Gyakori kérdések

A vizsgálóállomás a vizsgálati díjat (hatósági díjat) következőképpen számlázhatja ki:

1. verzió

Vizsgálati díj

A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állít ki az ügyfél (költségviselő) nevére. A számviteli bizonylat tartalmazza “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést. Számviteli bizonylat kiállítója az ÉKM.

A vizsgálóállomást megillető, a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti hatósági díj díjrészről a saját számlázási rendszeréből számlát állít ki. Ezen szerepelni kell a díjrészletre vonatkozóan “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölésnek.

Fontos:

A számviteli bizonylaton és a vizsgálóállomást megillető díjrészletet tartalmazó számlán lévő díjak összegének meg kell egyeznie „a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet” 1. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal. pl. M1 kategóriájú jármű „személygépkocsi” esetében 16.290 Ft.

Egyéb, a vizsgálóállomás által elvégzett szolgáltatások

• külön számlát állítanak vagy
• a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti díjrészt tartalmazó számlára írják le a szolgáltatás díját

ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti ÁFA-t tüntetik fel.

2. verzió

Vizsgálati díj

A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állítanak ki a vizsgálóállomás nevére. A számviteli bizonylat tartalmazza “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést. Számviteli bizonylat kiállítója az ÉKM.

A vizsgálóállomás a saját számlázási rendszer kiállított egy számlában szerepelteti a teljes, a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti, hatósági díjat, úgy hogy a számlán ennél a tételnél “Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység” megjelölést alkalmazza.

Fontos:

A számlán lévő díjnak meg kell egyeznie „a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet” 1. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal.

Egyéb, a vizsgálóállomás által elvégzett szolgáltatások

• külön számlát állítanak vagy
• a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerinti teljes hatósági díjat tartalmazó számlára írják le a szolgáltatás díját

ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti ÁFA-t tüntetik fel.

A műszaki vizsga díja, mint szolgáltatási díj nem tartozik az az általános forgalmi adóról szóló

2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) hatálya alá (lásd (ÁFA tv. 7. §)

Így a vizsgálóállomás által kiadott számlán ennél a tételnél nem írható 0 %-os ÁFA!

A gyakorlatban számlán a műszaki vizsga díja „ÁKK” (áfa körön kívüli) szöveggel kerülhet számlázásra. Így helyes lehet: „ÁFA körön kívüli”, „ÁKK”, „ÁHK”, „ÁTK” megjelölés is.

A KTI auditáló szervezetként került kijelölésre. Így nem feladata a járműfenntartó létesítmények, vizsgáló állomások tervezésében, építésében, a vizsgasor kialakításában, a műszerek és berendezések elhelyezésében való előzetes szakértői közreműködés vagy véleményezés. Ezt a feladatot az építésügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. és jármű vizsgálatra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell, – a KTI-től és az engedélyező hatóságtól független – tervezővel, szakértővel elvégeztetni, természetesen figyelembe véve a megrendelő által a létesítményben elvégezni kívánt járműfenntartói feladatokat.

Ez létesítménytervezői feladat. Ezért a KTI a vizsgálócsarnok elvárt hosszát sem állapítja meg, kizárólag az auditot kért vizsgálóállomás feltételeit vizsgálja.

Az audit meghatározott járműkategóriára és eljárásra szól, azért az eljárás során a vizsgálócsarnok méreteinek ellenőrzésekor csak az kerül vizsgálatra, hogy a meghatározott járműkategória esetén van-e olyan járműegyed illetve olyan járműegyedet mutattak be, amelyre vonatkozóan teljesül a jogszabály zárt térben való vizsgálatra vonatkozó feltétele.

A napi üzemeltetés, a műszaki vizsgálat során a vizsgálóállomás olyan jármű vizsgálatát nem végezheti el, amelyre vonatkozóan a jogszabályban előírt feltételeket nem tudja teljesíteni. Ezt a közlekedési hatóság ellenőrzi.

A zárt térben való vizsgálat követelménye teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályi előírás az elmúlt évek alatt többször változott.

Az audit során mindig az eljárás időpontjában hatályos előírás szerinti feltételek teljesülése kerül ellenőrzésre.

Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.1.8. pontjában szereplő, 2024.01.03-tól hatályos, előírás szerint:

„A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő, valamint 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei nyitott ajtók mellett – a mérőműszerek megfelelő működéséhez szükséges hőmérséklet és csapadék elleni védelem biztosításával, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is – elvégezhetők.”

 Ebből következően a 3,5 tonnát meg nem haladó össztömegű járműveknek a vizsgálat során, azoknak teljes terjedelmükkel a vizsgaló csarnokba be kell férni, úgy hogy a csukott kapuk mellett a jármű vizsgálatához szükséges vizsgálati sáv (elöl és hátul szabad vizsgálati sáv) rendelkezésre álljon, azaz a jármű a vizsgálathoz szükséges mértékben körbejárható legyen.

A zárt térben való vizsgálat (nyitott vizsgálócsarnok ajtó mellett végzett vizsgálat) problémája jellemzően a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek vizsgálatánál merülhet fel.

Például az N2, N3 és pótkocsijai vizsgálata során, amennyiben a szerelvény mindkét tagja vizsgázik, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt jármű egyedenként kell teljesíteni. Azaz ha pl. a pótkocsit vizsgáljuk, erre kell teljesülnie a követelménynek. A pótkocsi egyes részeinek vizsgálata során a vonó jármű már kilóghat a vizsgáló csarnokból, de közterületre ekkor sem!

Az audit során a KTI vizsgálja a bemutatott/ bemutatni kért jármű, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” illetve a „vizsgálat egyes műveletei nyitott ajtók mellett – a mérőműszerek megfelelő működéséhez szükséges hőmérséklet és csapadék elleni védelem biztosításával” feltételek teljesülését.

Azoknál a vizsgálóállomásoknál, ahol 3,5t feletti járművet vizsgálnak minden esetben N3, O4, vagy M3 kategóriájú jármű bemutatását kérjük (több esetben szerelvényt is).

Az audit során a jegyzőkönyvben rögzíteni fogjuk, hogy a legutolsó (vagy legelső) telepített vizsgálóberendezés és a kijárati kapu (vagy bejárati kapu) közötti távolság miatt, milyen hosszúsági méretű járműnél „teljesíthető „zárt térben” való vizsgálat – jogszabályban foglalt feltételeket is magában foglaló – megfogalmazott követelménye.

A jogszabályi követelményeknek való megfelelést azonban az audittól függetlenül a vizsgálóállomásnak jármű egyedenként kell vizsgálnia! Ez az ő felelőssége!

1.) A vizsgálócsarnok megfelelő kialakításával a műszerek és berendezések jól megtervezett elhelyezésével.

Erre egy vizsgálóállomás hozzájárulásával az átépítés alatt lévő vizsgálócsarnok vázlatrajzát mutatjuk be:

Átalakítás előtti, nem megfelelő állapot:

2.) A vizsgálati technológia megfelelő kialakításával. Azonban ennek technikai korlátai vannak.

Ezt egy megvalósult példán keresztül mutatjuk be.

Példa: A vizsgasor utolsó telepített vizsgáló berendezése a futómű mozgató pad (most a fényszóró ellenőrző berendezéstől eltekintünk). Ez 4,7 m-re van a kijárati kaputól. Egy vizsgált autóbusznál (hossz: 11,98 m, tengelytáv: 5,875 m) nem teljesíthető az a feltétel, hogy a teljes vizsgálat zárt térben történjen, úgy, hogy a vizsgálócsarnok ajtajai csukott állapotban vannak. A vizsgálócsarnok kijárata és a közterület határa között jelentős távolság van, amely alkalmas a járművek megfordulására is.

A vizsgálóállomás az ügyviteli és technológiai eljárásrendjében rögzítette, hogy amennyiben a jármű hosszmérete miatt a teljes jármű vizsgálata csukott ajtók mellett zárt térben követelmény nem teljesíthető, a jármű a hátsó tengely futómű mozgató padi vizsgálatára a vizsgasori haladási iránnyal szemben áll be.

Jogszabályi előírás nem zárja ki, hogy a vizsgasoron a vizsgálati pozíció elfoglalására előre-hátra menetet lehet alkalmazni vagy egyes vizsgálati pozíciókra való ráállás az általános haladási iránnyal szemben történik. Természetesen ez a megoldás a technológiai időt növeli. Ezért a vizsgálati technológiai idő meghatározásánál ezt korrekciós tényezőként alkalmazni kell.

Mérőeszköz (műszer) minősítése

A kalibráló szervezetek által kiadott kalibrálási bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat. Minősíteni csak a megrendelő kérésére lehet.

Mit tehet a vizsgálóállomás?

1.) A kalibrálási bizonyítványon minősítést is kér a kalibráló szervezettől.

2.) Kalibráláskor a vizsgálóállomás a kalibráló szervezettől minősítést nem kér.

Ebben az esetben a minősítésről a vizsgálóállomásnak kell gondoskodnia a mért adatok és a referencia (gyári adat, jogszabály, szabvány) figyelembevétele alapján. A kalibrálási jegyzőkönyvben szereplő adatok alapján történő minősítés mérésügyi kompetenciát, ismereteket és a referencia adatok ismeretét igényli.

Vizsgálóállomás által elvégzett minősítés lehetséges módjai:

1. A vizsgálóállomás ügyviteli és technológiai eljárásrendjében szabályozza a kalibrálási jegyzőkönyv kiadását követő minősítési folyamatot,
2. gyári adat, referencia, jogszabály, szabvány előírásai, amelyhez képest a megfelelés megállapítható,
3. a minősítést végző szakember megnevezése,
4. a minősítés dokumentálásának módja.
5. A vizsgálóállomás külső szakértőt (mérnök szakértőt) kér fel a kalibrálási jegyzőkönyv alapján a minősítés elvégzésére. A szakértő a kalibrálási jegyzőkönyvet záradékolja.

Ebben az esetben a vizsgálóállomás ügyviteli és technológiai eljárásrendjében szabályoznia kell, hogy a nem minősített kalibrálást követő minősítést külső szakértő végzi.

Tájékoztatásul:

A Nemzeti Akkreditálási Testület NAR-18-VIII (2. kiadás, 2002. január) útmutatója szerint a „megrendelő írásos igénye esetén a laboratórium a kalibrációs bizonyítvány „Megjegyzés” rovatában minősítheti a mérőeszközt…”.

Ebben az esetben azonban egyértelműen és pontosan meg kell adni azt a referenciát (pl. gyári, vagy akár az ügyfél által előírt specifikációt, ill. annak megfelelő pontját vagy pontjait) is, amelyhez képest a megfelelés (vagy meg nem felelés) megállapítható. További előírás, hogy a kalibráló szervezet, laboratórium által kiadott bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat, a megfelelőség csak akkor tanúsítható, ha a mérési bizonytalanság elég kicsi a specifikációban megadott tűréshez képest. Ha pedig a mért érték és a mérési bizonytalanság összege a tűrésen kívülre, a mért érték és a bizonytalanság különbsége pedig a tűrésen belülre esik, akkor a laboratóriumnak nem szabad minősítenie, pusztán az adatokat (mért érték, mérési bizonytalanság) közölheti.

Kalibrálási időintervallum

Az auditálás országosan egységes eljárás, egységes követelmények alapján történik. A műszaki vizsgálathoz használt műszerek döntő többségénél a jogszabályok pontosan meghatározzák a két kalibrálás között eltelt időszakot.

Ugyanakkor vannak olyan mérőeszközök, műszerek, amelyeknél, ha a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet, a mérésügyről szóló törvény, vagy annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet másképpen nem rendelkezik, a kalibrálási időintervallum a mérőeszköz gyártója által meghatározott időszak, annak hiányában 60 hónap.

Azoknál a mérőeszközöknél és műszereknél, ahol a jogszabályokban nem szabályozott a kalibrálási időintervallum, az egységes eljárás érdekében a kitöltési útmutatóban adtunk meg értékeket. Ezek a gyakorlathoz igazított, korábban már alkalmazott, 60 hónapos időintervallumok. Az egységes kalibrálási időintervallum biztosítja egyrészt az országos egységességet, másrészt a használat gyakoriságából adódóan elvárható kalibrálást, harmadrészt a vizsgálóállomások egyenlő „versenyhelyzetét”

Azon mérőeszközök és műszerek esetén, ahol a gyártó által meghatározott kalibrálási időszak a 60 hónapot meghaladja, és a vizsgálóállomás ezt kívánja alkalmazni, akkor eredeti gyártói (nem forgalmazói) kalibrálási gyakoriságra vonatkozó igazolás bemutatása szükséges.

*Hitelesítés (H), Kalibrálás (K),

** A táblázatban olvasható kalibrálási időintervallumok, a hatályos mérésügyi előírások figyelembevételével alkalmazhatók! Amennyiben a mérésügyi törvény vagy az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet másképp nem rendelkezik, az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet, 5. sz. melléklet 1.19. pontja alapján az ott megjelölt mérőeszközök esetében az ellenőrzési periódus a mérőeszköz gyártója által meghatározott, annak hiányában 60 hónap.

*** A vonatkozó jogszabály szerinti kötelező hitelesítésű berendezések hitelesítésénél, ha a hitelesítési és a karbantartási időpont egybeesik vagy közel esik egymáshoz, akkor a hitelesítés elvégzése mellett a kalibrálási műveletet elhagyható.

Kalibráló szervezetek

1/1990. (IX.29) KHVM rendelet 10. § (4) bekezdése „ A kalibrálást a feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiája szerint kell elvégezni, figyelembe véve a berendezés (műszer) gyártójának előírásait is.”

Ha a kalibrálást végző vállalkozás által elvégzett kalibrálás visszavezethető a feljogosított (akkreditált) laboratórium által elfogadott vagy a gyártó által előírt technológiára és ehhez a kalibráló szervezet dokumentáltan jogszerűen jutott hozzá, akkor a kalibrálási bizonyítvány elfogadható.

A kalibrálási jegyzőkönyv elfogadható, amennyiben:

1. A kalibrálást akkreditált laboratórium végzi.
2. A kalibrálást más metrológiai kompetenciával rendelkező kalibráló szervezet végzi és a kalibrálás visszavezethető

a) a feljogosított (akkreditált) laboratórium által elfogadott vagy a gyártó által előírt technológiára, és

b) a kalibráló szervezet az akkreditált laboratóriummal vagy a gyártóval a tevékenységre vonatkozó szerződéses kapcsolatban áll, és

c) a kalibrálási technológiához dokumentáltan jogszerűen jutott hozzá.

A feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiájára való visszavezethetőségnek a kalibrálási jegyzőkönyvből egyértelműen ki kell derülnie. Ez az audit értékelési szakaszaiban ellenőrzésre kerül.

Az akkreditált kalibráló laboratóriumok a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján megtalálhatók https://www.nah.gov.hu/hu/kategoriak/

A mérőeszköz vagy a mérőeszközhöz rendelt használati etalon és a kalibrálási bizonyítvány összerendelését minden esetben biztosítani kell. Ez úgy valósítható meg, ha a mérőeszközökön vagy az etalonon egyedi mérőeszköz azonosító van és ugyanez az azonosító megtalálható a kalibrálási bizonyítványon.

Abban az esetben, ha a mérőeszköz vagy a több egységből álló berendezés kijelzője nem tartalmaz gyári számot, egyedi mérőeszköz azonosítót, vagy az olyan helyen van, hogy az csak a mérőeszköz/műszer szétszerelésével tárható fel, a mérőeszközt a vizsgálóállomásnak vagy a kalibráló szervezetnek mérőeszköz azonosítóval el kell látni. A mérőeszköz azonosító készülhet beütéssel, gravírozással, vagy roncsolás nélkül el nem távolítható címkén lévő feliratozással.

Az érintett, nem beépített mérőeszközök, amelyeknél ez az eljárás alkalmazható: etalon gömbfej, tolómérő, mélységmérő, stopper óra, fénymérő, fékfolyadék-forráspont ellenőrző, zajmérő, gumiabroncs bordázat mélységmérő, szögsablon vagy szögmérő, gázszivárgás vizsgáló, hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatára alkalmas készülék.

Az O1 és O2 pótkocsi vizsgálatánál is alapkövetelmény a jogszabályban meghatározott vizsgálati szempontok, valamint közlekedésbiztonsági és a munkavédelmi előírások maximális figyelembe vétele.

Ennek tükrében az O1 járműkategória esetében, amennyiben az adott vizsgálóállomáson biztosítottak az alsó vizsgálathoz szükséges technológiai és munkabiztonsági feltételek – az alsó vizsgálat biztonságos – akkor elvégezhető az O1 kategória vizsgálata emelőpadon is.

Az O1 pótkocsi vonójárművel összekapcsolva biztonságosan vizsgálható aknából.

Azonban azoknál a vizsgálóállomásoknál, ahol csak emelőpad áll rendelkezésre, meg kell oldani a vizsgálat során az emelőpadon a jármű biztonságos rögzítését.

Emellett az emelőpadon biztosítani kell a jármű tengelyének szükség szerinti emelését és a kerekek forgatását, futómű mozgatópaddal történő vizsgálatát.

Tekintettel a járműkategóriára jellemző vizsgálati tömegre, – az ebből adódó csekély tengelyterhelésre – a mozgató pad az O1 kategóriájú járműnél felfüggesztés és tengely vizsgálatára csak korlátozottan alkalmas. A felfüggesztés és tengely vizsgálatát javasolt kézi erővel és kézi működtetésű mechanikus eszközökkel is elvégezni.

Az O2, O3, O4 pótkocsi vizsgálatához, figyelembe véve a 45/2014 EU irányelvet és az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. táblázatát, vizsgálóakna szükséges.

Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. táblázata 2024. január 2-tól hatályos előírása szerint az O1 és O2 kategóriájú pótkocsik vizsgálatához futómű mozgató pad is szükséges

Nem.

A jótállás szabályozása az ügyviteli és technológiai eljárásrend kötelező tartalmi eleme.

Mivel a jótállás nem újkeletű dolog a javítóiparban, ezért a minta ügyviteli és technológiai eljárásrend VI. 1. pontjában csak a legfontosabb, a jótállási feltételekről szóló szabályozás minimális tartalmát foglaltuk össze, azzal a megjegyzéssel, hogy a jótállás szabályozása több forrásból beszerezhető.

A jótállás szabályozását az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján kell elkészíteni.

Jogszabály elérhető  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400249.kor

A jelenlegi szabályozás 2004-ben született, de ezt megelőzően a jótállást az 1976.évi tvr. felhatalmazása alapján a 16/1976 (IVI.4.) MT rendelet szabályozta. A 7001/1988. KM irányelv pedig már konkrétan a gépjárműjavító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozóan foglalta össze a vállalási szabályzatban szabályozandó kérdésköröket.

Ezért elképzelhető, hogy egyes javítók, vizsgálóállomások “vállalási szabályzat”-ban szabályozták a jótállást. Ha ez igy van, és ez tartalmazza a hatályos jogszabály kötelező tartalmi elemeit, akkor az elfogadható az audit során.

A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet szerint vizsgálóállomás csak járműfenntartó szervezetnél működhet. A vizsgálóállomásnak a jármű műszaki vizsgáztatást megelőzően már bejelentett járműjavítónak kell lennie, járműfenntartó tevékenységet kell folytatnia.

A járműfenntartó tevékenység az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szolgáltatási tevékenység.

A közlekedési hatóság vállalkozás számára a vizsgálóállomás engedélyt akkor adja ki, ha a telephely megfelel a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről (1/1990. (IX.29.) KHVM), továbbá a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló (5/1990. (IV.12.) KöHÉM) rendeletekben foglalt – feladat elvégzéséhez szükséges – személyi és tárgyi feltételeknek, amelyet az auditált státusz vagy az akkreditált státusz tanúsít.

A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. 16.) ÉKM rendelet szerint az auditálás tárgya gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti követelmények meglétének és megfelelőségének bizonyítása is.

A jogszabály szerint a vizsgálóállomásnak az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt gépjárműfenntartói tevékenységek közül legalább az alábbi járműszerelői tevékenységet végezni kell:

• a járművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,
• a járművek, járműfődarabok és részegységek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása.

Ha a vállalkozás alkalmazásában még részmunkaidőben sem áll a vizsgabiztoson kívül más, legalább autószerelő szakképesítéssel rendelkező munkatárs, akkor a járműfenntartói tevékenység és a jármű vizsgáztatás ugyanazon jármű tekintetében nem végezhető el, a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenség miatt.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 12/A. § (1/a) szerint:

„ A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:

a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,

Ebben az esetben az összeférhetetlenség-mentesség biztosítására az alábbi megoldások lehetségesek:

1. eset: A jármű tulajdonosa csak műszaki vizsgát kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
2. eset: A jármű tulajdonosa műszaki vizsgát megelőzően előzetes átvizsgálást kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
3. eset: Az előzetes átvizsgálás hibát állapít meg és a vállalkozás a járművön beszabályozást és/vagy javítást végez. Ebben az esetben a vállalkozás a vizsgáztatást köteles megtagadni.
4. eset: A vállalkozás javítást és/vagy beszabályozást végez egy járművön, ezt követően az üzemeltető műszaki vizsgát kér. A vállalkozás a járművet nem fogadhatja műszaki vizsgára.

A vizsgálóállomást jól látható módon a tevékenységre utaló felirattal (táblával) meg kell jelölni. A vizsgálóállomások megjelölése a fővárosi/megyei kormányhivatal által az engedélyben megadott módos és formában történik. Abban az esetben, ha az engedély nem tartalmazza a megjelölés módját és szövegét javasolt a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben szereplő tábla méret és szöveg használata.

Ennek megfelelően elfogadott:

“Közlekedési hatóság által engedélyezett műszaki vizsgáló állomás”

“Közúti jármű vizsgálóállomás

Közlekedési hatóság engedély száma:..”

illetve más a közlekedési hatósági engedélyben lévő szöveg, felírat is.

A táblát a telephely bejáratánál a cégnevet tartalmazó tábla közelében jól látható módon javasolt elhelyezni.

A jelölő táblán a címer elhelyezésével kapcsolatban vegyék figyelembe Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről 2011. évi CCII. törvény előírását.  (címer használathoz engedély kell)

A régi Nemzeti Közlekedési Hatóság által kijelölt vizsgálóállomás táblát le kell szerelni!

Sehová nem kell írnia! Az audit kérelem 3.1. pontjában „vizsgabiztosi engedély/határozat száma” helyett az úgynevezett „hivatali azonosító” megadása megfelelő. A vizsgabiztos a saját „hivatali azonosító”-ját a KÖKIR-ben megtalálja a saját profilja alatt – Portál » Felhasználói adatlap – itt meg tudja nézni a „képzési adatok” rovatban, ahol szerepel a képzés fajta, azaz „vizsgabiztos” és az „érvényessége:”

Azokban az esetekben, ahol az audit kérelem kitöltésekor érvényességi időnél 2031 volt beállítva a KÖKIR-ben (a COVID miatt), és időközben a vizsgabiztos részt vett a tanfolyamon, levizsgázott és ezt követően a “valós érvényesség” került a KÖKIR-be, ott sem kifogásoljuk, hogy a kérelemben megadott dátum és a helyszíni értékeléskor látott dátum eltér egymástól.

A „hivatali azonosító egy négyjegyű számból és a képzés szintjét jelző „A” vagy „S” betűből áll (pld: 1234A)

Vizsgabiztosi nyilvántartásban való szereplésének igazolására más okmányt benyújtani nem kell.

Az időszükségletek a vizsgálóállomás adottságainak megfelelően kerülnek megállapításra. Az auditálás helyszíni értékelési fázisában bemutatott eljárás a kérelmező által közölt eljárásrend végrehajthatóságának elemzését hivatott szolgálni. Ennek során nincs jelentősége a vizsgabiztos személyes kompetenciáinak. Tekintettel a vizsgázó járművek technikai és adminisztratív jellemzőinek sokféleségére, a tanúsítványon közölt intervallumok ennek megfelelően esetenként széles idősávot jelentenek. A vizsgáló csarnok kialakítása és benne a mérőberendezések elhelyezése is befolyásolja a vizsgálat időszükségletét, pl. ha a vizsgálóállomás nem átmenő jellegű, akkor a vizsgálat közben megfordulás és tolatás is szükséges lehet.

A KTI által megállapított technológiai időszükséglet a következő elemekből áll:

– vizsgasoron kívüli adminisztráció;

– vizsgasori adminisztráció;

– vizsgálatok, működési próbák;

– mérések

időszükségletei.

A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. 16.) ITM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint:

„Az auditálás tárgya a vizsgálóállomás engedélyezéséhez szükséges feltételek meglétének megállapítása, vizsgálata és minősítése, mely az alábbiakra terjed ki:

1. e) az auditáló szerv által a kérelmező részére előzetesen előírt kategóriájú és tulajdonságú jármű műszaki vizsgálatra meghatározott ügyviteli és vizsgálati technológiai időszükséglet vizsgálata.”

Ennek megfelelően az auditáló szerv tevékenysége nem csak abból áll, hogy automatikusan elfogadja az Önök által megadott időket, hanem vizsgálja is azt. A tanúsítvány hátoldalán részletesen fel is tüntetjük a vizsgálati idő megállapítására vonatkozó tájékoztatót az alábbiak szerint:

„Az auditálás nem terjed ki a vizsgálóállomás járművizsgálati kapacitásának megállapítására. A vizsgálati és adminisztrációs időszükségleti adatok önmagukban, közvetlenül nem használhatók fel a vizsgálóállomás napi vizsgáztatási teljesítményének meghatározásához.

A megállapított idő adatokat az alábbiak szerint kell értelmezni.

A tanúsítványon feltüntetett időszükségletek az auditálás időpontjában a vizsgálóállomáson rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek, az ügyviteli és technológiai eljárásrend szerinti műveleti sorrend és eljárásrend alapján, a vizsgálóállomás által megadott adatok figyelembevételével, egy darab járműre megállapított átlagos értékek.

A járművizsgálat időszükséglete a vizsgasorra feladástól az érvényesítés befejezéséig terjedő folyamat időigényét jelenti, egy vizsgabiztos és egy szakmai segítő közreműködésével.

A rendelkezésre álló közreműködők száma a megállapított időigényt nem befolyásolja.

Az adminisztratív tevékenység két feladatrészre osztott a következők szerint.

1. A járművizsgálatot megelőző és követő adminisztráció (amely magába foglalhatja pl. a vizsgáztatás megrendelését, számlázást, ügyféltájékoztatást, járműmozgatást telephelyen belül, stb.) az ügyviteli és technológiai eljárásrendben részletezettek szerint.

A feladatvégzőt a helyszíni értékelés jegyzőkönyve „A vizsgálóállomás egyéb adatai az auditálási jegyzőkönyv felvételének időpontjában”, valamint „A vizsgálati technológia végrehajtásának bemutatásához kapcsolódó információk” rovatnál tartalmazza.

1. A járművizsgálathoz kapcsolódó adminisztráció a HKR szakrendszerben, amely csak KÖKIR jogosultsággal végezhető tevékenység, a kérelmezési adatok rögzítésétől az érvényesítésig tartó folyamat részeként pl. vizsgasori adminisztráció, adatrögzítés, fotózás, szkennelés, stb.

A feladatvégzőt a helyszíni értékelés jegyzőkönyve „A vizsgálóállomás egyéb adatai az auditálási jegyzőkönyv felvételének időpontjában”, valamint „A vizsgálati technológia végrehajtásának bemutatásához kapcsolódó információk” rovatnál tartalmazza.

Az adminisztratív idők rovatai egy-egy értéket – az adott telephelyen érvényes minimális időigényt – tartalmaznak.

Amennyiben a vizsgabiztos a járművizsgálaton kívül adminisztratív feladatokat is ellát, az ügyviteli és technológiai eljárásrendben megjelölt vizsgáztatási időszakon belül a járművizsgálatra fordítható idejét csökkenti. Ebben az esetben a vizsgabiztos teljes járművizsgáztatási időszükséglete = járműkategória és kiegészítő eljárás időszükséglete + adminisztratív (ügyviteli) időszükséglete. A tanúsítványon a járművizsgálati időszükségleteknél megadott értékek a vizsgabiztos adminisztratív feladatellátásának hatását nem veszik figyelembe.

Az időigényeket befolyásoló (növelő) tényezők lehetnek: „nem átmenő vizsgasor”, „alsó vizsgálat emelőn”, „alsó vizsgálat megközelítése több, mint a jármű hosszának kétszerese”, „tolatás szükséges”, „megfordulás szükséges”, „a feladatvégző által bejárandó távolság több, mint 100 lépés (75 m)”.

A tanúsítvány „EGYÉB MEGÁLLAPÍTÁS(OK)” rovatában azok az információk kerülnek feltüntetésre, amelyek a tanúsított vizsgálóállomás egyedi tulajdonságait mutatják és hatással vannak a vizsgáztatási tevékenységre. Ilyen információk lehetnek a vizsgasor kialakítására, a személyi és tárgyi feltételek sajátosságaira vonatkozó megállapítások.

A KTI Nonprofit Kft., mint auditáló szerv a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján végzi ezt a tevékenységét. Az auditálás eredményéről szakvéleményt ad ki, amelyet annak birtokosa a jármű műszaki vizsgálóállomási tevékenységét engedélyező hatóságnál használhat fel.

Tekintettel a KTI auditálással összefüggő jogállására, az általa kiadott szakvélemény közvetlen jogorvoslati igénnyel nem észrevételezhető.

A tanúsítvány tartalma alapján a vizsgálóállomás tevékenységét engedélyező közlekedési hatóság, az általa kiadott engedélyben határozhat meg a hatáskörébe utalt feltételeket.

Ennek megfelelően a tanúsítvány tartalmával kapcsolatos észrevételeket – különös tekintettel bármilyen jogérvényesítésre – az engedélyező hatóság által kiadott dokumentumban közölt jogorvoslati tájékoztatás alapján van lehetősége a kérelmezőnek kezdeményeznie.

Az előzőek alapján a KTI felé nincs teendője a tanúsítvány birtokosának.

A válasz lényegében az előző kérdésnél leírtakkal megválaszolható.

A tanúsítványon a vizsgálati időszükségletek tekintetében a dokumentum hátoldalán szereplő tájékoztatás tekintendő érvényesnek, azzal a kiegészítéssel, hogy a vizsgálóállomás személyi és tárgyi adottságai mellett a hatályos jogszabályi előírások is meghatározzák a vizsgáztatás technológiai lépéseit. Ezek változása – bővülése – is növelheti a folyamat időigényét.

Az előző auditálás során megállapított technológiai időigény nem befolyásolhatja az auditáló szervet, mindig az audit helyszíni értékelése során fennálló körülmények alapján kell összeállítania a tanúsítványban megjelenő szakvéleményét.

Jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás az előző kérdésre adott válaszban olvasható.

Első lépésként a kérelemben a valós helyzetnek megfelelően kell nyilatkoznia a kérelmezőnek, a megosztott használat részleteinek megfelelően.

A megosztott használat a személyi és tárgyi feltételeket egyaránt érintheti, attól függően, hogy az

• a vizsgáztató személyzetre és/vagy
• a vizsgálóállomás műszereire, berendezéseire és/vagy
• a vizsgálóállomás használatára

terjed ki.

1. A vizsgabiztos tekintetében a kérelem „4. Vizsgabiztosi nyilatkozat” munkalapján kell nyilatkozni.
2. A vizsgálóállomás műszerei, berendezései tekintetében a kérelem „7. Vizsgálóállomás, létesítmény, eszköz, berendezés űrlap” munkalap 7.12 rovatában kell nyilatkozni.
3. A vizsgálóállomás használata tekintetében a kérelem „7. Vizsgálóállomás, létesítmény, eszköz, berendezés űrlap” munkalap 7.13 rovatában kell nyilatkozni, ideértve a nyitvatartási időszakokat is.

FIGYELEM!

A tárgyi eszközök közös használatáról a felek dokumentált módon megállapodhatnak, azonban a kapcsolódó jogokról nem rendelkezhetnek. Ide tartoznak pl. a vizsgasori szoftverek, adatbázis használati jogosultságok és hasonló, anyagi kiterjedéssel nem jellemezhető, de a vizsgálóállomás működtetéséhez szükséges feltételek.

A megvásárolt jogokkal kizárólag annak tulajdonosa rendelkezhet, használója nem, pl. fékszoftver, környezetvédelmi adatbázis használati jogosultság. Ebből következően a vizsgasort használó mindkét szervezetnek külön-külön, névre szólóan kell ezekkel a jogosultságokkal rendelkeznie.

További követelmény a megosztott használat részleteiről szóló dokumentum csatolása, amely lehet az ügyrend része, vagy önálló dokumentum.

Tartalmát tekintve lényeges, hogy a vizsgabiztos megosztott foglalkoztatásához kapcsolódó dokumentumok tartalma összhangban legyen a vizsgálóállomás(ok) működtetésének adataival.

A vizsgálóállomás és berendezései, műszerei tekintetében a megosztott használatról szóló leírásban az ide tartozó tevékenységek, műveletek, dokumentumok, a feladatvégző, a felelős személy, az időbeli elhatárolás, a keletkező dokumentumok elkülönített kezelése, mint minimális tartalom, nyomon követhetően szerepelnie kell.

Az informatikai rendszer, valamint az informatikai eszközök megosztott használatának technikai megvalósítása, a kapcsolódó műveletek, feladatvégző és felelős személy kijelölése szintén szabályozandó. Itt a hatóság informatikai rendszeréhez interfésszel kapcsolódó, illesztett eszközök automatikus adattovábbításának, elkülönített kezelésének technikai megvalósításához szükséges a szoftver készítőjének nyilatkozata a működés megfelelőségéről.

FIGYELEM! Az előzőekben ismertetett körülményeket mindig a helyi adottságok figyelembe vételével kell értelmezni és a működtetés technikai megvalósítását annak megfelelően kell kialakítani.

Az előzőek alapján a kérelmező feladata a kérelem megfelelő kitöltése és a közös használathoz kapcsolódó dokumentumok csatolása.

A T , R, S és LJ kategóriák (mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijaik) vizsgálatánál az auditok során az alábbi alapelveket alkalmazzuk:

• Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. táblázat szerint a fenti kategóriák vizsgálatához
  • fékpad és akna valamint,
  • futómű mozgató pad is szükséges.
• A fékhatásosság vizsgálatát az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerint minden járműkategória esetén főszabályként görgős fékpadon kell végezni (5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.5. pont illetve az 5. számú melléklet 1. táblázat “G” és “H” oszlop és 5.2. táblázat 196. sor). A kiegészítő szabály pedig a konstrukció kialakításától teszi függővé/lehetővé a fékhatásosság lassulásméréssel történő vizsgálatát. Igy a mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijaik lassulásmérése is csak kiegészítő vizsgálati eljárás, arra az esetre, ha a jármű konstrukciós kialakítása miatt a fékhatásosság görgős fékpadon nem mérhető (vagy a szakrendszer nem képes fogadni a mezőgazdasági vontató, lassú jármű konstrukciós kialakítása miatt a fékmérési adatokat).

Az auditnál a mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsijaik esetében a nyomtáv egy olyan jármű jellemző, konstrukciós kialakítás, amely megvalósítja a „konstrukció kialakítása olyan, hogy fékpadon nem mérhető” esetét.

• Önmagában az, hogy a felsorolt járműkategóriába tartozó járművek gumiabroncs mérete és bordázata általában a többi közúti jármű kategóriától eltérő, nem jelentheti, hogy a fékpadon való vizsgálat minden jármű egyednél alapból kizárt.
• Mezőgazdasági vontatónál, lassú járműnél valamint pótkocsijainál is követelmény, a hatályos jogszabályban meghatározott kivételekkel, vizsgálócsarnokban, zárt térben való vizsgálat. Lassulásmérés kivételével a többi vizsgálatot a vizsgálócsarnokban kell elvégezni.
• Rendelkezésre kell állni a lassulásméréshez kijelölt megfelelő méretű területnek/vizsgálati útszakasznak és dokumentálásra alkalmas, kalibrált lassulásmérőnek.
• A lassulásmérésre kijelölt területet fizikailag is ki kell jelölni. A terület határolóvonalait, minimálisan a határolóvonalak metszéspontjait, a burkolatra fel kell festeni.
• A lassulásmérésre kijelölt hely csak a vizsgálóállomás saját területén lehet.
• Más célra rendszeresen igénybe vett terület pl. parkoló erre a célra nem használható.

Ugyanakkor a belső közlekedési útvonal kijelölt része erre igénybe vehető, úgy, hogy a vizsgálat idejére annak lezárásáról gondoskodni kell, bója, szalag, jelzőőr.

Mivel a belső közlekedési utakra valószínűleg sebeségkorlátozás van előírva és ezt a lassulásmérési sebesség meghaladtja, a munkavédelmi kockázat elemzésben erre is ki kell térni. Mindezeket az ügyviteli és technológiai eljárásrendbe is bele kell írni.

A KTI a vizsgálóállomások részére elérhető audit kérelem kitöltési útmutatóban, valamint a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben a mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijai lassulásmérésére egy leírást tett közzé. Ez a KTI honlapján megtalálható, olvasható.

Az audit eljárás a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése alapján 40 km/h-nál nem nagyobb tervezési sebességű mezőgazdasági vontatók, lassújárművek és vontatmányaik vizsgálatára, a vizsgálathoz szükséges feltételek megfelelőségének vizsgálatára nem terjedt ki.

A lassulásmérésre kijelölt terület: sík, szilárd burkolattal ellátott, hossza 80-100 m vagy azt meghaladó, szélessége 6 m (minimum 4 m). Az út legyen száraz, jó tapadású és jó állapotú.

Ajánlott irodalom (mellékletben): Fékvizsgálat a prérin. Szerző: Molnár László. Autótechnika 2020.évi 5 szám. Főszerkesztő: Nagyszokolyai Iván

Valamennyi T , R, S és LJ kategóriánál – függetlenül a jármű menetkész állapotú tömegétől/vagy megengedett össztömegétől – a lassulásmérésre elvárt úthossz (figyelembe véve a pótkocsi – szerelvény vizsgálatát) 80-100 m (egyenes útszakasz).

Amennyiben 80-100 m-nél rövidebb úthossz áll rendelkezésre a tanúsítványon az alábbi korlátozásokat jegyezzük fel:

• úthossz kisebb mint 45 m: „Lassulásmérésre rendelkezésre álló út hossza nem elégséges a mezőgazdasági vonató és lassú jármű valamint pótkocsijaik biztonságos vizsgálatához”, és „Kizárólag olyan jármű vizsgálható, amelynek konstrukciós kialakítása lehetővé teszi a fékhatásosság fékpadon történő vizsgálatát”.
• úthossz 45-80 m között: „Lassulásmérésre rendelkezésre álló útszakasz hossza: (pl.) 78 méter, LJ, T kategóriájú járművek méréséhez megfelelő”, vagy „Lassulásmérésre rendelkezésre álló útszakasz hossza: (pl.) 78 méter, LJ, T kategóriájú vonó járművek méréséhez megfelelő”.
• Egyéb lehetséges korlátozás: „Lassulásmérés közterületen, közúton nem végezhető!”

A vizsgálathoz az előző pontokban felsorolt tárgyi eszközök (vizsgáló csarnok, fékpad, akna, futómű mozgatópad) szükségesek. Mivel az eszközök teherbírása a vizsgálható járműkategóriáknak (M1, N1) megfelelően korlátozott, ezért a 3,5 t alatti jármű vizsgálatára alkalmas vizsgálóállomásoknál a T, R és LJ kategóriák vizsgálata esetében az audit tanúsítványra az alábbi korlátozások kerülnek felvezetésre (függetlenül attól, hogy a vizsgabiztosnak milyen szintű képesítése van):

1. LJ, T1, T2, T4, T5 kategóriájú járművek vizsgálata maximum 3500 kg menetkész állapotú terheletlen tömegig /vagy megengedett össztömegig! vagy
2. Vizsgálható járművek: 3500 kg menetkész állapotú terheletlen tömegig /vagy megengedett össztömegig!
3. LJ, T1, T2, T3, T4, T5, R1, R2;* kategóriájú járművek vizsgálata kizárólag a vizsgálócsarnokban!

*Az egyes járműkategóriák jellemzői az audit kérelem kitöltési útmutatóban olvashatók.

Nem.
A vizsgabiztosi alaptanfolyami képesítés kizárólag 3,5 t- megengedett össztömeget meg nem haladó járművek vizsgálatára jogosít. A 3,5 t feletti mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijai vizsgálatához kiegészítő szintű vizsgabiztosi képesítés szükséges.

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 12. számú melléklet

A vizsgabiztosok szakmai képzése

2.2. A 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos vizsgálatát, valamint a külön jogszabályok által előírt minősítő vizsgálatát csak olyan műszaki vizsgabiztos végezheti, aki kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik.

A motorkerékpárok fékhatásosságának vizsgálata alapvetően görgős fékpadon történik. A lefékezettségi megfelelőségi határ is jogszabályban meghatározott. Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 5.2. táblázat 196. sorában a módszer/eszköz oszlopban fékpad van feltüntetve és a 198.sorban az L (motorkerékpár) járműkategóriákra a minimális lefékezési arány is meg van adva.

Az 5/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében 2024.01.01.-től szabályozásra került a motorkerékpárok fékméréséhez szükséges fékpad és kiegészítő eszközök köre.

1. A mérés elvégezhető a 3,5 tonnát meg nem haladó össztömegű járművek fékhatásmérésére szolgáló – a motorkerékpár a biztonságos méréséhez szükséges kiegészítő eszközökkel rendelkező – görgős fékpadon.

Szükséges kiegészítő eszközök:

1. a görgő fedlap, a vizsgálathoz nem szükséges görgőpárhoz,
2. vezető görgő(k) a fékezett kerékhez, és
3. a nem fékezett kerék rögzítésére szolgáló berendezés (satu).

Megjegyzés: Az utólag telepített satu néhány esetben problémás megoldás, mert a gépkocsik vizsgálata során útban lehet. Azonban, ha nem fix telepítésű az eszköz, hanem csak átmenetileg van lecsavarozva, akkor megfelelő megoldást jelenthet.

A jogszabályban felsorolt kiegészítő eszközök nélkül, személygépkocsi vizsgálatára is alkalmas fékpadon a továbbiakban nem végezhető motorkerékpár fékmérés!

A vizsgálóaknán vagy a vizsgáló akna közelében elhelyezett görgős fékpad esetén a munkabiztonsági kockázatok csökkentése érdekében a vizsgáló akna vizsgálathoz közeli illetve a motorkerékpár haladási irányába eső részét a motorkerékpár vizsgálat idejére minden esetben le kell fedni (vagy megfelelő szilárdságú korláttal el kell keríteni) ezzel megakadályozva, hogy a motorkerékpár és a vizsgáló az aknába essen a mérési hely megközelítése vagy a mérés során.

Nem motorkerékpárok fékmérésére kifejlesztett fékpadon történő fékhatásosság vizsgálat esetében a motorkerékpár fékberendezés mérésére való alkalmasságát a fékpad gyártója és a fékszoftver gyártója igazolhatja (alkategóriánként felsorolva L1e-L7e).

A vizsgálat elvégzése a fékpad gyártó és/vagy forgalmazó által kiadott használati utasítás (amennyiben a kiegészítő eszközök gyártója/forgalmazója megegyezik a fékpad gyártójával/forgalmazójával), – ennek hiányában – részletes és pontos munkavédelmi szakértői leírást figyelembe véve történhet

2. A mérés elvégezhető kifejezetten motorkerékpárok fékmérésére kifejlesztett önálló próbapadon (úgynevezett motorkerékpár fékpadon) is. A motorkerékpár fékpadnak is a megfelelő kiegészítő eszközökkel kell rendelkeznie, így a nem fékezett kerék rögzítésére szolgáló berendezéssel, azonban a fékezett keréknél lévő vezetőgörgőt a keskeny görgőpár helyettesítheti.

A vizsgálat elvégzése a fékpad gyártó és/vagy forgalmazó által kiadott használati utasítás, – ennek hiányában – részletes és pontos munkavédelmi szakértői leírást figyelembe véve történhet.

3. Kifejezetten (csak) a 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti járművek fékhatásmérésére szolgáló görgős fékerőmérő berendezésen motorkerékpár fékmérés nem végezhető.

A 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti és alatti járművek mérésére is alkalmas (úgynevezett kombi fékpad) fékpadon történő motorkerékpár fékmérést nem támogatjuk. Ugyanakkor a jogszabály „Személygépkocsi vizsgálatára (is) alkalmas próbapad….” megfogalmazására tekintettel a motorkerékpár fékhatásosság vizsgálata az ilyen fékpadoknál sem kizárt.

Azonban a görgőpár mérete és távolsága miatt a motorkerékpár fékmérés korlátozott.

A kombi fékpadon történő fékhatásosság vizsgálat esetében a motorkerékpár fékberendezés mérésére való alkalmasságát a fékpad gyártója és a fékszoftver gyártója igazolhatja (alkategóriánként felsorolva L1e-L7e, és emellett a vizsgálható motorkerékpár minimális kerékméret megadása is szükséges).

A kombi fékpadon történő vizsgálat elvégzése a fékpad gyártó és/vagy forgalmazó által kiadott használati utasítás (amennyiben a kiegészítő eszközök gyártója/forgalmazója megegyezik a fékpad gyártójával/forgalmazójával), – ennek hiányában – részletes és pontos munkavédelmi szakértői leírást figyelembe véve történhet.

4. Ha a jármű konstrukció kialakítása a fékpadi mérést nem teszi lehetővé – ebben az esetben dokumentált lassulásméréssel kell a vizsgálatot elvégezni.

A kivitelből, a keskeny nyomtávból automatikusan nem adódik, hogy a quadokra általában igaz lenne, a „konstrukció kialakítása miatt fékpadon nem mérhetőség”. Ezt azt jelenti, hogy amennyiben olyan tengelytávú a quad, hogy a fékpadba be lehet vele állni, a kerekek a görgőn oldal surlódás nélkül el tudnak forogni és más konstrukciós jellemző (pl. kis kerék méret) nem zárja ki a fékpadi mérést, a fékhatásosság vizsgálatát görgős fékpadon kell elvégezni.

Megjegyzés: A fékpad konstrukciós kialakítása nem tévesztendő össze a jármű konstrukciós kialakításával. Már beszerezhetők olyan személygépkocsi-kistehergépkocsi -quad fékpadok, amelyeken a keskeny nyomtávú, kis kerékméretű 3,5 t alatti járművek fékmérése is elvégezhető.

Ha a quad a konstrukciós kialakítása miatt fékpadon nem vizsgálható, erről kellő bizonyossággal a vizsgabiztos meggyőződött és a vizsgaanyaghoz papír alapon készített rövid feljegyzésben csatolta a fékpadi mérést kizáró konstrukciós jellemzőket, akkor a fékhatásosság vizsgálata lassulásméréssel elvégezhető feltéve, ha a lassulásméréshez minimálisan elvárt 150 m-es útszakasz, saját (azaz a vizsgáló állomás) területén rendelkezésre áll és dokumentálásra alkalmas, kalibrált lassulásmérővel rendelkeznek. A lassulásmérésre vonatkozó általános elvárások – kivéve a szükséges vizsgálati út hosszát – a KTI honlapján a „Gyakori kérdések/ Mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, és pótkocsijaik vizsgálata” részben találhatók.

Ajánlott irodalom (mellékletben): Egy vizualizált fékvizsgálati technológia 1.-2. rész Szerzők: Molnár László, Molnár Csongor. Autótechnika 2019.évi 2. – 3. szám. Főszerkesztő: Nagyszokolyai Iván

Letölthető itt:
EGY VIZUALIZÁLT FÉKVIZSGÁLATI TECHNOLÓGIA 1. RÉSZ
VIZIONALIZÁLT” FÉKVIZSGÁLATI TECHNOLÓGIA II.

Motorkerékpár esetén szakértői anyagok alapján (a vizsgabiztosi képzés anyagában is ez szerepel) a szükséges vizsgálati úthossz 150-250 m. A KTI a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben is leírtak alapján minimum 150 m vizsgálati útszakaszt vár el.

Ebben az esetben a motorkerékpárok lassulásméréssel történő fékhatásosság vizsgálatát a KTI nem auditálja. A tanúsítványra az alábbi korlátozás lesz rávezetve (ha egyébként a fékpad gyártó és/vagy a fékszoftver gyártó nyilatkozata alapján a fékpad alkalmas a motorkerékpár kategóriák mérésére):

„Lassulásmérésre rendelkezésre álló útszakasz nem elégséges az L7e, stb járműkategória fékhatásosság mérésének biztonságos végrehajtásához. Rendelkezésre álló úthossz: 80 m (pl.)”

vagy

„Lassulásmérésre rendelkezésre álló útszakasz hossza: 80 méter (pl.), LJ, T (pl.) kategóriájú járművek méréséhez megfelelő.”

Motoros járművek lassulásméréséhez a mérési jogosultság egyéb feltételeinek betartásával, a már korábban használatba vett eszközök továbbra is használhatók.

Pótkocsik fékhatásának lassulásméréssel történő vizsgálatához kizárólag olyan eszköz használható, amely maradéktalanul megfelel a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. melléklet 1.5. pontjában foglalt feltételeknek:

1.5. Adattárolós, és adattovábbításra alkalmas – a pótkocsi fékkivezérlést is tároló – lassulásmérő berendezés az olyan vizsgáló állomáson ahol lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik, trolibusz, valamint olyan jármű vizsgálatát végzik, amelynél a jármű konstrukciós kialakítása nem teszi lehetővé a 1.3., illetve 1.4. pont szerinti berendezéssel történő mérést. (A nem folyamatosan mérő eszközöknek másodpercenként legalább tízszer kell feljegyeznie/tárolnia a mérési adatokat).

Pótkocsi vontatására engedélyezett motoros járműnél – amennyiben rendelkezik légfékes pótkocsi csatlakoztatásához kiépített csatlakozókkal – hagyományos nyomásmérővel is ellenőrizhető a pótkocsi féket vezérlő vezeték csatlakozóján a fékpedál működtetése során megjelenő, a pedál lenyomásával arányosan változó kivezérelt nyomás.

Ebben az esetben sem mellőzhető a mérőeszköz mérésügyi megfelelőségének igazolása.

A KTI az audit előzetes értékelése során vizsgálja:

– a kérelemben megadott fékpadra vonatkozó dokumentumokat és paramétereket;

– a fékpad megfelelőségéről csatolt gyártói (forgalmazói) nyilatkozat meglétét, tartalmát;

– a kérelmező által csatolt további dokumentumokat, amelyek tartalmaznak a fékpad működésével kapcsolatos további információkat.

A KTI az audit helyszíni értékelése során vizsgálja:

– az előzetes értékelés során rendelkezésre álló információk megfelelőségét és valódiságát;

– a fékpad működését, különös tekintettel az álló helyzeti rögzítőfék mérés végrehajtására.

A fékpad működését valós mérés bemutatása során vizsgálja az auditor. Ennek során felveszi az értékeléshez szükséges adatokat. Ezeket szükség esetén rögzíti a jegyzőkönyvben, fotót, videofelvételt készít.

Az értékelés alapja a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 11. számú mellékletében (a továbbiakban: Melléklet) előírtak teljesülésének vizsgálata.

Az állógörgős méréshez tartozó hatályos, egyszerűen ellenőrizhető követelmények a következők (zárójelben a Melléklet megfelelő pontja):

• a fékpadi szoftver vezérelje és ellenőrizze a vizsgálati technológia végrehajtását (I. fejezet 2.2.1.1.);
• végezze el a mérési eredmények értékelését és tárolását (I. fejezet 2.2.1.2.);
• tengelyblokkolás figyelése és számítása (I. fejezet 2.2.4.);
• tengelyenkénti lefékezettség számolása és minősítése (I. fejezet 2.2.5.);
• álló görgős mérésnél a kerék blokkolásának figyelése (I. fejezet 2.2.6.);
• kerekek blokkolását ez esetben az jelenti, ha a kerék álló helyzetben marad, miközben a görgő már forog (I. fejezet 2.2.6.1.);
• a mérési folyamat megjelenítése a kijelzőn (képernyőn) (II. Fejezet 2. táblázat 2.8.).

Fentiek kizárólag az álló helyzeti rögzítőfék mérési alkalmasság auditálásához tartozó információk, a Melléklet további előírásai is teljes mértékben hatályosnak tekintendők.

A KTI az audit helyszíni értékelése során vizsgálja a járművek alsó vizsgálatához emelőpaddal rendelkező vizsgálóállomáson az előírt kiegészítő berendezés megfelelőségét.

Az értékelés alapja a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének 1.2. pontja, valamint az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet 3. mellékletében foglalt követelmények.

A vonatkozó előírások alapján meghatározott minimum feltételek:

– az emelőberendezésnek feljáróval kell rendelkeznie;

– a feljárónak a munkabiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelűnek kell lennie.

A KTI gyakorlati tapasztalatai alapján a következő megállapítások érvényesek:

• háztartási létra NEM MEGFELELŐ;
• MEGFELELŐ pl. az EN 131 szabvány szerinti, fellépővel ipari célra használható kétágú létra (kétágú, lépcsőfokos létra, egyoldali feljárással, fellépővel és korláttal;
• MEGFELELŐ pl. az EN 14183 szabvány szerinti fellépő, szerelő dobogó és munkadobogó.

Lényeges szempont, hogy a feljáró magassága és az emelőberendezés munkamagassága összhangban legyen.

Néhány példa a megfelelő kialakításra: