Hatóságtámogatási Projektközpont

A Hatóságtámogatási Projektközpont a vasútiközlekedés, légiközlekedés, víziközlekedés, valamint azok biztonságát szolgáló kutatási, fejlesztési, továbbá ezen területeket érintő kiemelt projektek koordinatív feladatainak végrehajtására kijelölt szervezet, mely a Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alatt áll.

VIKI3 Vasúti infrastruktúra felmérése és adatfeltöltése

A 2023. év végével lezárult VIKI3 projekt fő célja a nemzeti infrastruktúra regiszterhez (VIKI) kapcsolódó adatgyűjtési és adatfeldolgozási, valamint adatbázis-feltöltési feladatok ellátása volt. Az új elektronikus informatikai rendszer kiszolgálja a hazai vasúti közlekedési hatóság által végzett hatósági ellenőrzés ügymenetét, amelynek köszönhetően egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés mind a vasúti hatóság munkatársai, mind a vasúttársaságok ügyfelei számára.

Megvalósult továbbá olyan adatgyűjtéssel kapcsolatos tevékenység, mely egyrészt a meglévő informatikai rendszerekből és hagyományos adatbázisokból, másrészt fizikai értelemben a vasúti pályahálózatról gyűjt adatokat. A rendszer a gyűjtött adatokat tisztítja, validálja, majd a (EU) 2019/777 végrehajtási rendeletnek megfelelő formában lehetővé teszi a betöltését az Európai Vasúti Ügynökség Infrastruktúra Regisztere (ERA RINF) rendszerébe.

Továbbá előremutató, mesterséges intelligenciával támogatott, modern vasúti adatszolgáltatás került kialakításra a vasúti hatóságnál, közvetlen rendszer-rendszer kapcsolat épült ki a projektnek köszönhetően.

A feladatok között szerepelt több ezer kilométernyi vasúti vonal és pálya felmérése, a vonatkozó adatok összegyűjtése és elemzése, a vasút informatikai és hagyományos adatbázisainak fejlesztése, majd mindezek rendszerezése az uniós normáknak megfelelően, valamint az adatok feltöltése nemzetközi rendszerekbe.

VTSM Vasúti Tengelysúly Mérési Rendszer

A 2023. év végével lezárult VTSM projekt fő célja egy kísérleti mintaprojekt lefolytatása volt a Közép-Magyarországi régióban, a vasúti pályainfrastruktúra védelme érdekében. A VTSM rendszer hosszú távú célja egy olyan komplex, országos közlekedési rendszer kialakítása, amely biztosítja a túlterhelt vasúti járművek engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő közlekedésének visszaszorítását. A pilot a VTSM rendszer országos kiterjesztéséhez szükséges műszaki, jogi és intézményi megoldását hivatott megteremteni.

A kísérleti mintaprojekt során 3 helyszínen került telepítésre optikai azonosító berendezés, valamint 10 helyszínen már meglévő, előre kiválasztott dinamikus és statikus mérlegek kerültek egységes hálózatba kötésre. Az előbb felsorolt eszközökön mért adatok a kifejlesztésre került hatósági járműbiztonságot is támogató informatikai rendszerbe kerülnek továbbításra, a társaságok számára pedig a rendszer a túlterhelésre vonatkozóan értesítést tud küldeni. A projekt eredményeként országos kihatású tanulmány készült, mely alapján további nagyprojekt indítható.

A VTSM rendszer kialakításával a jövőben olyan egységes hálózatba kötött mérőállomások hálózata jöhet létre, amely a vasúti szerelvények megállítását nem igényli, automatikus működésű, valamint automatikus vonat- és jármű azonosítással rendelkezik. A mérőállomásokon rögzített adatok alapján lehetőség lesz a túlterheléseket azonosítani. A VTSM rendszer feladata továbbá a mért adatok kapcsán statisztikai adatok biztosítása.

Az ellenőrzés másik célja a balesetek és balesetveszélyes helyzetek csökkentése (pl. kisiklások idő előtti megakadályozása).

KEVIFEL Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása

A projekt céljai:

• Járművek műszaki adatai lekérdezésének, jármű-előéleti nyilvántartás szolgáltató képességének fejlesztése, az ügyfelek jogbiztonságának erősítése, valamint a műszaki vizsgálatokat végzők számára a visszaélések felderítési lehetőségének javítása;
• A közlekedési képzési és vizsgáztatási folyamatok, illetve azok egységes és központosított kezelését, nyilvántartását, valamint lebonyolítását biztosító komplex informatikai megoldás fejlesztése az ügyfeleket nagy számban érintő és jelentős adminisztrációs teherrel járó közlekedési képzési és vizsgáztatási szakterület működésének megújítása érdekében.

A projekt eredményei:

• Járművek műszaki vizsgáztatásának adatait megjelenítő weboldal készítése és az ÚtON mobilapplikáció továbbfejlesztése, valamint az ezeket kiszolgáló adatbázis létrehozása;
• Adatlekérdezés lehetőségének megteremtése a járművek műszaki vizsgáztatási adatbázisát kezelő nyilvántartások tekintetében;
• A járművek műszaki vizsgáztatásának adatait kezelő nyilvántartások szolgáltató képességének fejlesztése által az ügyfelek jogbiztonságának növelése, és a műszaki vizsgálatokat végzők számára a visszaélések felderítésének egyszerűsítése;
• A közlekedési képzési és vizsgáztatási folyamatok egységes és központosított kezelését, nyilvántartását, valamint a vizsgáztatás teljeskörű elektronikus lebonyolítását biztosító szervezet komplex irányítási rendszer megvalósítása és bevezetése;
• A közútijárművezetők, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása eljárásban az elektronikus ügyintézési és kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőség megteremtése;
• A közúti járművezetők, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásához kapcsolódó ügyfélkiszolgálási folyamatok egységesítése;
• A közúti járművezetők, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásához kapcsolódó belső folyamatok egységes informatikai támogatásának megteremtése;
• A közúti járművezetők, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásához kapcsolódó nyilvántartások összehangolása;
• A közúti járművezetők, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását ellátó, megújult szervezetrendszer funkcionális folyamatainak (gazdálkodási, HR, iratkezelés) korszerűsítése, és az ezeket támogató rendszerek megvalósítása.

NKS Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát

A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát (NKS), amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével széles körű szakértői megalapozó munka és társadalmi egyeztetés eredményeként készült el, a Kormány 2014-ben fogadta el. A 2014–2050-es időszakra kiterjedő stratégia alapvető céljának tekintette, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő Magyarország versenyképességének növelését.

A Stratégia kidolgozásának időszakában a hazai és a nemzetközi gazdasági folyamatok változásának végső irányai a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot követően még nem voltak láthatóak, s érthető módon nem számolhatott az azóta eltelt időszakban bekövetkezett váratlan társadalmi és gazdasági változások – különösen a koronavírus-világjárvány és a háborúk – mobilitási hatásaival sem. Ezeket a jelenségeket, tendenciákat már figyelembe vették az egyes alágazatokban az utóbbi években kidolgozott koncepciók (pl. Országos Vasúti Áruforgalmi Koncepció, Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia), amelyek már a korábbi Stratégiától eltérő fejlesztési irányokat is felvázolnak. Mindezeken túl a Stratégia felülvizsgálatát a kidolgozása óta eltelt egy évtized önmagában is indokolttá, sőt szükségessé teszi. Ezen túlmenően szükséges a Stratégia kiegészítése az új kihívásokra adandó válaszokkal, valamint felkészítése a következő programozási időszakokra.

A projekt alapvető szakmai célja egy korszerű, a 21. sz. harmadik évtizedének gazdasági, társadalmi kihívásaira válaszoló, az Európai Unió közlekedési politikájával koherens, aktív, környezetbarát, a 2028-2034 közötti Európai Uniós programozási időszak fejlesztéseit megalapozó közlekedési stratégia megalkotása. Az Európai Unió célkitűzéseihez való minél szélesebb körű illeszkedés, valamint a még hiányzó IKOP Plusz feljogosító feltételek mielőbbi teljesíthetősége érdekében a projekt két lépcsőben (stratégia felülvizsgálat, majd kiegészítés) fog megvalósulni.

e-HIR2 A Hajózási Információs Rendszer (HIR2) továbbfejlesztése”

„Az elektornikus Hajózási Információs Rendszer (HIR2) továbbfejlesztése” című projekt célja a 2016 és 2017 között fejlesztett új Hajózási Információs Rendszer (HIR2) továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a felhasználói élményt javítsa és teljes funkcionalitással történő éles használatba vétele megvalósuljon. Feladata a projektnek továbbá a HIR2 üzembe állításra történő felkészítése, a hajózási hatósági feladatellátás támogatása, az elektronikus ügyintézés bevezetésének előkészítése. A projekt tartalma magába foglalja a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) hajózási hatósága által meghatározott fejlesztési, módosítási feladatokat és az Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztályának (ÉKM HHF), valamint az EU belvízi hajószemélyzeti adatbázisához (ECDB), és az EU belvízi hajóadatbázisához (EHDB) történő csatlakozás feladatellátását támogató informatikai fejlesztést is.

KESZ Közúti Engedélykezelési Szakrendszer

A KESZ projekt a digitalizáció révén a közúti fuvarozói ágazat digitális teljesítményének emelését elősegítő szolgáltatások kialakítására összpontosít.

Így a már működő, de igényeket nem vagy nem megfelelően kiszolgáló hatósági engedélykezelések területén egységesíteni, integrálni kívánja a meglévő adatvagyont, továbbá platformváltással a mai modern kor igényeit is kielégítő webes és mobil applikációs eléréssel kívánja elősegíteni a közúti fuvarozói engedélykezeléseket hazai és nemzetközi szinten.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság, valamint annak jogutódjaként a több szervezeti változáson átesett Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság az elmúlt 10 éves időszakban több, az ágazat számára kiemelt fontosságú rendszert vezetett be és tart fenn. Azonban szakrendszerek (BUSZ, KONVOJ, CEMT, BILAT, Engedély2012, CIA, IKR, KBNY, HNCP, stb.) szigetszerűen működnek egymás mellett, azok átjárhatósága nem biztosított.

A szakrendszerek kiemelt feladata a közúti tevékenységi és járati fuvarozói és személyszállítási engedélyek nyilvántartása hazai és nemzetközi relációban. Az engedélyek digitális transzformációja és az elektronikus ügyintézés megvalósítása kimutatható versenyelőnyt jelenthet a hazai vállalkozások számára, továbbá az ellenőrzések hatékonyságának növelésével a visszaélések, szabálytalanságok száma drasztikusan csökkenthető.