A KTI és az NSZFH által megvalósításra kerülő GINOP-6.1.9-18 „Közlekedési képzési és vizsgacentrum kialakítása” című kiemelt projekt egyik célja, hogy korszerű képzési eszközök és tartalmak segítségével nyújtson szolgáltatásokat.
A projekt keretében sor került a közlekedési ágazati validációs központ kialakítására.
A KTI az innovatív megoldások felé tartva a validációs központ jövőbeni hatékony működése érdekében új, korszerű, a célcsoportok sajátosságait figyelembe vevő értékelési formák kidolgozását végzi, mivel a hagyományos vizsgák nem minden esetben képesek a tényleges ismeretek, készségek felmérésére.
Az új értékelési módszereket és feladatokat helyzetelemzés előzte meg, melynek következtetéseiből jól látható, hogy az oktatásban a gamifikáció – azaz a játékszerű elemek nem játékkörnyezetben történő felhasználása – egyre inkább az értékelés innovatív megközelítésévé vált.
Szintén új megközelítést adhatnak a szimuláción alapuló értékelések, melyek olyan virtuális környezetet alkalmaznak, amelyek valós helyzeteket utánoznak, lehetővé téve a tanulók számára, hogy kockázatmentes környezetben bizonyítsák kompetenciájukat.
A KTI a közlekedési, szállítmányozási, logisztikai ágazatok szerteágazó területén végzi vizsgáztatási, ezen belül – egyelőre kísérleti jelleggel – validációs tevékenységét.
A KTI Vizsgaközpontban olyan egyedülálló, hibrid rendszerű fejlesztést teszteltünk le, melyben a vizsgázók a virtuális térben mozogva kaptak információt a kérdések, feladatok megoldásához.
Részletek a tesztfeladatból
1. feladat: A középső és a jobboldali vágányokon álló szerelvények fényjelzései alapján adjon tájékoztatást a szerelvényekről.
feladat: Az eredeti pozíciójához képest 180°-ban hátra fordulva láthatja a bal oldali vágány egyéni kijárati főjelzőjét. Mit jelez a főjelző árbócának színezése? Mit jelent a főjelző fényjelzése?
Az alternatív validációs feladat tesztelésére 14 fős csoportban került sor. A csoport a kifejlesztett feladat mellett a hagyományos – papír alapú – vizsgafeladatokat is elvégezte, a kérdőíves felmérés ennek megfelelően nem kizárólag az új feladat használhatóságáról, érthetőségéről és kezelhetőségéről, hanem a hagyományos módszer szerint készült feladatsorral történő összehasonlításról is szólt.
Kettő kérdés irányult a hagyományos és a digitális változat összevetésére, mindkettő esetében a digitális változat „nyert”, azaz a túlnyomó többség (85,71% mindkét esetben) a digitális változatot ítélte érthetőbbnek és inkább annak alkalmazásával vizsgázna.
