tengely vizsgálatát javasolt kézi erővel és kézi működtetésű mechanikus eszközökkel elvégezni.

Az O2, O3, O4 pótkocsi vizsgálatához, figyelembe véve a 45/2014 EU irányelvet és az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. táblázatát (A műszaki vizsgálat elvégzése céljából minimálisan előírt berendezések) és ugyanezen melléklet 1.0.5 és 1.0.5.20. pontjait, vizsgálóakna szükséges.

Nem. A futómű-mozgató pad az O1 és O2 kategóriájú pótkocsik vizsgálatához nem előírt berendezés. A vizsgálat elvégzésének javasolt módját lásd az előző kérdésre adott válasznál. A vizsgálati módszer a vizsgáló aknán történő vizsgálat esetén is alkalmazható.

Nem.

A jótállás szabályozása az ügyviteli és technológiai eljárásrend kötelező tartalmi eleme.

Mivel a jótállás nem újkeletű dolog a javítóiparban, ezért a minta ügyviteli és technológiai eljárásrend VI. 1. pontjában csak a legfontosabb, a jótállási feltételekről szóló szabályozás minimális tartalmát foglaltuk össze, azzal a megjegyzéssel, hogy a jótállás szabályozása több forrásból beszerezhető.

A jótállás szabályozását az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján kell elkészíteni.

Jogszabály elérhető  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400249.kor

A jelenlegi szabályozás 2004-ben született, de ezt megelőzően a jótállást az 1976.évi tvr. felhatalmazása alapján a 16/1976 (IVI.4.) MT rendelet szabályozta. A 7001/1988. KM irányelv pedig már konkrétan a gépjárműjavító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozóan foglalta össze a vállalási szabályzatban szabályozandó kérdésköröket.

Ezért elképzelhető, hogy egyes javítók, vizsgálóállomások “vállalási szabályzat”-ban szabályozták a jótállást. Ha ez igy van, és ez tartalmazza a hatályos jogszabály kötelező tartalmi elemeit, akkor az elfogadható az audit során.

A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet szerint vizsgálóállomás csak járműfenntartó szervezetnél működhet. A vizsgálóállomásnak a jármű műszaki vizsgáztatást megelőzően már bejelentett járműjavítónak kell lennie, járműfenntartó tevékenységet kell folytatnia.

A járműfenntartó tevékenység az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szolgáltatási tevékenység.

A közlekedési hatóság vállalkozás számára a vizsgálóállomás engedélyt akkor adja ki, ha a telephely megfelel a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről (1/1990. (IX.29.) KHVM), továbbá a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló (5/1990. (IV.12.) KöHÉM) rendeletekben foglalt – feladat elvégzéséhez szükséges – személyi és tárgyi feltételeknek, amelyet az auditált státusz vagy az akkreditált státusz tanúsít.

A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. 16.) ITM rendelet szerint az auditálás tárgya gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti követelmények meglétének és megfelelőségének bizonyítása is.

A jogszabály szerint a vizsgálóállomásnak az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt gépjárműfenntartói tevékenységek közül legalább az alábbi járműszerelői tevékenységet végezni kell:

• a járművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,
• a járművek, járműfődarabok és részegységek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása.

Ha a vállalkozás alkalmazásában még részmunkaidőben sem áll a vizsgabiztoson kívül más, legalább autószerelő szakképesítéssel rendelkező munkatárs, akkor a járműfenntartói tevékenység és a jármű vizsgáztatás ugyanazon jármű tekintetében nem végezhető el, a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenség miatt.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 12/A. § (1/a) szerint:

„ A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:

a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,

Ebben az esetben az összeférhetetlenség-mentesség biztosítására az alábbi megoldások lehetségesek:

1. eset: A jármű tulajdonosa csak műszaki vizsgát kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
2. eset: A jármű tulajdonosa műszaki vizsgát megelőzően előzetes átvizsgálást kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
3. eset: Az előzetes átvizsgálás hibát állapít meg és a vállalkozás a járművön beszabályozást és/vagy javítást végez. Ebben az esetben a vállalkozás a vizsgáztatást köteles megtagadni.
4. eset: A vállalkozás javítást és/vagy beszabályozást végez egy járművön, ezt követően az üzemeltető műszaki vizsgát kér. A vállalkozás a járművet nem fogadhatja műszaki vizsgára.

A vizsgálóállomást jól látható módon a tevékenységre utaló felirattal (táblával) meg kell jelölni. A vizsgálóállomások megjelölése a fővárosi/megyei kormányhivatal által az engedélyben megadott módos és formában történik. Abban az esetben, ha az engedély nem tartalmazza a megjelölés módját és szövegét javasolt a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben szereplő tábla méret és szöveg használata.

Ennek megfelelően elfogadott:

“Közlekedési hatóság által engedélyezett műszaki vizsgáló állomás”

“Közúti jármű vizsgálóállomás

Közlekedési hatóság engedély száma:..”

illetve más a közlekedési hatósági engedélyben lévő szöveg, felírat is.

A táblát a telephely bejáratánál a cégnevet tartalmazó tábla közelében jól látható módon javasolt elhelyezni.

A jelölő táblán a címer elhelyezésével kapcsolatban vegyék figyelembe Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről 2011. évi CCII. törvény előírását.  (címer használathoz engedély kell)

A régi Nemzeti Közlekedési Hatóság által kijelölt vizsgálóállomás táblát le kell szerelni!

Sehová nem kell írnia! Az audit kérelem 3.1. pontjában „vizsgabiztosi engedély/határozat száma” helyett az úgynevezett „hivatali azonosító” megadása megfelelő. A vizsgabiztos a saját „hivatali azonosító”-ját a KÖKIR-ben megtalálja a saját profilja alatt – Portál » Felhasználói adatlap – itt meg tudja nézni a „képzési adatok” rovatban, ahol szerepel a képzés fajta, azaz „vizsgabiztos” és az „érvényessége:”

Azokban az esetekben, ahol az audit kérelem kitöltésekor érvényességi időnél 2031 volt beállítva a KÖKIR-ben (a COVID miatt), és időközben a vizsgabiztos részt vett a tanfolyamon, levizsgázott és ezt követően a “valós érvényesség” került a KÖKIR-be, ott sem kifogásoljuk, hogy a kérelemben megadott dátum és a helyszíni értékeléskor látott dátum eltér egymástól.

A „hivatali azonosító egy négyjegyű számból és a képzés szintjét jelző „A” vagy „S” betűből áll (pld: 1234A)

Vizsgabiztosi nyilvántartásban való szereplésének igazolására más okmányt benyújtani nem kell.

Az időszükségletek a vizsgálóállomás adottságainak megfelelően kerülnek megállapításra. Az auditálás helyszíni értékelési fázisában bemutatott eljárás a kérelmező által közölt eljárásrend végrehajthatóságának elemzését hivatott szolgálni. Ennek során nincs jelentősége a vizsgabiztos személyes kompetenciáinak. Tekintettel a vizsgázó járművek technikai és adminisztratív jellemzőinek sokféleségére, a tanúsítványon közölt intervallumok ennek megfelelően esetenként széles idősávot jelentenek.

A KTI által megállapított technológiai időszükséglet a következő elemekből áll.

– Vizsgasoron kívüli adminisztráció;

– vizsgasori adminisztráció;

– vizsgálatok, működési próbák;

– mérések

időszükségletei.

A tanúsítvány tartalma alapján a vizsgálóállomás tevékenységét engedélyező közlekedési hatóság, az általa kiadott engedélyben határozhat meg a hatáskörébe utalt feltételeket.

Ennek megfelelően a tanúsítvány tartalmával kapcsolatos észrevételeket – különös tekintettel bármilyen jogérvényesítésre – az engedélyező hatóság által kiadott dokumentumban közölt jogorvoslati tájékoztatás alapján van lehetősége a kérelmezőnek kezdeményeznie.

Az előzőek alapján a KTI felé nincs teendője a tanúsítvány birtokosának.

Első lépésként a kérelemben a valós helyzetnek megfelelően kell nyilatkoznia a kérelmezőnek, a megosztott használat részleteinek megfelelően.

A megosztott használat a személyi és tárgyi feltételeket egyaránt érintheti, attól függően, hogy az

• a vizsgáztató személyzetre és/vagy
• a vizsgálóállomás műszereire, berendezéseire és/vagy
• a vizsgálóállomás használatára

terjed ki.

1. A vizsgabiztos tekintetében a kérelem „4. Vizsgabiztosi nyilatkozat” munkalapján kell nyilatkozni.
2. A vizsgálóállomás műszerei, berendezései tekintetében a kérelem „7. Vizsgálóállomás, létesítmény, eszköz, berendezés űrlap” munkalap 7.12 rovatában kell nyilatkozni.
3. A vizsgálóállomás használata tekintetében a kérelem „7. Vizsgálóállomás, létesítmény, eszköz, berendezés űrlap” munkalap 7.13 rovatában kell nyilatkozni, ideértve a nyitvatartási időszakokat is.

FIGYELEM!

A tárgyi eszközök közös használatáról a felek dokumentált módon megállapodhatnak, azonban a kapcsolódó jogokról nem rendelkezhetnek. Ide tartoznak pl. a vizsgasori szoftverek, adatbázis használati jogosultságok és hasonló, anyagi kiterjedéssel nem jellemezhető, de a vizsgálóállomás működtetéséhez szükséges feltételek.

A megvásárolt jogokkal kizárólag annak tulajdonosa rendelkezhet, használója nem, pl. fékszoftver, környezetvédelmi adatbázis használati jogosultság. Ebből következően a vizsgasort használó mindkét szervezetnek külön-külön, névre szólóan kell ezekkel a jogosultságokkal rendelkeznie.

További követelmény a megosztott használat részleteiről szóló dokumentum csatolása, amely lehet az ügyrend része, vagy önálló dokumentum.

Tartalmát tekintve lényeges, hogy a vizsgabiztos megosztott foglalkoztatásához kapcsolódó dokumentumok tartalma összhangban legyen a vizsgálóállomás(ok) működtetésének adataival.

A vizsgálóállomás és berendezései, műszerei tekintetében a megosztott használatról szóló leírásban az ide tartozó tevékenységek, műveletek, dokumentumok, a feladatvégző, a felelős személy, az időbeli elhatárolás, a keletkező dokumentumok elkülönített kezelése, mint minimális tartalom, nyomon követhetően szerepelnie kell.

Az informatikai rendszer, valamint az informatikai eszközök megosztott használatának technikai megvalósítása, a kapcsolódó műveletek, feladatvégző és felelős személy kijelölése szintén szabályozandó. Itt a hatóság informatikai rendszeréhez interfésszel kapcsolódó, illesztett eszközök automatikus adattovábbításának, elkülönített kezelésének technikai megvalósításához szükséges a szoftver készítőjének nyilatkozata a működés megfelelőségéről.

FIGYELEM! Az előzőekben ismertetett körülményeket mindig a helyi adottságok figyelembe vételével kell értelmezni és a működtetés technikai megvalósítását annak megfelelően kell kialakítani.

Az előzőek alapján a kérelmező feladata a kérelem megfelelő kitöltése és a közös használathoz kapcsolódó dokumentumok csatolása.

A T , R és LJ kategóriák (mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijaik) vizsgálatánál az auditok során az alábbi alapelveket alkalmazzuk:

• Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. táblázat szerint a fenti kategóriák vizsgálatához
  • fékpad és akna szükséges,
  • mezőgazdasági vontatók esetében, T5 kategóriánál 3500 kg maximális tömeg felett, valamint T1-T4 kategóriáknál és lassú járműnél futómű mozgató pad is szükséges.
• A fékhatásosság vizsgálatát az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerint minden járműkategória esetén főszabályként görgős fékpadon kell végezni (5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.5. pont illetve az 5. számú melléklet 1. táblázat “G” és “H” oszlop és 5.2. táblázat 196. sor). A kiegészítő szabály pedig a konstrukció kialakításától teszi függővé/lehetővé a fékhatásosság lassulásméréssel történő vizsgálatát. Igy a mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijaik lassulásmérése is csak kiegészítő vizsgálati eljárás, arra az esetre, ha a jármű konstrukciós kialakítása miatt a fékhatásosság görgős fékpadon nem mérhető (vagy a szakrendszer nem képes fogadni a mezőgazdasági vontató, lassú jármű konstrukciós kialakítása miatt a fékmérési adatokat).

A 2022-ben végzett auditoknál a mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsijaik esetében a nyomtáv egy olyan jármű jellemző, konstrukciós kialakítás, amely megvalósítja a „konstrukció kialakítása olyan, hogy fékpadon nem mérhető” esetét.

• Önmagában az, hogy a felsorolt járműkategóriába tartozó járművek gumiabroncs mérete és bordázata általában a többi közúti jármű kategóriától eltérő, nem jelentheti, hogy a fékpadon való vizsgálat minden jármű egyednél alapból kizárt.
• Mezőgazdasági vontatónál, lassú járműnél valamint pótkocsijainál is követelmény a vizsgálócsarnokban, zárt térben való vizsgálat. Lassulásmérés kivételével a többi vizsgálatot a vizsgálócsarnokban kell elvégezni.
• Rendelkezésre kell állni a lassulásméréshez kijelölt megfelelő méretű területnek/vizsgálati útszakasznak és dokumentálásra alkalmas, kalibrált lassulásmérőnek.
• A lassulásmérésre kijelölt területet fizikailag is ki kell jelölni. A terület határolóvonalait, minimálisan a határolóvonalak metszéspontjait, a burkolatra fel kell festeni.
• A lassulásmérésre kijelölt hely csak a vizsgálóállomás saját területén lehet.
• Más célra rendszeresen igénybe vett terület pl. parkoló erre a célra nem használható.

Ugyanakkor a belső közlekedési útvonal kijelölt része erre igénybe vehető, úgy, hogy a vizsgálat idejére annak lezárásáról gondoskodni kell, bója, szalag, jelzőőr.

Mivel a belső közlekedési utakra valószínűleg sebeségkorlátozás van előírva és ezt a lassulásmérési sebesség meghaladtja, a munkavédelmi kockázat elemzésben erre is ki kell térni. Mindezeket az ügyviteli és technológiai eljárásrendbe is bele kell írni.

A KTI a vizsgálóállomások részére elérhető audit kérelem kitöltési útmutatóban, valamint a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben a mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijai lassulásmérésére egy leírást tett közzé. Ez a KTI honlapján megtalálható, olvasható.

A lassulásmérésre kijelölt terület: sík, szilárd burkolattal ellátott, hossza 80-100 m vagy azt meghaladó, szélessége 6 m (minimum 4 m). Az út legyen száraz, jó tapadású és jó állapotú.

Ajánlott irodalom (mellékletben): Fékvizsgálat a prérin. Szerző: Molnár László. Autótechnika 2020.évi 5 szám. Főszerkesztő: Nagyszokolyai Iván

Valamennyi T , R és LJ kategóriánál – függetlenül a jármű menetkész állapotú tömegétől/vagy megengedett össztömegétől – a lassulásmérésre elvárt úthossz (figyelembe véve a pótkocsi – szerelvény vizsgálatát) 80-100 m (egyenes útszakasz).

Amennyiben 80-100 m-nél rövidebb úthossz áll rendelkezésre a tanúsítványon az alábbi korlátozásokat jegyezzük fel:

• úthossz kisebb, mint 45 m: „Lassulásmérésre rendelkezésre álló út hossza nem elégséges a mezőgazdasági vonató és lassú jármű valamint pótkocsijaik biztonságos vizsgálatához.”
• úthossz 45-80 m között: „Lassulásmérés kizárólag az engedélyező hatóság dokumentált hozzájárulásával, a biztonságos végrehajtás feltételeinek biztosításával végezhető. Rendelkezésre álló úthossz:..”
• Egyéb lehetséges korlátozás: „Lassulásmérés közterületen, közúton nem jóváhagyott!”

A vizsgálathoz az előző pontokban felsorolt tárgyi eszközök (vizsgáló csarnok, fékpad, akna, futómű mozgatópad) szükségesek. Mivel az eszközök teherbírása a vizsgálható járműkategóriáknak (M1, N1) megfelelően korlátozott, ezért a 3,5 t alatti jármű vizsgálatára alkalmas vizsgálóállomásoknál a T , R és LJ kategóriák vizsgálata esetében az audit tanúsítványra az alábbi korlátozások kerülnek felvezetésre (függetlenül attól, hogy a vizsgabiztosnak milyen szintű képesítése van):

1. LJ, T1, T2, T4, kategóriájú járművek vizsgálata maximum 3500 kg menetkész állapotú terheletlen tömegig /vagy megengedett össztömegig! vagy
2. Vizsgálható járművek: 3500 kg menetkész állapotú terheletlen tömegig /vagy megengedett össztömegig!
3. LJ, T1, T2, T3, T4, R1, R2;* kategóriájú járművek vizsgálata kizárólag a vizsgálócsarnokban!

*Az egyes járműkategóriák jellemzői az audit kérelem kitöltési útmutatóban olvashatók.

Nem. A vizsgabiztosi alaptanfolyami képesítés kizárólag 3,5 t- megengedett össztömeget meg nem haladó járművek vizsgálatára jogosít. A 3,5 t feletti mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijai vizsgálatához kiegészítő szintű vizsgabiztosi képesítés szükséges.

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 12. számú melléklet

A vizsgabiztosok szakmai képzése

2.2. A 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos vizsgálatát, valamint a külön jogszabályok által előírt minősítő vizsgálatát csak olyan műszaki vizsgabiztos végezheti, aki kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik.

A motorkerékpárok fékhatásosságának vizsgálata görgős fékpadon történik. Ugyan az 5/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében a szükséges tárgyi eszközök között a motorkerékpár fékpad nincs felsorolva, így a motorkerékpárok fékhatásosságának méréséhez eszközt és az eszközt meghatározó specifikációt közvetlenül nem rendel a jogszabály. Azonban a motorkerékpár is jármű, és a lefékezettségi megfelelőségi határ is jogszabályban meghatározott. Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 5.2. táblázat 196. sorában a módszer/eszköz oszlopban görgős fékpad van fel tüntetve és a 198.sorban az L (motorkerékpár) járműkategóriákra a minimális lefékezési arány is meg van adva. Erre való tekintettel a 2022.évben végzett auditon minden esetben kizárólag a görgős fékpadi mérést fogadjuk el (kivéve, ha a jármű konstrukció kialakítása a fékpadi mérést nem teszi lehetővé – ebben az esetben dokumentált lassulásméréssel kell a vizsgálatot elvégezni).

1. A motorkerékpárok görgős fékpadi vizsgálatára a már működő vizsgálóállomásoknál az alábbi módszerek alkalmazhatók:

• Motorkerékpár fékpad, a nem fékezett kerekek elmozdulását megakadályozó pneumatikus működtetésű szoritókkal.
• Személygépkocsi fékpad kiegészítő fedlappal, vezetőgörgőkkel és utólag telepitett (fékpadi gyártói tapasztalatokkal rendelkező gyártó által készített – megfelelőségi bizonyítvánnyal rendelkező – úgynevezett gyári kerékmegfogó vagy saját tervezésű és gyártású, műszaki dokumentációval és/vagy munkavédelmi megfelelőséggel igazolt) satukkal.

Megjegyzés: Az utólag telepített satu néhány esetben problémás megoldás, mert a gépkocsik vizsgálata során útban lehet. Azonban, ha nem fix telepítésű az eszköz, hanem átmenetileg van lecsavarozva, akkor jelenthet megoldást.

• Motorkerékpár fékpad rögzítő satu nélkül. Ekkor a vizsgálat részletes és pontos leírására külön munkavédelmi szakértői leírás szükséges. (Nem támogatott megoldás.)
• Személygépkocsi fékpad kiegészítő fedlappal rögzítő satu nélkül. Ekkor a vizsgálat részletes és pontos leírására külön munkavédelmi szakértői leírás szükséges. (Nem támogatott megoldás.)

2. Fedlap alkalmazása esetén a mért keréknél vezető görgők vagy vezetősín szükséges.
3. A rögzítő satu nélküli vizsgálat esetén, amennyiben azt a vizsgálóállomás nem tudja biztosítani, a vizsgálat részletesebb munkavédelmi szabályozását is kérjük. Az ügyviteli és technológiai eljárásrend kiegészítéseként munkavédelmi szakértővel el kell készíttetni a motorkerékpár fékmérésére vonatkozó szabályozást (pl. különös gondosággal kezelendő műveletek, a kiegészítő eszközök használata, az akna lefedése, segítő személyzet feladata a mérés során, fékpad vészkapcsoló elérése és segítő általi lekapcsolása vészhelyzetben stb.). Ennek hiányában, a nem fékezett kerekek rögzítő satu nélküli vizsgálatát nem auditáljuk.
4. A munkabiztonsági kockázatok csökkentése érdekében a vizsgáló akna vizsgálathoz közeli illetve a motorkerékpár haladási irányába eső részét a motorkerékpár vizsgálat idejére minden esetben le kell fedni.
5. Nem motorkerékpárok fékmérésére kifejlesztett (személygépkocsi) fékpadon történő fékhatásosság vizsgálat esetében a motorkerékpár fékberendezés mérésére való alkalmasságát a fékpad gyártója és/vagy a fékszoftver gyártója igazolhatja (kategóriánként felsorolva).
6. A 3,5t feletti tehergépkocsik mérésére is alkalmas (kombi) fékpadon történő motorkerékpár fékmérést nem támogatjuk. Amennyiben ilyen fékpadon kívánnak motorkerékpárt mérni a fékpad gyártó és fékszoftver gyártó megfelelőségi igazolása szükséges (kategóriánként felsorolva).

A kivitelből, a keskeny nyomtávból automatikusan nem adódik, hogy a quadokra általában igaz lenne, a „konstrukció kialakítása miatt fékpadon nem mérhetőség”. Ezt azt jelenti, hogy amennyiben olyan tengelytávú a quad, hogy a fékpadba be lehet vele állni, a kerekek a görgőn oldal surlódás nélkül el tudnak forogni és más konstrukciós jellemző (pl. kis kerék méret) nem zárja ki a fékpadi mérést, a fékhatásosság vizsgálatát görgős fékpadon kell elvégezni.

Megjegyzés: A fékpad konstrukciós kialakítása nem tévesztendő össze a jármű konstrukciós kialakításával. Már beszerezhetők olyan személygépkocsi-kistehergépkocsi -quad fékpadok, amelyeken a keskeny nyomtávú, kis kerékméretű 3,5 t alatti járművek fékmérése is elvégezhető.

Ha a quad a konstrukciós kialakítása miatt fékpadon nem vizsgálható, erről kellő bizonyossággal a vizsgabiztos meggyőződött és a vizsgaanyaghoz papír alapon készített rövid feljegyzésben csatolta a fékpadi mérést kizáró konstrukciós jellemzőket, akkor a fékhatásosság vizsgálata lassulásméréssel elvégezhető feltéve, ha a lassulásméréshez minimálisan elvárt 150 m-es útszakasz, saját (azaz a vizsgáló állomás) területén rendelkezésre áll és dokumentálásra alkalmas, kalibrált lassulásmérővel rendelkeznek. A lassulásmérésre vonatkozó általános elvárások – kivéve a szükséges vizsgálati út hosszát – a KTI honlapján a „Gyakori kérdések/ Mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, és pótkocsijaik vizsgálata” részben találhatók.

Ajánlott irodalom (mellékletben): Egy vizualizált fékvizsgálati technológia 1.-2. rész Szerzők: Molnár László, Molnár Csongor. Autótechnika 2019.évi 2. – 3. szám. Főszerkesztő: Nagyszokolyai Iván

Letölthető itt:
EGY VIZUALIZÁLT FÉKVIZSGÁLATI TECHNOLÓGIA 1. RÉSZ
VIZIONALIZÁLT” FÉKVIZSGÁLATI TECHNOLÓGIA II.

Motorkerékpár esetén szakértői anyagok alapján (a vizsgabiztosi képzés anyagában is ez szerepel) a szükséges vizsgálati úthossz 150-250 m. A KTI a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben is leírtak alapján minimum 150 m vizsgálati útszakaszt vár el.

Ebben az esetben a motorkerékpárok lassulásméréssel történő fékhatásosság vizsgálatát a KTI nem auditálja. A tanúsítványra az alábbi korlátozás lesz rávezetve (ha egyébként a fékpad gyártó és/vagy a fékszoftver gyártó nyilatkozata alapján a fékpad alkalmas a motorkerékpár kategóriák mérésére):

„Lassulásmérésre rendelkezésre álló útszakasz nem elégséges az L7e, stb járműkategória fékhatásosság mérésének biztonságos végrehajtásához. Rendelkezésre álló úthossz: 80 m (pl.)”

A 2022-ben végzett auditoknál, a már működő vizsgálóállomásoknál:

• ha a közlekedési hatósági engedélyükben pl. az L7e kategória szerepel és
• a fékpad vonatkozásában rendelkezésre áll a fékpad gyártó és/vagy a fékszoftver gyártó nyilatkozata, mely alapján a fékpad alkalmas a motorkerékpár kategóriák pl. L7e mérésére és
• rendelkezésre áll saját területen a 150 m-es vizsgálati útszakasz és
• lassulásmérővel (dokumentálásra alkalmas és kalibrált) rendelkeznek,

akkor a KTI az előzetes közlekedési hatósági engedélyt megadottnak tekinti. Ekkor azt külön nem kell megkérni az auditra a közlekedési hatóságtól.

Motoros járművek lassulásméréséhez a mérési jogosultság egyéb feltételeinek betartásával, a már korábban használatba vett eszközök továbbra is használhatók.

Pótkocsik fékhatásának lassulásméréssel történő vizsgálatához kizárólag olyan eszköz használható, amely maradéktalanul megfelel a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. melléklet 1.5. pontjában foglalt feltételeknek:

1.5. Adattárolós, és adattovábbításra alkalmas – a pótkocsi fékkivezérlést is tároló – lassulásmérő berendezés az olyan vizsgáló állomáson ahol lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik, trolibusz, valamint olyan jármű vizsgálatát végzik, amelynél a jármű konstrukciós kialakítása nem teszi lehetővé a 1.3., illetve 1.4. pont szerinti berendezéssel történő mérést. (A nem folyamatosan mérő eszközöknek másodpercenként legalább tízszer kell feljegyeznie/tárolnia a mérési adatokat).

Pótkocsi vontatására engedélyezett motoros járműnél – amennyiben rendelkezik légfékes pótkocsi csatlakoztatásához kiépített csatlakozókkal – hagyományos nyomásmérővel is ellenőrizhető a pótkocsi féket vezérlő vezeték csatlakozóján a fékpedál működtetése során megjelenő, a pedál lenyomásával arányosan változó kivezérelt nyomás.

Ebben az esetben sem mellőzhető a mérőeszköz mérésügyi megfelelőségének igazolása.