Tisztelt dróntulajdonos,
üzembentartó, távpilóta!

2021. január 1-jén fontos mérföldkőhöz érkezett a drónok fejlődését és tömeges elterjedését hasznosító drónos közösség, és az abból eredő előnyöket élvező, valamint hátrányokat elviselni is kénytelen társadalmi környezet.

Fenti dátummal életbe lépett a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete (2019. május 24.) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról, továbbá a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijárműrendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról, illetve az ezen jogszabályok mentén a tagállami kötelezettségek megvalósítása, és nemzeti jogszabályaink harmonizációja érdekében végrehajtott jogszabálymódosítások is.

Ezek a régen várt EU-s és hazai rendeletek egységes szabályokat teremtenek, részletes útmutatást nyújtanak, követelményeket határoznak meg a drónok professzionális és szabadidős használatára többek között:

  • a drónok üzemeltetésére az azokkal végzett kapcsolatos műveletekre,
  • a hatósági engedélyezési folyamataira;
  • a nyilvántartásra;
  • a képzésre, vizsgáztatásra, a távpilótákkal szemben támasztott kompetenciakövetelményekre;
  • a kötelező felelősségbiztosításra;
  • a légtérigénybevétel módozataira és eljárásaira;
  • a légiközlekedés biztonságának garantálására vonatkozóan.
kti-dron-tajekoztato-laptop

A magyar jogharmonizációt a műveletek kockázataival arányos, az üzemeltetésre, a kötelező képesítésekre, üzembentartói felelősségre, a nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó és az európai rendeletekkel szinkronban lévő, de szigorú és átlátható szabályozás igénye motiválta. A magyar szabályozók – összhangban az (EU) 2018/1139 rendelet 56. cikkének (8) bekezdésével, mely szerint lehetőséget nyújtanak a tagállamok részére, hogy olyan nemzeti szabályokat fogadjanak el, amelyek az fenti rendelet hatályán kívül eső okokból, például a közbiztonság, vagy a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme érdekében bizonyos feltételekhez kössék a pilóta nélküli légi járművek üzemben tartását – bizonyos mértékben egységesebb, és fenti szempontok erőteljesebb figyelembevételével készültek.

Európai jogszabályok
  • A Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete: elsősorban piacszabályozó, többnyire a gyártással, forgalmazással, az eszközök megfelelősségével, osztályozásával, jelölésével kapcsolatos szabályokat állapít meg.
  • a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet főként üzemben tartási, repülésvégrehajtási szabályokat fogalmaz meg. A rendeletek 2019. július 1-jétől hatályosak, azonban az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet.
Nemzeti jogszabályok
  • a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
  • a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
  • a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról szóló 6/2021. (II. 5.) ITM rendelet

Fenti jogszabályok céljainak nemzeti szinten történő megvalósítása/támogatása érdekében több magyar jogszabály módosításából /megalkotásából álló jogharmonizációs csomag készült, mely az alábbi főbb törekvéseket célozta meg:

  • a magyar légtér drónok általi igénybevételének egyszerűsítése, az eljáró hatóságok kapcsolódó munkaterhelésének csökkentése („nyílt műveletek”);
  • a légtér igénybevételének szükség szerinti koordinálása, korlátozása és tiltása;
  • korszerű technológiák alkalmazása (MyDrone Space telefonos alkalmazás);
  • az eszközök, az üzembentartók, drónpilóták nyilvántartásba vétele;
  • képzési és vizsgáztatás rendszerek fejlesztése, képzés és vizsgáztatás, szakmai kompetenciák követelményeinek meghatározása;
  • hatóságok feladatainak meghatározása;
  • jogkövető magatartás ösztönzése;
  • a légiközlekedés biztonságának, a köz-, és nemzetbiztonság szempontjainak erősítése.
Magánélet védelme

Mind az európai, mind a nemzeti jogszabályok komoly hangsúlyt fektetnek a magánélet védelme érdekében bevezetett szabályok betartatására, a földön lévő magánterületek objektumok és személyek vonatkozásában. A magánélet „közegének” fontos része az egyén otthona. Az otthon nyugalmát a törvény kiemelten védi, annak bárminemű megzavarása, zaklatása törvénybe ütköző cselekedet.

Másokról, azok tudta és beleegyezése nélkül történő kép – vagy hangfelvétel készítése, ezen adatok engedély nélküli felhasználása is jogszabályba ütköző cselekedet.

Minden olyan adatgyűjtés (felvételek készítése, továbbítása, és további felhasználása), amely az érintett magánszemély tudta és beleegyezése nélkül történik – jogszabályba ütközik, és büntethető.

További tudnivalók