Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/000327 | Felnőttképző engedélyszám: E/2020/000428
KTI
  • Magunkról
  • Hírek
  • Szolgáltatások
  • Kutatás
  • Projektek
  • Közlekedés és Mobilitás
  • Kapcsolat
  • HU | EN
  • Menu Menu
Ön itt áll: Kezdőlap1 / Egyéb2 / Miért fontos a BiReg?
Photo by Marcin Jozwiak on Unsplash

Miért fontos a BiReg?

2021-02-18/in Egyéb, Kiemelt hír, kutatás /by fokezelo

A logisztikai szektor szereplői körében kisebb pánikot okozott, vajon milyen „újabb” kötelezettségeket ró a logisztikai szolgáltatókra az előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer, a BiReg. Cikkünkben megvilágítjuk, hogy a BiReg magyarországi bevezetése egyáltalán nem érhette meglepetésként a logisztikai szektor – a szakmai híreket rendszeresen nyomon követő – szereplőit. Arra is megpróbálunk rávilágítani, hogy a rendszer egyáltalán nem jelent megoldhatatlan kihívást és feladatokat a fel- és lerakóhelyek számára. E mellett megpróbáljuk megindokolni, miért is fontos ez a rendszer, legelsősorban a nemzetközi fuvarozóink talpon maradása érdekében. Végül célunk az is, hogy egy-két hasznos információval segítsük azokat, akik mostanság ismerkednek a bilaterális engedélyek és a CEMT-engedélyek kezelésével kapcsolatos feladatokkal.

A logisztikai tevékenységet folytató magyarországi cégek a hazai GDP 6 százalékát állítják elő. Azt nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy ebből mekkora a klasszikus fuvarozás részaránya (gondoljunk egyrészt arra, hogy a vállalkozások tevékenységi köre rendkívül heterogén, másrészt például az e-kereskedelemben szintén nehéz behatárolni, hol kezdődik és hol végződik a fuvarozási tevékenység). Mindenesetre azt joggal feltételezhetjük, hogy a logisztikai GDP legalább felét a fuvarozás „termeli meg”, azaz egy legalább évi 1.500 milliárd forintos bruttó hazai szolgáltatási szektorról beszélünk, amely alsó hangon is legalább 100 ezer embernek ad munkát.

A magyarországi közúti fuvarozók az európai uniós csatlakozást követően, megszabadulva a korábbi osztrák és olasz engedélyhiány béklyójából, egy szabályozott, de liberalizált EU-s piacra jutottak. Sokan 2004-ben, vagy azt követően léptek piacra, a korábbi szereplők pedig jelentősen bővítették flottáikat. Fuvarozóink piaci teljesítménye (persze a velünk együtt csatlakozott országok fuvarozóival egyetemben) folyamatos növekedésnek indult, ez 2004-2015 között átkm-ben mérve háromszoros teljesítménynövelést jelentett. A közúti fuvarozás még a 2008-as krízist követően is válságálló ágazatnak bizonyult. A mieinknél a lengyelek és a litvánok, az elmúlt évtizedben pedig a románok mutattak még dinamikusabb növekedést. Persze a korábbi EU-tagoknak ez rendkívüli módon fájt, hiszen például a németek nemzetközi teljesítménye a felére, a franciáké és az osztrákoké a harmadára  csökkent. Keresniük kellett tehát olyan megoldásokat, amelyek a bilaterális és CEMT-engedély keretek alkalmazása helyett (ami az EU-ban a szolgáltatások szabad áramlásának elve miatt nem alkalmazható) jelent számukra piacvédelmet.

Ez a folyamat 2015-ben kezdődött meg, s legalábbis a mi fuvarozóink vonatkozásában (de ugyanígy például a szlovákok vonatkozásában is) eredményesnek bizonyult: 2015-2019 között a nemzetközi fuvarozóink teljesítménye már 20 százalékkal csökkent. (A lengyelek, litvánok és románok meg tudták őrizni, sőt növelni is tudták megszerzett piaci részesedésüket.) Ez a teljesítménycsökkenés annak ellenére következett be, hogy megszületett az 1560/2015. (VIII. 7.) kormányhatározat a logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelését szolgáló intézkedésekről. E határozat végrehajtása során számos kiemelkedően pozitív intézkedés született, ugyanakkor a végrehajtás során a jogalkotók kevésbé koncentráltak az EU-n kívüli versenytársakkal kapcsolatos elemekre.

Már ez a kormányhatározat is felhívta az illetékes miniszterek figyelmét arra, hogy fokozni kell a külföldi fuvarozók tevékenységi jogosultságának ellenőrzését, illetve meg kell teremteni a hatékonyabb ellenőrzés személyi szervezeti, technikai és pénzügyi feltételeit. (Lefordítva: a technikai feltétel az előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszert, a szervezeti feltétel pedig egy új ellenőri egység, a jelenlegi ITM Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály felállítását jelentette.)

Ezek megvalósítása azonban sokkal lassabban haladt, mint ahogy azt a közúti fuvarozói szakma szerette volna. Nem véletlen tehát, hogy az előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer bevezetésének igénye bekerült a Versenyképesség 2.0 anyagba, amelyet a fuvarozói érdekképviseletek 2018-ban adtak át a szaktárca miniszterének és államtitkárának. De ehhez az elváráshoz a logisztikai és szállítmányozási szektor szakmai szervezetei is csatlakoztak, hiszen mindez a 11 szervezet által jegyzett szintén 2018-as Nemzeti Logisztikai Összefogás versenyképességi anyagban is szerepelt. A Covid-19 előtti időszak szakmai konferenciái szinte mindegyikén elhangzottak ugyanezek az elvárások. Mindezek alapján a BiReg bevezetését meglepetésként megélni biztosan nem lehet.

Az Európai Unió 2020-ban elfogadta és kihirdette a Mobilitási csomagot. Ennek egyes elemeivel – más országokkal egyetemben – Magyarország kormánya (a szakmai szervezetekkel történő folyamatos egyeztetéseket is figyelembe véve) nem értett egyet, ezeket meg is támadta az EU Bíróságán.

Az mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy a Mobilitási csomag – a mellett, hogy egyes törekvései a piaci viszonyok tisztulását, a szociális szempontok még magasabb szintű érvényesítését, valamint a közlekedésbiztonság növelését célozzák meg – elemeiben is és összességében is drágítják az EU országai fuvarozóinak – köztük a magyarországi székhelyű fuvarozó vállalkozások – tevékenységét. Ugyanakkor ezek a kötelezettségekben megjelenő költségnövekedések többnyire nem vonatkoznak az Európai Unión kívüli országok fuvarozóira, ahogy számukra nem kötelező érvényűek azok az EU-s rendeletek és irányelvek sem, amelyeket az EU országai viszont betartanak.

Nem véletlen tehát, hogy az EU egyes, különösen érintett országai – amelyek közé hazánk is tartozik – a közúti árufuvarozásra meghatározott közlekedéspolitikai céljait más eszközökkel, elsősorban a multilaterális (CEMT) egyezménnyel és a bilaterális egyezményekkel, valamint az utóbbiak alapján az éves szinten vegyesbizottsági ülésen egyeztetett engedély-kontingensekkel is próbálja elérni. Értelemszerűen a bilaterális kapcsolatokban az együttműködő országok – jelen esetben egyik félként Magyarország – mérlegelni tudják, hogy milyen különbségeket tesznek a partnerországok vonatkozásában – kifejezetten az eltérő feltételrendszerek miatt, de mindig a közlekedéspolitikai elvek megvalósítása érdekében.

Ezért is van az, hogy a CEMT-engedélyek használata vonatkozásában Magyarország (négy további országhoz hasonlóan) alkalmaz bizonyos – egyébként az egyezmény által biztosított – korlátozásokat. A kétoldalú kapcsolatokban pedig egyes országok esetében minden fuvarozási forma bilaterális engedély köteles, másoknál csak bizonyos fuvarfeladatok azok, s akadnak olyan országok is, amelyek vonatkozásában – egyedi mérlegelés alapján – a felek a közúti fuvarozás liberalizálásáról döntöttek.

Az engedélykontingensekkel történő piaci szabályozási eszköz önmagában azonban csak egy jogi keretrendszer, a közlekedéspolitikai célok gyakorlati megvalósításához hatósági ellenőrzési eszközöket is alkalmazni kell. (Durvábban fogalmazva, csak hatósági eszközökkel lehet megakadályozni a fenti szabályozást be nem tartók működését és az esetleges visszaéléseket.)

Az elmúlt években – a szakmai érdekképviseletekkel is együttműködve – az Innovációs és Technológiai Minisztérium (illetve jogelődei) több intézkedést bevezettek a fuvarpiac kifehérítése és a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében. Az ITM-en belül megalakult a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály, melynek kiemelt feladata a közúti árufuvarozás szabályainak betartatása, ezen belül is a fentiekben hivatkozott engedélyek szabályos használatának ellenőrzése. A vegyesbizottsági értekezleteken és az ITF üléseken Magyarország következetesen törekszik elvei érvényesítésére. 2020-ban új típusú bilaterális engedélyek kerültek alkalmazásra. Érdekképviseleti közreműködéssel mindenki számára elérhető tájékoztató anyag készült a fel- és lerakóhelyek engedély-ellenőrzési kötelezettségeiről (lásd: www.mkfe.hu), s ezzel párhuzamosan egy egyszerűen kezelhető, de mégis komoly segítséget jelentő és szintén mindenki számára elérhető web-es alkalmazási lehetőség, az engedély-kötelezettség-kereső (lásd: www.mkfe.hu). Ez az online alkalmazás azonnali információt ad arról, hogy egy adott fuvarfeladathoz milyen engedély(ek) alkalmas(ak), s mindehhez mindössze három adatot kell rögzíteni: 1) honnan 2) hová történik a szállítás, s azt 3) milyen honosságú fuvarozó végzi.  Szintén érdekképviseleti kezdeményezésre és koordinálással rendszeresek a hatósági egyeztetések a piaci magatartások szabályszerűvé tétele érdekében (lásd: www.nit.hu).

E cikkben még egy komoly tévhitet szeretnénk eloszlatni. Többen megfogalmazták aggodalmukat, mely szerint a Covid-19 járvány kellős közepén a BiReg új feladatokat ró a logisztika szereplőire, különösen a fel- és lerakóhelyekre. Az ő figyelmüket kiemelten felhívjuk arra, hogy a 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet 2014 (!!!) óta (azaz hetedik éve) rögzíti, hogy

  • a magyarországi felrakás helyén a feladó, a magyarországi lerakás helyén a címzett is köteles vizsgálni a bilaterális vagy CEMT-engedély meglétét, időbeli hatályát és az adott árutovábbítási feladatnak való megfelelését;
  • a magyarországi felrakás helyén a feladónak, a magyarországi lerakás helyén a címzettnek a CEMT-engedély részét képező fuvarnaplóra vagy a bilaterális engedélyre rá kell vezetnie a felrakás és a lerakás helyét, idejét, valamint az árutovábbítási feladatot végző tehergépjármű kilométeróra-állását is;
  • a feladónak vagy a címzettnek a fuvarnaplóról vagy a bilaterális engedélyről fénymásolatot kell készítenie, és azt a magyarországi felrakás vagy lerakás helyén vagy a címzett telephelyén a fuvarlevélhez csatoltan egy évig meg kell őriznie, valamint a hatóság kérésére be kell mutatnia.

A hivatkozott jogszabály rögzíti a fel- és lerakóhelyek kötelezettségét és jogosultságát a felderített szabálytalanságok esetére, az ú.n. bírságrendelet (156/2009. (VII.29.) Korm. rend.) pedig a kötelezettségeiket elmulasztókkal szembeni lehetséges szankciókat (akár 300.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság) tartalmazza.

A 2021. január 1-jétől, de már végleges formájában 2021. február 4-étől működő BiReg rendszer a 2021. június 30-áig terjedő 1. fázisában a fel- és lerakóhelyek számára az eddigiekhez képest csak minimális többletfeladatot ad. Mind a cégregisztrációt, mind a járatregisztrációt, mind pedig az események rögzítését a fuvarozóknak kell elvégezni. A fel- és lerakóhelyek számára – de nagyon fontos hangsúlyozni, csak és kizárólag a Magyarországon bilaterális, vagy CEMT-engedéllyel végezhető fuvarfeladatok esetében – marad az engedély-ellenőrzés, a papír alapú engedély-kezelés, a fénymásolás és az egy évig tartó megőrzés kötelezettsége. (Az ilyen fuvarfeladatok a szerző becslése szerint a hazánkat érintő nemzetközi fuvarfeladatok 3-6 százaléka, azaz 20 nemzetközi fuvarfeladatból 19 esetében a fel- és lerakóhelyeknek a kormányrendeletből adódó feladatuk egyáltalán nincs!) A fentieken túli egyetlen többletfeladat az, hogy a fuvarregisztrációról (járatregisztrációról) szóló visszaigazolást a fuvarozónak a fel- és lerakóhelyen (valamilyen formában) be kell mutatnia, s ennek érvényességét a fel- és lerakóhelynek meg kell vizsgálnia.

A BiReg 2. fázisa 2021. július 1-jén indul. Akkor már a fel- és lerakóhelyek is beléphetnek a BiReg rendszerbe, s a rendszerben már nekik is rögzítési feladatuk lesz: a  magyarországi felrakás helyén a  feladónak, a  magyarországi lerakás helyén a  címzettnek a  CEMT engedéllyel vagy a bilaterális engedéllyel végzett fuvarozás esetén a BiReg rendszerben egyrészt ellenőriznie kell a szállító által előzetesen feltöltött CEMT vagy bilaterális engedély meglétét, továbbá, rögzítenie kell a felrakás és a lerakás helyét, idejét, az  árutovábbítási feladatot végző tehergépjármű kilométeróra állását, valamint fel kell töltenie a  regisztrált fuvarfeladathoz tartozó fuvarlevelet (engedélykezelés).

E feladatig azonban még négy hónap „tanulási és felkészülési” időszak rendelkezésre áll.

Karmos Gábor

(a szerző okl. közlekedésmérnök, 9 évig az MKFE főtitkár-helyettese, 5 évig a NiT Hungary szervezeti igazgatója, 7 évig az MKFE főtitkára volt)

 

 

Bejegyzés megosztása
  • Megosztás Facebook
  • Megosztás Twitter
  • Megosztás LinkedIn
  • Megosztás emailben
https://www.kti.hu/wp-content/uploads/2021/02/marcin-jozwiak-oh0DITWoHi4-unsplash-scaled.jpg 1705 2560 fokezelo https://www.kti.hu/wp-content/uploads/2022/11/kti-logo-1.png fokezelo2021-02-18 10:20:062021-02-18 10:20:53Miért fontos a BiReg?

Legfrissebb hírek

  • MAÚT Innovációs Fórum – Innováció és fenntarthatóság az aszfaltburkolatépítésben
  • A „Modellvállalat 2022/23.” verseny 2. fordulójának eredményhirdetése
  • A „Modellvállalat 2022/23.” verseny 1. fordulójának eredményhirdetése
  • 2022-es elismerések a KTI-ben
  • Vizsgálóállomások auditálása – határidő módosítás

INFORMÁCIÓK

  • Hírek
  • Kutatás
  • Örökös tagjaink
  • Kapcsolat
  • közadat.hu
  • Nemek Közötti Egyenlőségi Terv
  • Esélyegyenlőségi Terv
  • Könyvtár
  • Adatkezelés

Legfrissebb hírek

  • MAÚT Innovációs Fórum – Innováció és fenntarthatóság az aszfaltburkolatépítésben
  • A „Modellvállalat 2022/23.” verseny 2. fordulójának eredményhirdetése
  • A „Modellvállalat 2022/23.” verseny 1. fordulójának eredményhirdetése
  • 2022-es elismerések a KTI-ben

DIREKT LINKEK

  • Szolgáltatások
  • Közérdekű adatok
  • Álláshirdetés
  • Projektek
  • Közlöny
  • On-line könyvtár
  • Junior Gyakornoki Program
  • Vasúti Műszaki Bizottság

Kövessen minket

Scroll to top

Ez az oldal cookie-kat használ. Ha folytatja a böngészést a webhelyen, akkor elfogadja a cookie-k használatát

OKTovább

Cookie and Privacy Settings



How we use cookies

We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.

Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.

Essential Website Cookies

These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.

Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refuseing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.

We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.

We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.

Other external services

We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.

Google Webfont Settings:

Google Map Settings:

Google reCaptcha Settings:

Vimeo and Youtube video embeds:

Privacy Policy

You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.

Adatkezelési tájékoztatók
Accept settingsHide notification only