Hazai projektek
Országos Célforgalmi Adatfelvétel 2016-2017
A hazánkon áthaladó TEN-T hálózat egészének és elemeinek fejlesztését alátámasztó többmódú országos célforgalmi adatfelvétel és mátrix kidolgozása
A munkát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából az Európai Unió 493.000 EUR támogatásával a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végezte.
CEF projekt azonosító: MOVE/B4/SUB/2014-528/CEF/PSA3/10/SI2.714480
Határidő: 2017. december 31.
További tájékoztatás: +36-1-371-5801.
Az Európai Unió pályázati lehetőséget biztosít a tagországok TEN-T Core Network Korridorjainak, azaz az alapvető fontosságú, nemzetközi összeköttetéseknek és az azokra történő ráhordó hálózatoknak a részletes, elemző és előretekintő vizsgálatára. Ehhez széleskörű, megbízható és részletes adatokra, adatállományokra, adatbankokra és kapcsolódó alapinformációkra van szükség. A korábbi évtizedek gyakorlata szerint ezt országos célforgalmi adatfelvétellel lehet biztosítani, melynek során az adatfelvétel rendszerére vonatkozó elméleti előkészítést követően ki kell választani az egyes, multi modális forgalmi rétegekre vonatkozó adatfelvétel módszereit, méretét, időbeni és térbeli eloszlását stb. Ezt követően meg kell szervezni az adatfelvétel technikai részleteit, majd végre kell hajtani a minden közlekedési módot magába foglaló adatfelvételt.
E pályázati keretek között a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából végezte el 2016 és 2017 folyamán „A hazánkon áthaladó TEN-T hálózat egészének és elemeinek fejlesztését alátámasztó többmódú országos célforgalmi adatfelvételét”. A felmérések hozzáadott értéke a 2008-ban készült Országos Célforgalmi Mátrix aktualizálása, a nemzetközi közlekedési áramlatokban bekövetkezett változások feltérképezése volt.
A munka a következő részfeladatokra oszlott:
- közúti célforgalmi mátrixok kidolgozása az országos úthálózat forgalmi terhelési helyzetének vizsgálata céljából a jelen állapotra és két jövőbeni időpontra (2020 és 2030),
- vasúti szállítási mátrixok kidolgozása szintén egy jelen és a két távlati időpontra,
- a vízi és légi közlekedési igények, valamint kapcsolatuk bemutatása a közúti és a vasúti közlekedéshez a három vizsgált időpontban,
- a közforgalmú közlekedési célforgalmi mátrixok aktualizálása, a várható forgalmi változások szöveges bemutatása a vizsgált időtávokban,
- a közúti célforgalmi mátrixok ráterhelése az adott időtávlatokban várható közút-hálózatra,
- a TEN-T törzshálózaton várható forgalmi helyzet elemzése az adott időpontokban,
- a költség-haszon elemzési és a forgalom előrebecslési útmutató szükség szerinti aktualizálása a munka (rész)eredményei alapján.
Meglevő adatok beszerzése
A munka kezdeti és nagyon fontos eleme volt a hozzáférhető, releváns adatállományok beszerzése, megvizsgálva azok aktualitását, megbízhatóságát és felhasználhatóságuk korlátait. A különböző közlekedési módok mátrixaihoz a következő adatbázisok felhasználására került sor:
- a HuGo rendszer adatai (elektronikus és viszonylati jegyek honnan-hová adatai)
- az úthálózati jogosultságot ellenőrző kamerarendszer további adatai,
- bevallási közreműködők – első sorban tehergépkocsi – útvonal adatai,
- az országos keresztmetszeti számlálás idősoros adatai,
- az OKA adatok egy köre,
- vasúti áruszállítási adatok,
- vasúti személyszállítási viszonylati jegy és bérlet értékesítési és felhasználási adatok (JÉ projekt),
- helyközi autóbuszok viszonylati jegy és bérlet értékesítési adatai,
- „KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata” során keletkezett határfogalmi felmérések adatai
- KSH vízi áruszállítási adatok
- az Eurostat és a KSH repülőtéri áru- és személyszállítási adatai.
A szükséges adatfelvételek meghatározása
A megszerezhető adatok, valamint azok felhasználhatóságának megismerését követően meghatározható volt azon adatok köre, amelyek előállításához adatfelvételek váltak szükségessé. Ehhez ismerni és rögzíteni kellett az egyes forgalmi rétegek jellemző forgalmi értékeinek, mutatóinak meghatározásához szükséges eljárásokat, módszereket. A hatékonyság érdekében a felvételeket egységes rendszerbe kellett illeszteni, biztosítva ezzel a redundanciák elkerülését.
A módszertan kidolgozása
Az elérhető adatok köre, információ tartalma és szerkezete határozta meg azt a módszertant, aminek alapján a célforgalmi mátrixok, valamint az előrebecsléshez szükséges közlekedési szokásjellemzők létrehozhatóvá váltak. A módszertannak figyelemmel kellett lennie az adatok elérhetőségén túl azok megbízhatóságára, s biztosítania kellett az eredmények megfelelő megbízhatóságát, mind a jelen állapotra, mind az előrebecsült értékekre. A módszertan kölcsönhatásban állt a választott területi modellel is.
Az adatfelvételek lefolytatása
Az adatfelvételek lebonyolításához a módszertan ismeretében meg kellett határozni a végrehajtás technikai, humán és finanszírozási feltételeit. A meglévő adatok alapján a következő adatfelvételek váltak szükségessé:
- háztartásfelvétel
- kistehergépjárművek forgalomszámlálása és osztályozása
- utasszámlálás és célforgalmi felmérés végzése a helyközi autóbuszjáratokon
- utasszámlálás és célforgalmi felmérés végzése elővárosi és országos vasútvonalakon
- személygépjárművek és tehergépjárművek célforgalmi felmérése és forgalomszámlálása határátkelőhelyeken
Az adatok feldolgozása
Az adatfelvétel állományainak javítása, tisztítása, majd rendszerbe foglalása és célirányos feldolgozása eredményeképpen álltak elő azok a célforgalmi mátrixok, amelyek segítségével a közlekedési hálózat és ezen belül a Core Network fejlesztéséhez, fenntartásához, a jövőben szükséges új kapcsolatok megteremtéséhez, a multimodalitás célszerű ösztönzéséhez stb. elengedhetetlen vizsgálatokat el lehetett végezni.
Dokumentáció, társadalmasítás, eredmények terjesztése
Az eredmények alkalmazásának előfeltétele azok illetékes szakmai szervezetekkel történő elfogadtatása volt. Ennek célszerű formája az volt, hogy a kidolgozást annak kezdeti stádiumától figyelemmel kísérte egy, a Megbízó jóváhagyásával összeállított szakmai grémium. Az új eredmények széles körű alkalmazását biztosította egyrészt azok eljuttatása a szakterületet felügyelő szervezetekhez (illetékes minisztérium és szervezetei), valamint a széles szakmai társadalom megfelelő tájékoztatása, másrészt beillesztésük a kapcsolódó előírásokba, útmutatókba, hatósági eljárásokba.
Ráterhelések, a kapcsolódó szakanyagok frissítése
Az eredmények végül a helyzetfeltáró, a tervezési és beruházás értékelési projektekben hasznosultak. Ennek során a kapott eredményekre támaszkodva aktualizálni kellett a közlekedésfejlesztési feladatok alapadatát jelentő honnan-hová mátrixokat, valamint a forgalom előrebecslés és a költség-haszon elemzés útmutatóit is ki kellett egészíteni azokkal az új információkkal, amelyek ebben a projektben keletkeztek. A kidolgozott közúti célforgalmi mátrixok felhasználásával el kellett végezni a különböző időtávokra a hálózati ráterhelési modellek futtatását a magyarországi közúthálózaton, kiemelt figyelemmel a hazánkon áthaladó TEN-T törzshálózati elemekre. Ez utóbbiak forgalmi helyzetének elemzése is elkészült a munka során a két vizsgálati időtávra. Ezek az eredmények hatékonyan használhatók fel a folyosók különböző célú értékeléséhez és vizsgálataihoz.
Eredménytermékek
A munka során a következő fontosabb (rész-, illetve vég-) eredmények jöttek létre:
- célforgalmi mátrixok több közlekedési módra, az adott időtávokra,
- utazási, szállítási szokásjellemzők,
- forgalmi ráterhelések több közlekedési módra, az adott időtávokra,
- a TEN-T hálózat forgalmi elemzése, közútra és vasútra,
- forgalmi elemzés a vízi és a légi közlekedésre,
- a CBA és a forgalom előrebecslési útmutató érintett értékeinek aktualizálása,
- összefoglaló, értékelő tanulmány.
Az értékelő tanulmány legfontosabb megállapításai
A munka során elkészült célforgalmi mátrixok adataira támaszkodtak azok az elemzések, amelyek a hazai TEN-T hálózatra összpontosítva mutatják be a kialakult és a távlatban várható forgalmi helyzetet. A TEN-T hálózatok elemzése során vizsgáltuk, hogy a hálózat hazai elemei milyen szerepet töltenek be a nemzetközi és a magyarországi forgalomban, továbbá, hogy ez milyen forgalmi körülmények között bonyolódik le jelenleg, 2020-ban és 2030-ban. A legfontosabb, a TEN-T hálózatot érintő megállapítások a következők:
A hazai közúti forgalom – értelemszerűen – a TEN-T hálózaton összpontosul. Lebonyolódásának körülményeit a hazai és a nemzetközi, valamint a személy- és tehergépkocsi forgalom együttes nagysága határozza meg. Minthogy a hazánkat átszelő Keleti/Kelet-Mediterrán (Orient/East-Med) és Mediterrán (Mediterranean) törzshálózati folyosó Budapest térségében találkozik, itt, első sorban az M0 gyorsforgalmi gyűrűn bonyolódik le jelenleg és távlatban a legnagyobb forgalom. Figyelembe véve a várható infrastruktúra fejlesztéseket és a közlekedési igények növekedését egyaránt, a fokozott zavarérzékenységi határt, az eltűrhető forgalomnagyságot jelentősen meghaladó forgalomnagyság várható 2030-ra.
A folyosókon áramló forgalom jelentős részének Budapest és térsége a cél-, vagy kiinduló pontja, de megjelennek a vidéki nagyvárosok, első sorban Győr, Székesfehérvár, Debrecen, Miskolc és Szeged agglomerációjának közlekedési igényei is.
Ebből fakadóan a zavarérzékenység kockázatával járó forgalomnagyság várható 2030-ra a 8. sz. főúton Várpalota és Ajka térségében, a Székesfehérvárról kivezető utak egy részén, valamint az autópályák Fővárosból kivezető szakaszain. Látható ugyanakkor, hogy mind az M86-os, mind az M8 megépült szakaszai összességében kedvező hatást gyakorolnak a forgalom szétosztására a közúthálózaton.
A nemzetközi közúti forgalom nagysága igen változatos képet mutat. Személygépkocsik esetében egyértelműen hangsúlyos az Keleti/Kelet-Mediterrán folyosó, amely az M1-M0-M5-M43 gyorsforgalmi utakat takarja. Ezen belül az M1 autópálya forgalmában jelentős a nemzetközi relációban közlekedő személygépkocsik aránya, az M5 autópályán ez már a harmadára csökken, de még mindig érdeminek mondható. Ezzel ellentétben a Mediterrán folyosó (M7-M0-M3) forgalmában szinte alig mutatható ki nemzetközi személygépkocsi forgalom. A tehergépkocsik esetében szintén az M1 autópálya (Keleti/Kelet-Mediterrán (Orient/East-Med) folyosó része) a leghangsúlyosabb, és itt nem csökken érdemben a forgalom az M5 autópályán tovább haladva. Ugyanakkor ez a forgalom három hasonló nagyságrendű áramlatra osztódik szét: egy része tovább halad az M5-M43 útvonalon, továbbra is az Keleti/Kelet-Mediterrán (Orient/East-Med) törzshálózatot igénybe véve. Másik része a 4.-42.sz. főutakon át halad Románia felé, mely a TEN-T átfogó hálózatának része (bár nem teljes egészében). A harmadik áramlat a 44. sz. főúton halad tovább, ami pedig nem része egyáltalán a TEN-T hálózatnak, mégis említésre méltó nemzetközi tehergépkocsi forgalom zajlik rajta. Hozzávetőlegesen ekkora nemzetközi tehergépkocsi forgalom zajlik az M7 autópályán is, ami a Mediterrán folyosó része.
A helyközi személyszállítás TEN-T hálózatot érintő forgalma jelentősen eltér közúton és vasúton: míg az autóbusz-közlekedésben a járatok a TEN-T hálózatnak csak egyes rövid szakaszait érintik és elsősorban az úthálózatnak azokat az elemeit használják, amelyek a TEN-T folyosókkal ellentétben nem kerülik el a lakott területeket, addig a vasúti személyszállítás jelentős része éppen a TEN-T hálózaton realizálódik. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a kikérdezettek többsége (58%) rendszeres, jellemzően hivatásforgalmi célból és utazási célját közvetlenül elérve utazik a vasúton. Az átszállásos utazásokra jellemzőek a vasút-vasút kapcsolatok (ennek oka a közvetlen vasúti kapcsolatok hiánya), míg az átszállások 15,6%-ában módváltás történik, azaz az utas helyközi közforgalmú autóbuszt is igénybe vesz utazási céljának elérése érdekében. Ez utóbbi esetben az utazás végpontja már kívül esik a TEN-T hálózaton.
A külföldről érkező vagy oda tartó, nemzetközi közvetlen vasúti utazások céljai jellemzően a szomszédos országok városai: Bécs (A), Salzburg (A), Linz (A) és München (D). A vasúti személyszállítás tekintetében meghatározó fontosságú a nagyvárosi, ezen belül is a budapesti elővárosi forgalom, ahol az összes hazai utasforgalomnak mintegy fele bonyolódik le. Ez az arány a jövőben sem fog lényegesen megváltozni, sőt a tervezett infrastruktúrafejlesztések és járműbeszerzések (emeletes motorvonatok, újabb alacsonypadlós motorvonatok) valamint a multimodalitást is elősegítő közös jegyrendszer és a P+R parkolóhelyek további bővítése még további utasforgalom emelkedésével jár, részben az egyéni közlekedés rovására.
A vasúti áruforgalom elsősorban tranzit jellegű, északnyugat-délkelet irányú (Ausztria-Románia/Szerbia), amely az Orinet/East-Med törzshálózati folyosó nyomvonalát követi, illetve észak-délkelet irányú (Szlovákia-Románia/Szerbia), mely irányok hegemóniája a jövőben is megmarad. A délnyugat (horvát-szlovén) és az északkelet irányú (szlovák – ukrán) tranzit (amely a Mediterrán törzshálózati folyosó mentén halad) is növekvő tendenciájú a kevés számú nagy hazai ipari termelési központ és nyersanyaglelőhely szállítási igényeinek kiszolgálása mellett.
A vízi közlekedésben a dunai vízi út, mint a TEN-T hálózat hazai eleme, két gazdasági területen tölt be fontos szerepet. Az egyik a mezőgazdaság, ahol elsősorban a Magyarországon megtermelt gabona exportját segíti. A másik pedig a Dunaújvárosi vasmű nyersanyag és energiahordozó szükségleteinek kielégítése. A magyarországi kikötők forgalma gyakorlatilag e két piaci szereplő körül forog, így az elszállítható áruk mennyisége a gabonatermés mértékétől, azok világpiaci keresletétől és árától függ, valamint attól, hogy a ISD DUNAFERR vasmű milyen beszerzési forrásból elégíti ki szükségleteit. Tonnakilométerben számítva a magyarországi forgalom legjelentősebb része tranzit (51,6%). A magyarországi kezdő vagy végponttal rendelkező nemzetközi szállítások aránya 47,8%, míg a belföldi forgalom mindössze 0,6% volt 2015-ben.
A légi közlekedést tekintve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér rendkívül előnyös helyen, a TEN-T folyosók metszéspontjában helyezkedik el, és egy Budapest-térségi jelentős forrás-nyelő pontként csatlakozik a felszíni közlekedési hálózathoz. Jelentősége folyamatosan növekszik, s szállításai egyre növekvő mértékben terhelik a környező közlekedési, első sorban a közúti hálózatot. Ezért is jelentős fejlesztési lépés lesz a vasúti hálózathoz intenzívebb csatlakozás kiépítése, amely első sorban a személyközlekedést érinti, versenyt teremtve az egyéni személygépkocsi-közlekedésnek.
Média megjelenések
Albert Gábor: Országos Célforgalmi Felvételek és alkalmazásuk a közlekedés színvonalának javításában,
MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégium értekezlete, Győr, 2016, cikk és előadás
Albert Gábor: Módszertani változások és sajátosságok az országos célforgalmi mátrixok kidolgozásában,
Közlekedéstudományi Konferencia Győr 2017, cikk és előadás
Albert Gábor: Az országos célforgalmi mátrixok kidolgozása és első eredményei,
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Konferencia, Siófok, 2017, cikk és előadás
Albert Gábor: Új alapadatok a közlekedési tervezéshez: a célforgalmi mátrixok 7. generációja,
I. Magyar Közlekedési Konferencia (42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok) Eger, 2017, előadás
Bozó András: Az országos célforgalmi felmérés és ami mögötte van – 3.rész: Tehergépjárművek forgalmának felmérése és elemzése,
Camion Truck & Bus 2018/2: 42-43, cikk
Munkácsy András és Oszter Vilmos: Merre mennek, kik mennek? Az utazások jellemzői a helyközi vasúti és autóbusz-közlekedésben,
I. Magyar Közlekedési Konferencia (42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok) Eger, 2017, előadás
Munkácsy András: A közforgalmú közlekedés utasforgalma az országos adatfelvétel tükrében,
Volán Egyesülés forgalmi igazgatói értekezlete, Szeged, 2017, előadás
Munkácsy András: Országos célforgalmi felmérés 2016,
Volán Egyesülés Személyszállítási Tagozat értekezlete, Budapest, 2017, előadás
Oszter Vilmos: Hova megy a vonat – egy kísérlet a vasúti áruszállítás feltérképezésére,
I. Magyar Közlekedési Konferencia ( 42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok) Eger, 2017, előadás
Serbán Viktor: Az országos célforgalmi felmérés és ami mögötte van – 1. rész: Utasszámlálási és utaskikérdezési módszerek alkalmazása a gyakorlatban,
Camion Truck & Bus 2017/12: 60-61, cikk
Dr. Siska Miklós: A helyközi mobilitás megváltozott jellemzői,
I. Magyar Közlekedési Konferencia (42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok) Eger, 2017, előadás
Szele András: A kistehergépkocsi forgalom jellemzői az Országos Célforgalmi Felvétel eredményei alapján,
Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, 2017, poszter előadás
Szele András: Innovatív módszerek a tehergépjármű célforgalmi mátrix generálására,
I. Magyar Közlekedési Konferencia (42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok) Eger, 2017, előadás
Szele András: Az országos célforgalmi felmérés és ami mögötte van – 2. rész: Miért van egyre több kistehergépkocsi az utakon?
Camion Truck & Bus 2018/1: 44-45, cikk
Közlekedéstudományi Szemle 2017/04, különszám
Munkácsy András: Célforgalmi vizsgálatok a hazai közlekedési hálózaton – földön, vízen, levegőben,
MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégium értekezlete, Budapest, 2018, előadás
A projekt eredményét képező dokumentumok és mátrixok letöltéséhez kattintson IDE.
OCF Letöltési útmutató
OCF Letöltési útmutató
Az OCF-2016 projekt keretében létrejött és letölthető állományok az alábbiak:
- Országos célforgalmi felvétel és mátrixok kidolgozása (OCF-2016), TEN-T elemzések (Egyeztetett záró dokumentum)
- A közúti mátrixok forgalmi körzet beosztása
- Személygépkocsi célforgalmi mátrixok – jelen állapot, 2020, 2030
- Kistehergépkocsi célforgalmi mátrixok – jelen állapot, 2020, 2030
- A 3,5-7,5 t közötti tehergépkocsik célforgalmi mátrixai – jelen állapot, 2020, 2030
- A 7,5-12 t közötti tehergépkocsik célforgalmi mátrixai – jelen állapot, 2020, 2030
- A 12 t feletti tehergépkocsik célforgalmi mátrixai – jelen állapot, 2020, 2030
- A helyközi autóbuszos utasforgalom mátrixa jelen állapotra
- A vasúti utasforgalom mátrixai jelen állapotra
- A vasúti áruforgalom mátrixai (kocsi és árutonna) – jelen állapot, 2020, 2030
- Hajózási áruforgalmi mátrix (éves összesen, tonna) jelen állapot és 2030
- Liszt Ferenc repülőtér fontosabb utas- és áruforgalmi célpontjai és lebonyolított forgalmai
Az állományok térítésmentes letöltéséhez kérjük, adja meg a következő adatokat:
A letöltő személy neve:
telefonszáma:
e-mail címe:
cég neve:
címe:
A felhasználás célja:
Az adatok megadására azért van szükség, hogy egy esetleges változás esetén értesítést tudjunk küldeni a letöltő részére.
A fenti adatokat az ocf2016@kti.hu címre kérjük elküldeni, és a megadott e-mail címre küldjük vissza a belépéshez szükséges adatokat.
A kiválasztott állományok a KTI FTP szerveréről 10 napig letölthetőek.
Köszönjük érdeklődését. Az állományok használata közben felmerülő észrevételeit megoszthatja velünk a fenti e-mail címen.