TRENDLINE

Data collection and use of road safety performance indicators in Europe (MOVE/C2/2022-54)

A projekt célja a közlekedésbiztonsági teljesítménymutatók nemzeti szintű adatfelvételének, elemzésének megvalósítása, valamint új mutatók kidolgozásának technikai támogatása. A „Trendline” projekt koordinátor szervezete a SWOV Institute for Road Safety Resarch (Hollandia). Összesen 25 uniós tagállam vesz részt ebben az akcióban, a fennmaradó két tagállam (Málta és Észtország) pedig megfigyelőként csatlakozik. Svájc és Norvégia a projektben nem vesz részt, de adatokat kíván szolgáltatni a fő teljesítménymutatókhoz.

A 2021-2023-as munkaprogram elfogadásáról és az európai összekapcsolódási eszköz (CEF) végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozatról szóló, 2021. augusztus 5-i C(2021)5763 végleges bizottsági végrehajtási határozat technikai segítségnyújtási intézkedést irányzott elő az uniós tagállamokban a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összegyűjtésére. A közúti közlekedésbiztonsági KPI-k szerves részét képezik a „biztonságos rendszer” közúti közlekedésbiztonsági megközelítésének, amely az Európai Bizottság 2021-2030-as közúti közlekedésbiztonsági politikai keretét és a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó stratégiai cselekvési tervét támasztja alá.

A projekt egy korábbi, 2020-2022-es CEF-támogatásra épül, amely létrehozta a Baseline projektet, amelynek keretében 18 uniós tagállamban 8 fő teljesítménymutatót gyűjtöttek össze. A Trendline projekt 25 uniós tagállamban fogja támogatni a fő teljesítménymutatókra vonatkozó adatgyűjtés új fordulóját. A pályázás során a hazai szakminisztérium a KTI Nonprofit Kft.-t jelölte ki a Trendline projektben a magyarországi képviselet ellátására.

A Trendline célkitűzései a következők:

  • az EU-tagállamok hatóságainak támogatása a fő teljesítménymutatók gyűjtésében és harmonizált jelentésében, a Baseline projekt során végzett munkára építve
  • a közúti közlekedésbiztonsági politika kialakításában a KPI-ket alkalmazó uniós tagállamok számának növelése.
  • hozzájárulni a KPI-k gyűjtésében kevés vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkező országok kompetenciáinak fejlesztéséhez
  • lehetővé tenni az országok számára a KPI-k nemzeti szintű, szakpolitikai döntéshozatalban történő felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcserét
  • szilárd alapot biztosítani az EU, a tagállamok, a régiók és a helyi szintek közös közlekedésbiztonsági munkája során elért haladás nyomon követéséhez
  • a Bizottsággal együttműködésben a lehetséges célmeghatározás módszertanának kidolgozását támogatni
  • felülvizsgálni, finomítani és egyszerűsíteni az alapvető 8 KPI-re vonatkozóan kidolgozott módszertani útmutatót
  • a 8 KPI közül legalább 3 előállítása és használata mind a 25 részt vevő EU-tagállamban
  • legalább 6 új kísérleti mutató vagy kiegészítő módszertan kidolgozása, és ezek tesztelése legalább 4 tagállamban.

A résztvevő országok mindegyikében a következő tevékenységekre került sor:

  • A közös módszertanok hozzáigazítása a nemzeti helyzethez
  • KPI adatgyűjtés
  • Az összegyűjtött adatok elemzése és a KPI-k átadása
  • A KPI-k közzététele és használata a nemzeti közlekedéspolitikákban

A projekt keretében 5 munkacsomagot határoztak meg, melyek közül a részvevő országok a WP4 csomaghoz csatlakoznak. A további 4 munkacsomag a projekt koordinátorát érinti (SWOV- Hollandia). A meghatározott munkacsomagok az alábbiak:

  • WP.1 – Adminisztratív menedzsment
  • WP.2 – Tudományos koordináció és támogatás
  • WP.3 – Szakpolitikai integráció és tudásterjesztés (nemzetközi)
  • WP.4 – Nemzeti tevékenységek, beleértve a módszertanok testre szabását, adatgyűjtést, adatelemzést és KPI-k adatszolgáltatását (EU irányába), valamint a KPI-k népszerűsítését és használatát
    • Magyarország által vállalt mutatók:
      • Sebességjellemzők autópályákon
      • Sebességjellemzők külterületi utakon
      • Sebességjellemzők belterületi utakon
      • Biztonsági öv viselésének aránya
      • Gyermekbiztonsági rendszer használati aránya
      • Kerékpárosok sisakviselése
      • Kétkerekű motoros járművezetők sisakviselése
      • Vezetés közbeni mobiltelefon használat
  • WP.5 – Kísérleti mutatók

A nemzeti szintű tevékenységek – a kísérleti mutatókhoz kapcsolódó tevékenységek kivételével – egy munkacsomagba, a WP4-be vannak csoportosítva. A többi munkacsomagtól eltérően ezeket a tevékenységeket csak a költségek 50%-ával, országonként legfeljebb 350 000 euróval finanszírozzák. Minden tagállamban négyféle tevékenységre kerül sor:

  • A közös módszertanok testreszabása a nemzeti helyzethez. Ez magában foglalja az alkalmazandó módszertan típusának meghatározását (ha van választási lehetőség), a megfigyelések mintájának méretét, a megfigyelési helyszínek számát, a felhasználandó adatforrásokat, a mérések időtartamát, az alkalmazandó súlyozási tényezőket és az úttípusok kategorizálását. Ez magában foglalja a választható mérések (pl. más járműtípusok) és bontások (pl. időszakok) kiválasztását is, valamint a koordinátornak a közös módszertantól való eltérésekre vagy kivételekre vonatkozó igényeit (pl. autópályák hiánya vagy a kerékpárosok alacsony száma esetén).
  • Adatgyűjtés a fő teljesítménymutatókhoz. Ez magában foglalja a megfigyelések és nyilvántartások előkészítését, a megfigyelők vagy alvállalkozók számára készített specifikációk kidolgozását, a személyzet képzését a módszertan használatára, a választott módszertan alkalmazását és az adatgyűjtési folyamat felügyeletét.
  • Az összegyűjtött adatok elemzése és a fő teljesítménymutatók átadása. Ez magában foglalja az adatok ellenőrzését, az adatok tisztítását, a szükséges értékek kiszámítását és ezen értékek egyeztetett formátumban történő átadását a projektkoordinátornak.
  • A KPI-k terjesztése és felhasználása a nemzeti közlekedéspolitikában. Ez magában foglalja a KPI-adatok rendelkezésre bocsátását és közlését az érintett érdekeltekkel, a KPI-k közúti közlekedéspolitika nyomon követési rendszereibe való integrálásának támogatását, a KPI-kre vonatkozó célok meghatározását és a lehetséges ellenintézkedések meghatározását. További tudományos elemzésekre és publikációkra is sor kerülhet.

A tagállamok között jelentős különbségek vannak annak tekintetben, hogy mely teljesítménymutatókat kívánták felvenni, az adatgyűjtés és elemzés időzítését illetően.

trendline

A Trendline az Európai Unió által a MOVE/C2/SUB/2022-54/CEF/TA/SI2.892654 számú támogatási megállapodás keretében finanszírozott.

A TRENDLINE Projekt weboldala: https://trendlineproject.eu/

„Tisztelt Látogató! Ezúton tájékoztatjuk, hogy a 246/225. (VIII.5.) Kormányrendelet alapján 2026. január 1-jétől az intézet hivatalos elnevezése Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet.”