Radar – helyzetjelentés 10 Duna menti ország közúti közlekedésbiztonsági teljesítményének, elméleti és gyakorlati ismereteinek elemzéséről
2017-ben tíz Duna menti ország nagy árat fizetett mobilitásáért, a közúti balesetek 4077 emberéletet követeltek. Nem szükségszerű, hogy emberéletekkel és súlyos sérülésekkel fizessük meg a mobilitás árát. Miért van az, hogy továbbra is elfogadjuk, hogy az Európai Unióban minden évben 25 ezer halálos áldozatot és 135 ezer súlyos sérültet követelnek a közúti balesetek? Az Európai Bizottság legutóbbi tanulmánya szerint a közúti balesetekből származó veszteség évente 300 milliárd euro. John Dawson, az EIRA-EuroRAP igazgatója így beszélt erről: „A közúti balesetek kérdését kiemelt közegészségügyi problémának kell tekintenünk. Nem fogadhatjuk el többé, hogy bármilyen okból is több mint egymillió ember veszítse életét a világon.”
Világméretű jelenségről van szó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai szerint évente 1,35 millió ember veszíti életét a világon, ami átlagosan napi 3 ezer halálesetet jelent. A közúti baleset jelenleg a világ nyolcadik leggyakoribb halálozási oka, a fiatalok (5-24 évesek) körében pedig a leggyakoribb. A WHO előrejelzései szerint 2030-ig a közúti baleset az ötödik leggyakoribb halálozási okká válik világszerte. A motorizáció világméretű fejlődése a halálos áldozatok számának növekedéséhez vezetett, és a forgalom növekedésével további emelkedés várható.
Helyzetjelentés: A közúti biztonsági teljesítmény elemzése a Duna menti térség tíz országában
A RADAR projekt konzorcium (Risk Assessment on Danube Area Roads) a tíz projektpartner és a 12 társult stratégiai partner közreműködésével adatokat gyűjtött a régióból. A szükséges elemzések elvégzését követően a konzorcium helyzetjelentést adott ki, mely átfogó betekintést nyújt a Duna menti térség tíz országának közlekedésbiztonsági helyzetébe.
A kutatás során megvizsgált országok: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Moldova, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A jelentés bemutatja a felhasznált adatokat, tárgyalja a Duna menti térségben alkalmazott közlekedésbiztonsági gyakorlatokat, valamint felvázolja az ismereteket és a tevékenységeket.
Az EU infrastruktúrabiztonsági irányelv közúti biztonsági menedzsment témakörében gyűjtött adatok
A partnerektől gyűjtött adatok részletes információt tartalmaznak a közúti hálózat hosszáról, a hálózatsűrűségről, a baleseti adatokról, a sebességhatárokról, valamint a nemzeti közlekedésbiztonsági stratégiákról, beleértve a stratégiai és politikai közlekedésbiztonsági célkitűzéseket, a rendelkezésre álló forrásokat, valamint a célzott területeket.
Az infrastruktúrabiztonsági menedzsmenttel kapcsolatban gyűjtött adatok kitérnek a 2008/96/EC irányelv nemzeti megvalósításának helyzetére, az infrastruktúrára vonatkozó szabványokra. Vizsgálat alá került, hogyan kerülnek meghatározásra a magas baleseti kockázatú útszakaszok, milyen a közlekedésbiztonsági felülvizsgálat módszertana, illetve, hogy rendelkezésre állnak-e olyan egyszerű adatok, mint pl. az átlagos napi forgalom (ANF).
A partnerek által közölt adatok alapján kiderült, hogy minden ország sikeresen adaptálta saját jogkörnyezetébe a 2008/96/EC irányelvet.
A RADAR projekt helyzetjelentése a részletes adatok mellett természetesen általános adatokat is tartalmaz a nemzeti közlekedésbiztonsági stratégiákról, a közúti közlekedésbiztonsági menedzsmentről és többek között a védtelen közlekedőkre vonatkozó infrastrukturális rendelkezésekről. A baleseti adatok gyűjtése kiterjedt a baleseti veszélyeztetettség, többek között a mortalitás (meghaltak száma/egymillió lakos) értékelésére is.
Az adatok alapján a „legjobb” és a „legrosszabb” országok közötti különbség
A projektben résztvevő országok elérhető közúti közlekedésbiztonsági adatai alapján Bulgária teljesített a legrosszabbul, itt 97 közúti baleseti halott jutott egymillió lakosra. Őket Bosznia-Hercegovina (84.9), Szerbia (82.7) és Horvátország (80.6) követte. Az egymillió lakosra jutó közúti baleseti halottak száma Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában volt a legalacsonyabb, rendre 42.7, 46.7, illetve 45.9 értékkel.
A Duna menti térség országait Európához és a WHO régiókhoz (Amerika, Csendes-óceán nyugati része, a Földközi-tenger keleti része, Délkelet-Ázsia és Afrika) viszonyítva az egymillió lakosra vetített adatok alapján az európai utak a legbiztonságosabbak – a Duna menti országok adataihoz viszonyítva is. Ugyanakkor John Dawson, az EIRA-EuroRAP igazgatója szerint “…ez nem jelenti azt, hogy Európa nem néz szembe jelentős problémával, hisz a következő évtizedben várhatóan negyed millió ember hal meg majd közúti balesetben. És még a legbiztonságosabb országok esetében is bizonyosan könnyen csökkenthetnénk a közúti halálozások számát, ha a meglévő tudást szisztematikusan alkalmaznánk. Minden olyan tényezőt támadnunk kell, amelyről tudjuk, hogy kevésbé biztonságossá teszik a közúti közlekedési rendszert, és egységes, következetes módszert kell találnunk az infrastruktúra biztonság mérésére”.
RADAR projekt a magasabb szintű közúti közlekedésbiztonságért
A mobilitás felelősséggel jár. Csak úgy, mint a gépjárműben ülők, autósok, motorkerékpárosok, kerékpárosok és gyalogosok, mindannyian nap, mint nap részesei vagyunk a közlekedésnek, és így meghatározzuk, mennyire biztonságosak közútjaink. Így a közúti közlekedésbiztonság mindannyiunk felelőssége.
Helyzetjelentés a közutak kockázatainak feltárásáért és csökkentéséért
A helyzetjelentés hozzájárul a Duna menti térség közúthálózati kockázatainak feltárásához és csökkentéséhez, ezáltal javítva az érdekelt felek és a nemzeti közúthálózatokért felelős közúti hatóságok transznacionális együttműködését, valamint segítséget nyújt a projektpartnerek, társult stratégiai partnerek, közlekedésmérnökök és a területen tevékenykedő szakemberek ismereteinek bővítésében. Végezetül hozzájárul a Duna Infrastruktúra Közlekedésbiztonsági Fejlesztési Stratégia és Akcióterv kidolgozásához, melyet a Duna menti partnerországok felhasználnak közútjaik biztonságának javításához.
A Helyzetjelentésről itt olvashat bővebben.
