Nemzeti Intelligens Közlekedési Rendszerek fejlesztési stratégiájának elkészítése (ITS)

Ma Magyarországon az ITS rendszerek és szolgáltatások fejlesztése általában széttagolt az egyes szolgáltatói és helyi érdekek érvényesítésének eredményeként. A létrehozott rendszerek egymással széleskörűen nem kommunikálnak, egységes rendszert, szolgáltatást nyújtani nem tudnak. Azért, hogy egy fenntartható, utazó, ill. megrendelő barát ITS rendszer kerüljön kialakításra az érintett közlekedési alágazatokban szükséges egy összközlekedési szemléletű, szakmai alapokon nyugvó, széleskörű vizsgálatokat is figyelembe vevő, egységes műszaki tartalommal készített dokumentum elkészítése.

A közlekedési szektor egyre nagyobb gazdasági befolyású, így az EU 2010/40/EU irányelvében ösztönzi tagországait a közúti közlekedés alágazataiban indokolt ITS fejlesztések előmozdítására, ami egybe esik a hazai fejlesztési irányokkal.

Magyarország fekvéséből adódóan cél- és egyben tranzit ország. Ezen adottság kihasználásához nélkülözhetetlen a közlekedés átlátható, kiszámítható, összehangolt irányítási rendszerének kialakítása.

Az Európai Bizottság a következő tervezési időszakának legfontosabb célkitűzéseit a COM(2010)2020 számú, „EURÓPA 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című stratégiában rögzítette.

A közlekedést érintő legfontosabb uniós stratégiák, elvárások, előírások:

• COM(2011) 144 számú, „FEHÉR KÖNYV, Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című anyag
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az ITS-nek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről 2008/57/EK és a 2011/18/EU irányelvek a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról
• Első, második, harmadik és kidolgozás alatti negyedik „vasúti csomag” előírásai
• Az EU TEN-T hálózatának kialakítására vonatkozó legújabb EU irányelvek
• Az EU közleménye a belvízi szállítás előmozdításáról “NAIADES”, COM (2006) 6
• A Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, 1944. dec. 7-i „Chicagói Egyezmény”
• A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. febr. 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet, annak módosításai és végrehajtási szabályai
• Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. márc. 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról
• Az Európai parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. márc. 10.) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet)
• Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. márc. 10.) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (légtérrendelet) EGT
• Az Európai Parlament és a Tanács 552/2004/EK rendelete (2004. márc. 10.) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról (átjárhatósági rendelet)

A Stratégia lehetőséget biztosít az új Operatív Program közlekedési projektjeinek stratégiai rendszerbe való illesztésére. A Stratégia készítésénél figyelembe veendő a jelen tervidőszak Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja (IKOP) és annak megvalósulása, annak horizontális céljai:

• közlekedésbiztonság javítása,
• környezetkímélőbb, energia hatékony rendszerek kialakítása,
• fenntarthatóság biztosítása tudatos infrastruktúrafejlesztéssel,
• ITS alkalmazása.

A projekt célja, hogy előkészítse Magyarország nagy-, hosszú- és középtávú Nemzeti Intelligens Közlekedési Rendszerek fejlesztési stratégiáját, amely egy kidolgozandó távlati jövőkép figyelembe vételével alakítja ki a hosszú és középtávú közlekedési alágazati feladatokat és megalapozza a közeljövőben megvalósítandó fejlesztési irányokat.

Érintettek a gazdaság szereplői; társadalom; közlekedési alágazatok szereplői; minden közlekedésben résztvevő; befektetők; nemzetközi és belföldi áru-, és személyszállításban érintett társaságok.

A projekt általános célja a közlekedési szektorban alkalmazott intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kiépítésének és fejlesztésének felgyorsítására és összehangolására szolgáló műszaki diszpozíciók és beavatkozási helyek meghatározása, ezzel létrehozva egy hatékonyabb, környezetbarátabb, biztonságosabb áru- és utasmobilitást szolgáló, szolgáltatási alapú, átfogó infokommunikációs rendszert.

A pályázat célja, hogy a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiához (NKS) kapcsolódóan elkészüljön Magyarország intelligens közlekedési stratégiája, amely az NKS hálózatfejlesztési szempontú megközelítését kiegészítve döntően a meglévő, és folyamatosan fejlesztés alatt álló hálózati infrastruktúrára építve segítené elő a meglévő létesítmények jobb kihasználását, az egyes közlekedési ágak együttműködését (az intermodalitást).

A készítendő ITS stratégia további célja, hogy a Stratégiában körvonalazott rendszerek későbbi projekt szintű fejlesztésével és bevezetésével az elektronikus alkalmazásokon keresztül a közlekedési rendszerek működését a lehető legbiztonságosabbá tegye; a közlekedőket a közlekedési helyzetről naprakész információval lássa el; valamint valós idejű tájékoztatást adjon a közlekedéssel kapcsolatos információkról. A meglévő infrastruktúrára építve az ITS stratégia iránymutatást ad olyan rendszerek fejlesztésére, melyek forgalomirányítással, közlekedésszervezéssel lehetővé teszik a forgalom kiegyensúlyozott lebonyolódását, és kényelmi funkcióikkal (helymeghatározás, elektronikus jegyvásárlás, előkalkuláció és jegyvásárlás a teljes utazási, szállítási hosszra) segítik a közlekedőket.

A projekt célja még a közösségi közlekedés szerepének növelése – az egyéni közlekedéssel szemben -, a megbízhatóság, pontosság és kiszámíthatóság növelésével. A szállítmányozás és logisztika területén ua. fontos egy olyan infó-kommunikációs szolgáltatás kialakítása, amellyel megszervezhető, nyomon követhető az érintett áru helyzete és mozgása.

A projekt célcsoportja a közösségi közlekedéssel, hivatásforgalmi, ill. kerékpározással, továbbá egyéb közlekedési formával érintett közlekedést használó utazóközönségen, ill. szállítási szolgáltatásokat igénybevevőkön túl azon szervezeteknek a köre (mentők, rendőrség, katasztrófavédelem, útüzemeltető szakmai szervezetek, stb.), amely szervezetek hatékony és jól szervezett munkáját az ITS nagymértékben elősegítheti.

A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2015.12.31.

A projekthez nyújtott összes támogatás 104.999.341 Ft, amely forrása az Európai Unió Európai regionális Fejlesztési Alapjából (85%) és Magyarország központi költségvetéséből (15%) származik. A támogatás mértéke az összes költségen belül: 100%.

A kedvezményezettek neve és elérhetősége:

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

1119 Budapest, Than Károly u. 3-5.

Telefon: +36 (1) 371 5936

www.kti.hu

Támogató szervezet neve és elérhetősége:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

1011 Budapest, Fő u. 44-50.

Széchenyi 2020 információs oldal

Telefonos ügyfélszolgálat: (+36 40) 638 638

Frissítve: 2015. december 21.