A Mobilitás Platform intelligens járműteszteket támogató infrastruktúra projektet mutatott be
A Közlekedéstudományi Intézet – Mobilitás Platform, a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont közös szervezésében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ismertették az intelligens járműteszteket támogató infrastruktúra projektet.
Az intelligens járműteszteket támogató infrastruktúra elnevezésű projekt célja a valós járműteszt adatok gyűjtésére és felhasználására szolgáló, skálázható kísérleti intelligens útinfrastruktúra megtervezése és C-ITS (kooperatív intelligens közlekedési rendszerek) szolgáltatások pilot környezetben történő megvalósíthatóságának vizsgálata volt. A vizsgálaton túl megkezdődött három kiválasztott használati eset vizsgálata is.
A projekt a Mobilitás Platform több munkacsoportjának közös munkájának eredményeként valósulhatott meg.
Magyarország gépjárműiparban betöltött szerepének erősítése a Kormány kiemelt gazdasági és közlekedéspolitikai céljai között szerepel.
A rendezvényt dr. Szalay Zsolt, a Mobilitás Platform elnöke nyitotta meg. Az intelligens közúti közlekedés kutatás-fejlesztéséhez kiépülő kísérleti útszakaszok kapcsán az elnök hangsúlyozta az épülő M76-os út fontosságát, ahol 12 kilométeres okos útszakaszt terveznek. A tervezésbe a Mobilitás Platform érintett munkacsoportjainak is bekapcsolódnak. Az útszakaszt nyomon tudja követni a rendszer, amelyben normál, illetve infrakamerák, radarok, lidarok (lézer alapú távérzékelők), időjárás érzékelő állomás, intelligens parkolórendszer, illetve 75 – egymással átfedésben lévő – kapuval ellátott szenzorrendszer kap helyet, amely az útfelületet mindkét irányban tudja ellenőrizni. A rendszer ezen felül képes arra, hogy valós időben és digitális másolatban leképezze azt, ami a fizikai tesztpályán zajlik.
A Mobilitás Platform több szempontból vizsgálta az intelligens közúti közlekedés kutatás-fejlesztéséhez kiépülő kísérleti útszakaszok (LivingLab szakaszok) építőelemeit, többek közt a járműipari igényeket, az adatmenedzsment, a jármű-kommunikáció, az útinfrastruktúra és a jármű-lokalizáció területeit. Mélységében foglalkoztak az adatgyűjtés, szenzorszigetek, két irányú adatkommunikáció, informatikai feldolgozóképesség, valós idejű kísérleti forgalomszabályozási szcenáriók, objektum-felismerés, állapotparaméterek meghatározása, jogosultságkezelés, R-ITS-S helyszínek meghatározása és rádiós tervezés kérdéseivel.
A Mobilitás Platform munkacsoportjai egy kiemelt és konkrét példán, az M1-M7 közös útszakaszának beruházáselőkészítő munkáján mutatták be a projekt vizsgálati szempontjait, az elért eredményeket, valamint az intelligens útinfrastruktúrák fejlesztésének lehetséges további irányait.
Az informatikai rendszer logikai rendszertervezéséről dr. Magyar Gábor, az Adatmenedzsment munkacsoport vezetője; a szenzorozottság rendszertervezéséről dr. Tihanyi Viktor, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének képviseletében; a kommunikációs hálózattal szemben támasztott igények feltárásáról és a kommunikációs hálózat logikai rendszertervezéséről dr. Bokor László, a Jármű-kommunikációs munkacsoport vezetője; a közúti rendszer kompatibilitás vizsgálatáról, az M1-M7 autópálya kijelölt szakaszának műszaki bemutatójáról Tomaschek Tamás, az Útinfrastruktúra munkacsoport vezetője; az C- ITS Szolgáltatások/használati esetek pilot megvalósítási lehetőségének vizsgálatáról pedig dr. Krausz Nikol, a Jármű-lokalizációs munkacsoport tagja tartott előadást.
Somogyi Gábor
